"Ott van benne Amerika, a jazz és a 'népiesch' világa" - Készül A chicagói hercegnő az Operettben

Miközben az Operettszínházban a Marie Antoinette próbafolyamata célegyenesbe érkezik, elkezdődtek a következő bemutató munkálatai. Kálmán Imre kevéssé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott operettje, A chicagói hercegnő olvasópróbáját a hét elején tartották.

Régi terv valósul meg azzal, hogy ezt a ritkán játszott Kálmán operettet felújítja a színház, mondta Lőrinczy György főigazgató a sajtó nyilvános eseményen és felidézte első találkozását a darabbal. Kálmán Yvonne-nak, a zeneszerző lányának régi vágya volt, hogy valamilyen formában előadják a művet.

 

chic01

 

Berlinben, a Komische Oper koncertszerű előadásban mutatta be az operettet, melynek premierjén Lőrinczy György is jelen volt. „Ekkor találkoztam először a zenei anyaggal, ami egészen varázslatos volt és tetszett az alaptörténet is, a különböző kultúrák találkozása, ami napjainkban is igazán aktuális. De amikor később megkaptuk a szövegkönyvet, Kero és én is erősen problémásnak éreztük”. A főigazgató ugyanakkor hozzátette, hogy a berlini premiert követő fogadáson jelen lévő Kevin Clarke zenetörténész, a Kálmán életmű jeles kutatója elmondta, hogy talált egy Kálmán levelet, amiben a szerző azt írta, szeretné, ha a mű egyszer úgy szólalna meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazz banda játszik. „Ebben olyan hihetetlenül jó és izgalmas lehetőséget láttunk Kerényi Miklós Gáborral, hogy eldöntöttük, megpróbáljuk megvalósítani Kálmán álmát.”

 chic04

 

Ennek az egészen különleges zenei világnak az érzékeltetésére egy kis meglepetéssel készültek Bolba Tamással, a darab zenei vezetőjével. Ökrös Tibor prímás, akit a főigazgató úgy mutatott be, mint „az a fiatal muzsikus, aki Szalai Antal és Sántha Ferenc után a legautentikusabb módon viszi tovább a prímás tradíciókat” és Bársony Bálint jazz zenész, szaxofonos közreműködésével, aki az Amerikai komédiában is dolgozik az Operettszínház társulatával, ízelítőt adtak, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazz szaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz vonalat.  

 

Lőrinczy György ezután kitért arra, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a napokban szobrot kapott Honthy Hanna számára külön szerepet írtak a Csárdáskirálynőben, a ma már legendás  Cecíliát, úgy most A chicagói hercegnőben két színésznőnek is építettek szerepet. 

 

Lizaveta nagyhercegnő alakját Kalocsai Zsuzsának, az amerikai milliomos nő, Edith Rockefeller figuráját pedig Szulák Andreának írták, amit majd Nádasi Veronikával felváltva játszanak.

 

chic05

 

Mint mondta, a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. A főigazgató örömét fejezte ki a maga és a társulat nevében, hogy ismét az Operettszínházban rendez Béres Attila, akinek olyan előadásokat köszönhet a teátrum, mint a Lili bárónő, a Rebecca, a Menyasszonytánc vagy a Viktória.

 

Béres Attila arra hívta fel a figyelmet, milyen nagy lehetőség, ugyanakkor komoly kockázat rejlik abban, hogy a mű közel kilencven évvel az ősbemutatót követően most első alkalommal kerül ismét a hazai közönség elé. A rendezőt leginkább az fogta meg a darabban, hogy „egyrészt ott van benne Amerika és a jazz világa, másrészt egy picit „népiesch” világ, e kettő találkozni, feloldódni, megnyugodni az operettben tud. Ennél jobb történetet zeneileg nem lehet elképzelni. Két zenei stílus veszekedik, és végül rájönnek, hogy az operettben egymásra találnak.”

 

chic03

 

Béres Attila kiemelte Lőrinczy Attila szövegírói és dramaturgiai munkájának jelentőségét. „Nem akarok Attilának kedveskedni, de ha ő nincs, történet sincs. Ennek a darabnak minden szála, minden karaktere és minden mondata Attila fantasztikus munkájának eredménye” és hozzátette, hogy ez egy remek sztori, amiben benne van az operetteknél nélkülözhetetlen irónia, önirónia és egy kis cinizmus.


chic08

 

Az eredeti történet szerint Budapest és Chicago mellett néhány képzeletbeli ország is megelevenedik, amiket azonban könnyen lehet megfeleltetni valós helyszínekkel. Az egyik ilyen Sylvária (Transzszilvánia), a másik Moránia (Románia). Az alkotók elképzelése szerint az egyes városokban és országokban igencsak máshogy élnek az emberek. Az alkotók 1930-at és Budapestet tekintik a „plusz mínusz nullának”, vagyis a jelennek. Ehhez képest Amerika 25-30 évvel előrébb, Sylvária 200 évvel hátrébb jár, ami mind a ruhákban, mind a használati eszközökben megjelenik.

 

Míg az amerikaiak kezében mobiltelefonhoz hasonló tárgyak vannak, a sylváriaiak még karddal járnak. „Ez a korral való játék egy kicsit azt a fafejűséget, azt a fajta túlzott konzervativizmust, hagyománytiszteletet is próbálja jellemezni, ami Sylváriában van és azt a hihetetlen szabadelvűséget, amit az amerikaiak képviselnek, és ami megint csak túlzás. Mindennek az az értelme, hogy rámutasson arra: van valahol egy normális középút, csak azt meg kellene találni” – tette hozzá a rendező, aki úgy véli, amikor Kálmán Imre találkozott a jazzel, a szvinggel, az egész amerikai életérzéssel és végiggondolta addigi életművét, elbizonytalanodott saját alkotásai érvényességében, ezért olyan darabot akart írni, amiben bebizonyítja: az operett igenis képes legyőzni ezt a muzsikát. „Nekünk pedig az a fő feladatunk, hogy bebizonyítsuk: Kálmánnak igaza van.”

 

chic02

 

A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség.

 

Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei.

 

A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.

 

Forrás: Budapesti Operettszínház

 

süti beállítások módosítása