Grecsó Krisztián élete első katarzisát A Pál utcai fiúk olvasása közben élte át

A Vígszínház nemrég mutatta be A Pál utcai fiúk című musicalt, amelyet Grecsó Krisztián írt színpadra. Vele beszélgetett a Könyves Blog.

November 5-én mutatta be a Vígszínház a Molnár Ferenc regényéből készült musicalt. Az előadás szerzői gárdája a Pesti Színházban több, mint két évtizede futó A dzsungel könyve kreátorai közül került ki. Zenéjét Dés László szerezte, Geszti Péter írta a dalszövegeket. Egy ponton változott az akkori csapat, az időközben elhunyt Békés Pál helyett most Grecsó Krisztián dolgozta át az eredeti művet. Az előadást Marton László rendezte, a koreográfia Horváth Csaba munkája. A kritikák zöme ennek a darabnak is hosszú életet jósol.

Grecsó Krisztián élete első katarzisát köszönheti Molnár Ferenc regényének: „Akkoriban még nem uralta a képzeletünket Hollywood és én mégsem voltam képes elhinni, hogy az író „megöli” a főhőst. Meg voltam őrülve. Újra és újra elolvastam, nem hittem a szememnek, és sírtam.”

al_utcai_f.JPGA Pál utcai fiúk (forrás: Vígszínház)

Nem hiszem, hogy a hazaszeretet, a hűség, a barátság, a bizalom most más mondana. Molnár regénye a hazaszeretet és a hétköznapiból hőssé váló ember gyönyörű és banális története, azé az álomé, hogy lakik bennünk egy jobb én” – mondja arról, hogyan nem változott a regény jelentése a 110 évvel ezelőtti első megjelenéshez képest.

Arról is mesél a cikkben, hogy először kétségbeesett a feladat hallatán, nem csak azért, mert „Molnár Ferenc a magyar színpad legsikeresebb és talán legnagyobb alakja”, de azért is, mert véleménye szerint eddig nem nagyon sikerült még színpadra írni, ráadásul a szövege eredendően narratív, nem színházi jellegű.  Azt is elárulta, hogy az első próbálkozás „tragédia volt”, ezért újra kellett kezdenie a munkát.

grecso_harman.jpgGrecsó Krisztán, Dés László és Geszti Péter A Pál utcai fiúk bemutatóján

A cikk szerzője rákérdezett, hogy mennyire kellett aktualizálni az eredeti szöveget. „Ez a regény aktuális volt Kádár alatt, és nagyon másképpen szól most. A gyerekek minden áron magukénak tekintenek egy becsületkódexet és egy polgári erkölcsöt, de emellett egyfajta hozzájuk nem illő hivatali és katonai nyelvet használnak, önkéntelenül parodizálva azt, a szüleiket majmolva torz tükröt tartanak elénk, és ebben a tükörben látszik a hazugság, a kivagyiság, a tolvajlás, a naplopás. Nem véletlen, hogy a köznyelv része lett a gittegylet, az einstand.

Arról is beszélt Grecsó Krisztián, hogy a regényből melyik figura áll hozzá a legközelebb: „ Ha olyan idős kort kell nézni, amilyenek a fiúk, akkor Boka. Őrsvezető voltam, zenekarvezető, színtársulatot alapítottam, mit tudom én. Ez mára teljesen elmúlt. Talán csak annyi maradt meg a „bokás” énemből, hogy van bennem veszteségtudat. Hiszen egyedül ő érti igazán, mekkora pótolhatatlan veszteség érte őket egy álom és egy igaz barát halálával.

A Könyves Blogon megjelent interjú teljes terjedelemben itt olvasható.

Kapcsolódó

Kritikai szemlénk A Pál utcai fiúkról

süti beállítások módosítása