Senkiből milliomost - Beszélgetés Szatory Dáviddal

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjátéka november 4-én debütál az Átrium Film-Színházban Znamenák István rendezésében.

A darab egy szegény munkásfiú és egy milliomos bankár történetén keresztül egy olyan világot mutat be, amelynek kapcsolatrendszerét a pénz, az egyéni érdekek és a személyes összefonódások irányítják. Tisztesség, korrupció, szerelem, szegénység és látszatgazdaság – ezeket a témákat járja körbe az előadás. A kispénzű, de becsületes taxisofőr szerepébe bújó Szatory Dáviddal beszélgettünk.

 

Egy, kettő, három – milyen jelentéstöbblet húzódik meg e látszólag egyszerű cím mögött?

 

Az „egy, kettő, három” elhangzik a darabban is. Az Alföldi Róbert által megformált Norrison  bankigazgató családjánál vendégeskedik egy jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen lánya, aki egy nap bejelenti, hogy férjhez megy, mi több, a gyerek is úton van. A lány szülei értesülnek a dologról, és útban vannak a Norrison-rezidenciához. A bökkenő az, hogy a férj egyáltalán nem milliomos, hanem egy egyszerű kispénzű taxisofőr. Norrisonnak egyetlen órája van, hogy a munkásfiúból látszat-gazdagembert faragjon, hogy az megállja majd helyét a lány szülei előtt. Amikor a teherbe ejtett lány megkérdezi a milliomos bankárt, hogyan lehetséges szegényből gazdagot faragni röpke egy óra alatt, az így válaszol: „Ahogy a bűvészek! Egy, kettő, három, abrakadabra!”

 

AlfoldiRobert SzatoryDavid foto PuskaJudit

 

Vagyis pénzzel egyetlen pillanat alatt bárkiből lehet új embert faragni.

 

Nem feltétlenül korrekt dolog ez, de tény. Mi is arra fogunk törekedni, hogy valós időben, azaz egyetlen óra leforgása alatt játsszuk el ezt a „varázslatot”.

 

Antal, a taxisfiú bőrébe bújsz. Mitől érdekes számodra az általad megformált figura és szerinted mit szimbolizál ebben a mai világban?

 

Antalnak nagyon egyszerű és őszinte álláspontja van: úgy szereti önmagát, ahogy van. Önmagával elégedett, önazonos ember, aki rendkívül büszke a munkájára, és megbecsül mindent fillért, amit keres. Határozott véleménye van a gazdagokról, lenézi őket egészen addig, amíg Norrison a „jó” ügy érdekében pénzes fiút nem farag belőle.

 

Megrészegíti a jólét?

 

Egy idő után igen, de Antal egy darabig áldozatként tekint magára. Azzal vigasztalja magát, hogy az álgazdag maszkot a szeretett nőért kénytelen hordani. Ha neki kellene kifizetnie a cipőt, amelyet Norissonék felhúznak a lábára, az például kétéves fizetésébe kerülne. Egy számára teljesen idegen és taszító világba csöppen, meglehetősen nagy értékrend- és felfogásbeli változáson megy át, meggyőződésében ingatják meg. Épp emiatt kihívás ez a szerep.

 

LenardtLaura SzatoryDavid foto PuskaJudit

 

Antal éppúgy hazudik önmagának, mint Norrison.

 

Norrison nem csalásként vagy hazugságként tekint a dologra – döntései egyszerre ellenszenvesek és elfogadhatóak. A sok kitekert és vicces helyzet mellett azért is zseniális ez a darab, mert bebizonyítja, hogy semmi sem csak fekete vagy fehér. Nem törhetünk pálcát a gazdagok felett a taxisofőrrel szemben elkövetett dolgok miatt, igaz, az már egy más kérdés, hogy mennyire etikus, ahogyan a látszat miatt megváltoztatják őt.

 

Mitől lesz izgalmas ez az 1929-ben írt mű a ma embere számára és milyen üzenetértéket hordoz?

 

Ez a történet ma is remekül megállja a helyét, még nyelvezetében sem múlt századi. Emberek közti konfliktusokról, feszültségről, társadalmi és világnézeti különbségekről szól, vagyis olyan témákat feszeget, melyek mindig is léteztek, mióta világ a világ. Molnár Ferenc e darabja a Shakespeare-művekhez hasonlóan örökérvényű. Nem célunk aktuálpolitizálni, és szerintem nem is kell ebbe a darabba beletenni semmi mait ahhoz, hogy az ember a helyén tudja érezni.

 

Megjelenésében is mai előadásra számíthatunk?

 

Díszleteket és jelmezeket illetően az arany középutat követjük: nem viselünk múltidézős kosztümöket, de a túlzott modernségre sem törekszünk. Az öltözékekből a mai magyar társadalom egyes szereplőire sem következtethet majd a néző.

 

SzatoryDavid Dekany Barnabas foto PuskaJudit

 

Mit gondolsz, miben rejlik Molnár Ferenc e darabjának és dramaturgiájának a zsenialitása?

 

Az egész darab egy merő konfliktus, a szövegkönyvnek határozott ritmusa van. Molnár úgy humorizál és teker ki helyzeteket, hogy közben semmi nem megy a mondanivaló rovására – abban a mederben tartja a történetet, amelyben annak folynia kell.

 

Szerző: Jónás Ágnes

 

 

 

 

 

Tetszett a bejegyzés? Kövesd az oldalt!

blog.hu