100 éve született Méhes György Kossuth-díjas író

100 éve, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas író.

Nagy Elek néven született Székelyudvarhelyen, ahol édesapja ügyvédként dolgozott. Tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Az érettségit követően - apja kívánságára - az akkor már román tannyelvű kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, jóllehet a jogi pálya egyáltalán nem vonzotta. Ideje nagy részét az egyetem könyvtárában töltötte, ahol elsősorban színháztörténeti munkákat tanulmányozott. Az egyetem elvégzése után az Új Cimbora című lapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként néhány hónapot Budapesten töltött. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek.
    

A második világháború idején zászlós rangban a határvadászoknál szolgált. 1944 júliusában kötött házasságának köszönhette, hogy nem került a tűzvonalba, mert mire visszaérkezett a nősülési szabadságról, alakulatát már a frontra vezényelték. A háború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című, önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel.
 

Fotó: kulturpart.blog.hu

1944 őszén Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség Világosság című lapjához hívta a kulturális rovat szerkesztőjének. 1948-tól a Falvak Dolgozó Népe című lap munkatársa, majd 1950-52-ben a Művelődési Útmutató műszaki szerkesztője volt. Ebben az időben pártonkívülisége miatt több támadás érte, a legkomolyabb a neve miatt: állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság, ezért Nagy Elekként nem publikálhatott. Egy matematikus-filozófus őse után így lett Méhes György. 1952-ben kilépett állásából, a társasági élettől visszavonult, szabadúszóként minden idejét az írásnak és családjának szentelte. Ekkor jelent meg első műve, a Verőfény című ifjúsági regénye.
    

Az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé. "Aki gyermekkorában nem hallgatott, nem olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember" - vallotta. Sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái (Gyöngyharmat Palkó és más mesék, Kárpátok kincse, Szikra Ferkó, Gyémántacél, Virágvarázsló, Világhíres Miklós), amelyek, ha nagyon burkoltan és áttételesen is, de zsarnokellenes mesék voltak.
    

A hatvanas évek elejétől visszatért régi nagy szerelméhez, a színházhoz. Első darabja, az Oroszlán a kastélyban című abszurd dráma csúfosan megbukott, de aztán 33 névtelen levél című vígjátékával egyértelmű sikert aratott. Sorra születtek drámái és komédiái, ezekben, mint meséiben is, a társadalmi feszültségek kimondására törekedett. Színműveit - a fajsúlyos és rejtett mondanivaló ellenére is - az úgynevezett polgári színdarabok közé sorolták, amelyet szűk tematika sé könnyedebb hangvétel jellemez.
    

Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta, de nem aratott különösebb sikert. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára mint igényes memoárirodalomra már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta.
    

Magyarországi felfedezése igazából csak a 20. század végén kezdődött, a nagy mesélőkedvvel, olvasmányos stílusban megírt fordulatos történetek sorra jelentek meg, s nagy sikert arattak a honi olvasók körében.
    

Az írót 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartó erejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért", 2005-ben a bécsi Európai Akadémia díjával jutalmazták munkásságát, és ugyanebben az évben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
    

Méhes György 2007. április 10-én halt meg Budapesten. 2014-ben posztumusz Lovagkereszttel (Ritterkreuz) tüntették ki.
    

Az író Kossuth-díjának összegéből két irodalmi díjat is alapított, a Méhes György-nagydíjjal és a Méhes György-debütdíjjal az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóit és fiatal tehetségeit ismerik el.

(MTI)