Szeptember végén mutatták be Temesváron A Szépség és Szörnyeteg című musicalt, amely ezúttal a Temesvári Nemzeti Színház valamint a Temesvári Opera nagyszabású közös produkciójaként jött létre.
Az alkotók elárulták mitől vált különlegessé és mitől lett ennyire népszerű az erdélyi előadás, amelyet még 11 alkalommal láthat a temesvári közönség.
Somogyi Szilárd, a temesvári bemutató Operettszínházból érkezett vendégrendezője érdekes kísérletként beszélt az előadásról, ahol mindenki más színházi hagyománnyal és más nyelvvel lép a munkaasztalhoz. Ha csődöt mond az angol, a közös nyelv, akkor jelbeszédben is lehet rendezni, ha megoldhatatlan egy színpadtechnikai ötlet, közös kreativitással új lehetőségekre lehet találni. 2015 szeptember 30.-án bizonyossá vált, hogy a kísérlet sikeres volt. Az előadás végén az egész közönség állva, ujjongva tapsolt.
Színpadkép
A Szépség és Szörnyeteg mesejáték, megrendezésében pedig a legnagyobb kihívás megtartani a meseszerű, varázslatos hangulatot, ugyanakkor olyasmit alkotni, ami a felnőtt nézőket is magával ragadja. A színpadkép is erről a ravasz kettősségről árulkodik: a jelmezek időtlenek, párszor kifejezetten modernek, a díszletek visszafogottak, de a háttérvetítés teljes egészében felidézi a jól ismert Disney film meseszerű hangulatát. A Szépség és Szörnyeteg videojáték-verziójából kiválasztott és kivetített mozgóképek tökéletesen és diszkréten támogatják a színészi játékot. A napsütötte vízimalom forgása vagy a sötét erdőben szállingózó hó tényleg erősebben bevon a mese világába, mint bármilyen más építet díszlet, ugyanakkor megszólítja a már videó játékokon felnövő gyerekek generációját is.
Koreográfia
A másik nagy rendezői kihívás alkalmazkodni a Disney film és a Broadway játékhagyományaihoz valamint eredeti budapesti előadás keltette elvárásokhoz. A rendezés vizuális kerete visszautalt a filmre, jelmezei és játékmódja viszont más, modernebb jelleget kölcsönöztek neki. A temesvári előadás koreográfusa Duda Éva volt, aki már 2005-ös magyar bemutató mozgásait is tervezte. Sok mindent megtartott a tíz éves változatból, hiszen olyan jól bevált kulcselemek, mint az evőeszközök tánca vacsora-jelenetben nem igényelnek változtatást. De a klasszikussá vált mozdulatsorok mellett újabb elemek is az előadás részévé váltak. Éppen ezért nem is felismerhető, hogy az előadásban olyan színészek alkotnak sikeres csapatot, akik kevés, vagy semmi tapasztalattal sem rendelkeznek a musical műfajában.
A tapasztalatlanság nem feltűnő, a koreográfia változatos stílusa viszont meghatározó. Duda Éva koreográfiájában A Szépség és szörnyeteg temesvári előadásában a klasszikus musical-mozgást néptáncos lépések ellenpontozzák, a tánckar operettszerű akrobatikája pedig könnyedén váltakozik egy természetesen mozgó, iszogató, beszélgető színpadi tömeggel. A nézők értékelik a kifejezetten bravúros koreográfiát, beletapsolnak, amikor Gaston jóformán bábozik a meglepetéstől magatehetetlen Belle-el.
Jelmez
A musical és a film a Szörnyeteg ábrázolásában avul el a leggyorsabban, a megszokott szőrös-szarvas jelmez már egy csöppet sem ijesztő, inkább egy játék mackóra emlékeztet, mintsem egy rettentő szörnyetegre. A temesvári előadás Szörnyetege viszont valóban fenyegető. Fekete bőrköpenyében, a Predator-filmekre emlékeztető maszkjában tényleg olyan, mint egy akció-vagy akár horrorfilmhez méltó szörny. Mozgása is, hangja is a megszokottnál sokkal kevésbé emberi, és legelőször csak az első felvonás végén, ötven perc elteltével látjuk felegyenesedve, halljuk eltorzítatlan énekhangját. Az állati és emberi viselkedés közötti váltakozás sokkal erőteljesebben hat, a színészi játék sokkal erősebb, ha a szörnyeteg tényleg szörnyű – többek közt ezt a hatást érte el az előadás jelmeztervezője Alina Latan.
Színpadtechnika (nélkül)
Az előadás másik megkapó megoldása szintén a Szörnyeteghez köthető. A végső nagy verekedés a szörny és Gaston között általában bonyolult színpadi megoldásokat igényel, az átváltozás-jelenethez pedig emelőkre és nagyon gyors átöltözésre van szükség. Temesvárott minden szofisztikált színpadtechnika nélkül vált ez a két jelenet az előadás messze leglátványosabb pillanatává . A verekedésjelenet teljes sötétségben zajlik, csak a két harcoló fél foszforeszkáló festékkel befestett ruhája és arca világít a sötétben. Gaston a Mátrix-filmekbe illő nagy repülő ugrásokkal támad a szörnyetegre: csak ő látszik, az őt lassított felvételben mozgásban emelő nem. Ez a lehengerlő, bravúros egyszerűség ismétlődik az emberré válás jelenetében, a Szörnyeteg a levegőbe emelkedik, sötét a színpad, és amikor lehull róla a szörnyeteg-jelmez, alatta vakítóan fehér ruhájú ember áll előttünk. Megtisztulva.
Élmény
A Budapesti Operettszínház Ifjúsági Páholyának egyik tagja Veidinger Bence, azt mesélte, hogy KERO Rómeó és Júlia rendezése annyira meghatározó élményként érte gyerekkorában, hogy az után az előadás után döntötte el: színész lesz. Nem tudni, hány gyerek volt Temesvárott a zsúfolt nézőtéren a Szépség és a Szörnyeteg bemutatóján, de az alkotók majdnem biztosak benne, hogy sokan közülük abban a pillanatban döbbentek rá: a színház képes valóságnak mutatni a meséket. Tíz-tizenöt év múlva talán még viszontlátják a karzaton álldogáló piros kendős kislányt vagy a műanyag szörnyeteg-figurát szorongató kisfiút egy másik musical színpadán. És ez még a teltháznál, az álló ovációnál is nagyobb siker lesz.
Fotó: Bori Tamás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.