Csákányi Eszter monodrámája a Bálint Házban

A Kossuth- és Jászai-díjas színművész felolvasószínházi előadása egy gyermek elvesztésének története, Rubin Eszter Barhesz című regénye alapján.

Az előadás felvezető szövege a halál és az élet kettősségéről gondolkodik: „A Barhesz a szerző megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről, annak minden ambivalenciájával, abszurditásával és szépségével együtt.

A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva”.

csakanyi-eszter-.jpg                          Csákányi Eszter

Gács Anna írt korábban a regényről az Élet és Irodalomban: „Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. (…) A Barhesz fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami - ahogy később rádöbbenünk - az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre.

A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv".

Az előadás február 5-én, délután 6 órától látható a budapesti Bálint Házban, a VI. kerület, Révay utca 16. szám alatt.

(Forrás: Bálint Ház) 

süti beállítások módosítása