„Nagyon sűrű és megrázó előadás lesz”

Nagy Dániel Viktorral beszélgettünk a Leszámolás velem című darab kapcsán kirekesztésről, egy meleg szerep jelentette kihívásokról és hogy milyen először monodrámában játszani.

Leszámolás velem – Nagy Dániel Viktor első monodrámájára készül a Jurányi Inkubátorházban, Rába Roland rendezésében. Az Orlai Produkció bemutatójában egy meleg férfi meséli egy gyermekkorát: kitaszítottságát és az erőszakot, ami mássága miatt érte. A valós eseményeken alapuló vallomás 2014-ben jelent meg könyv alakban franciául, egy évvel később magyarul, most pedig a Jurányi Kamaratermében színházi előadás formájában láthatjuk március 7-étől.

6m6c2230_kjpg_masolata.jpg       Nagy Dániel Viktor a Leszámolás velem című előadás próbáján (forrás: Orlai Produkció)

Az előadás Édouard Louis Leszámolás Eddyvel című memoárja alapján készül. Miért esett a választás erre a műre?

Orlai Tibor hívott fel tavaly tavasszal, hogy olvasta a könyvet, és szeretné, ha készülne belőle egy színpadi adaptáció, és hogy én játsszam Eddy szerepét. Tibor nagyon fontosnak tartja, hogy ilyen érzékeny társadalmi kérdésekről szóló előadások is legyenek a repertoárban.

Miről szól a könyv?

A saját gyermekkorát elmesélő Eddy egy nagyon kicsi faluban születik Franciaországban, azon belül is egy munkásosztálybeli családban. Már korán észreveszi, hogy más, mint a társai, ami egyre több szorongást okoz neki. Ez nem csak a femininitását jelenti,  másban is különbözik fiútársaitól: nem szereti a focit, rap helyett popzenét hallgat, táncolni szeretne és színjátszó körbe jár. A környezete ezeket nem tartja férfias dolognak. Aki nem focizik, nem verekszik, nem iszik, akinek tervei vannak a jövőjével kapcsolatban, az ebben a környezetben furcsa. Ebben a világban csak annak van értéke, ami férfias, ami tökös: ez egyfajta proli büszkeség, ami nagyon primitív dolgokat állít az ember elé elérendő célként.

Eddy rájön, hogy a férfiakat szereti, titokban felveszi a nővére ruháit, és bár nem meri kimutatni homoszexualitását, különbözősége mégis szembetűnő. Rengeteg megaláztatásban van része, fizikai és szóbeli megaláztatásban egyaránt, úgy az osztálytársai, mint a szülei részéről. Anyjával semleges a kapcsolata. Végül úgy dönt, elhagyja ezt a környezetet, és elmegy egy másik iskolába. Édouard Louis dühből, egyfajta terápiaként írta meg ezt a könyvet. Nem a homoszexualitás a legfontosabb benne, hanem annak megmutatása, hogy egy másféle embert hogyan taszít ki a környezete, legyen szó bármiféle másságról.

6m6c2204_k.jpg

A másság kérdése Magyarországon meglehetősen mostohán kezelt téma. Tud-e, akar-e tenni ez az előadás ennek megváltoztatásáért?

Az lenne a jó, ha nem lenne téma az emberek mássága, hanem rájönnénk, hogy a sokszínűségből építkezni lehet. Bárhogy is szépítsük, még nem tartunk itt ebben az országban. A politikai közbeszédnek mindenképpen változnia kell, hogy az emberek ne a másságban lássák az ellenséget vagy a saját problémáik okát. Nem hiszem, hogy egy előadás, főleg egy ilyen szűkebb közönségrétegnek szóló előadás számottevően tud ezen változtatni, de azért csinál az ember színházat, hogy kimondjon valamit, ami neki fontos, beszéljen arról, ami szerinte probléma. Ennek következtében bízom benne, hogy az emberek magukba néznek majd az előadás után és hogy lesz átalakító ereje. Tervezünk közönségtalálkozókat a későbbiekben, ahol megoszthatják velünk az élményeiket. Ez egy nagyon sűrű és megrázó előadás lesz. Még nem tudjuk, hogyan fog hatni a nézőre, de az biztos, hogy nem fogja érintetlenül hagyni.

Az Őrült Nők Ketrecében és A furában is meleg karaktert alakítasz. Az emberekben élnek bizonyos sztereotípiák arról, hogy milyen egy meleg férfi, hogyan viselkedik. Színészként hogyan készülsz az ilyen szerepre?

Eddy karaktere egy elég vékony, feminin fiú, ezért többen megkérdezték, hogyan tudom majd hitelesen eljátszani, hiszen én alapvetően zömök, maszkulin vagyok. Én azt mondom, teljesen mindegy a külső, mert a belső gyötrődést kell megmutatnom. Eddy már felnőttként meséli el a gyerekkorát, így én is a felnőtt Eddyt játszom, aki már nem az önkéntelenül affektáló kisfiú. Kerestük a formát, amiben érzékletesen meg tudjuk mutatni, hol tart Eddy, amikor a megpróbáltatásairól beszél, és azt választottuk, hogy terápiaként mondja el a történetét. Az előadás címe – Leszámolás velem – egyszerre fejezi ki azt, ahogyan mások le akarnak számolni vele, és azt, ahogy ő leszámol saját magával, a múlttal. Ezáltal rajzolódik ki az ő jelene.

Rába Rolanddal együtt játszol a nemrég bemutatott A furában, most pedig rendez téged. Milyen a közös munka vele?

Rába Rolandnak láttam rendezését is, láttam színpadon is játszani, és éreztem, hogy szeretnék vele együtt dolgozni. A próbafolyamat során nagyon könnyen megtaláltuk a közös hangot, mondjuk nem is kellett keresni, simán ott volt.

6m6c2220_k_masolata.jpg

Először játszol monodrámában: milyen készülni rá, mi jelenti a nehézségét?

Ez az irdatlan mennyiségű szöveg, ami még most is változik. Elsősorban ez a kihívás, és talán utolsó sorban is, mert én nagyon szeretek játszani, szeretek emberek előtt szerepelni. Az a szorongás, ami természetesen bennem is megvan előadás előtt, megszűnik, amikor kimegyek a színpadra – átalakul egyfajta győzni vágyássá. Nem engedem, hogy eluralkodjon rajtam a félelem, hogy esetleg elfelejtem a szöveget. Egyébként pedig a forma, amit kitaláltunk, sok improvizációra ad lehetőséget.

Bár nem vagy társulat tagja, állandó szereplője vagy az Orlai Produkció előadásainak, ahol már szinte társulat verbuválódott a visszatérő színészekből, és kezd egy markáns képet is kiadni a repertoár. Hogy jellemeznéd ezt az „Orlai Színházat”?

Tibor egyre több mindenbe vág bele, a kezdeti szórakoztató előadásokhoz egyre több művészszínházi előadás társul. Megtehetné, hogy csak közönségbarát darabokat tűz műsorra, de neki emberi és szakmai igénye is, hogy ebbe az irányba is keresgéljen. Azért is jó vele dolgozni, mert én ugyanúgy szeretem csinálni a szórakoztatóbb, mint az alternatívabb darabokat, és itt mindkettőt megtehetem.

Milyen szerepekben láthatunk még?

Április 5-én lesz Stop címmel ősbemutatónk Mészáros Blankával az IBS Színpadon, Lukáts Andor rendezésében. Két fiatal végzetszerű találkozásáról Grecsó Krisztián írt darabot, zenéjét Hrutka Róbert szerzi. Aztán másnap, április 6-án kerül sor a Brazilok című film premierjére, amelyben főszerepet játszom; április 20-án pedig ismét színházi bemutató következik 100 Szóban A Város címmel, ami egy páros stand-up lesz Szilágyi Csengével a Mozsár Műhelyben.

***

A Leszámolás velem szövegkönyvét Zöldi Gergely írta Dr. Pataki Pál műfordításának felhasználásával. A díszletért és a jelmezért Bánki Róza felel, a rendező Rába Roland.

A bemutató a Jurányi Inkubátorház Kamaratermében lesz március 7-én este nyolc órától. Az előadás – különböző időpontokban – március 8-án, 18-án és 25-én, valamint április 7-én és 27-én is megtekinthető.

A produkciót 14 éven felüliek számára ajánlják.