Morcsányi Géza: „Belerángattak ebbe az egész kalandba”

A Testről és lélekről forgatásáról, a film sikeréről, a nem épp szokványos színészi pályakezdéséről és Enyedi Ildikóról.

Morcsányi Géza a Fidelio.hu-nak adott interjújának elején elmeséli, Enyedi Ildikóval futólag már ismerték egymást, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen találkoztak. Azt nem tudja, hogy ez mennyire játszhatott közre abban, hogy Enyedi Ildikó felkérte Endre karakterének megformálására. Miután elfogadta a vágóhíd gazdasági igazgatójának szerepét, részt vett a többi szereplő kiválasztásában is. Enyedi Ildikó szerette volna látni, hogyan illeszkednek egymáshoz a szereplők a filmvásznon. Erre szokatlan élményként tekint vissza, hiszen sok olyan emberrel találkozott, akiket dramaturgként már ismert: „Nekik játszaniuk kellett, én pedig csak csináltam, amit azt gondoltam, hogy csinálnom kell, hiszen én nem vagyok színész. Katartikus tapasztalat volt teljesen szokatlan szerepből belenézni az ismerősök szemébe”.

morcsanyi.jpg                Morcsányi Géza (fotó: Kaszás Tamás, forrás: fidelio.hu) 

Arra a kérdésre, honnan gondolhatta Enyedi Ildikó, hogy kezdő színészként alkalmas lesz a főszerepre, Morcsányi Géza azt mondja, nyilvánvaló volt, hogy nem tud új gesztusokat kitalálni, és színészi eszköztárt létrehozni a semmiből: „Azokkal a kézmozdulatokkal, azzal a testbeszéddel dolgozhattam, amelyek adottak voltak. Néhányat azért Enyedi Ildikó kérésére ezek közül is ki kellett zárnom”. Hozzáteszi, abban állapodtak meg a rendezővel, hogy amit ő kér, azt a legteljesebb mértékig igyekszik megtenni. A forgatás alatt nem próbálta meg ellesni profi színészek titkait, hogy azokat később fel tudja használni: „Nem volt előzménye ennek a szerepnek, és több mint valószínű, hogy folytatása sem lesz”.

 

Morcsányi Géza filmbéli karaktere igyekszik szárnyai alá venni az új kollégát, akit Borbély Alexandra játszik – veti fel az interjú készítője. Ennek kapcsán arról számol be Morcsányi, hogy a forgatás hangulatára az általános segítőkészség és együttműködés volt jellemző, így ő sem érezte azt, hogy akadályozná bármivel a forgatást. „Alexandrával sem akartunk erőltetetten kapcsolatot építeni egymással. Nem fecsegtünk soha csak azért, hogy teljen az idő, vagy hogy ne legyen kínos csönd. Én persze árgus szemekkel figyeltem őt munka közben. Jó érzés volt tudni, hogy egy ilyen fantasztikus és tehetséges színésznőre bízhatom magam a saját szerény képességeimmel” – mondja a Katona József Színház fiatal színművészéről.

 

Arra is kitér Morcsányi Géza, nemcsak az Arany Medve nyugtatta meg, hogy nem végzett rossz munkát, hanem már a filmről érkező első hírek is azt jelezték, hogy jól sikerült. Elmeséli, hogy az egyik stábtag, a nyersváltozat megtekintése után így ment oda hozzá: „Á, nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó leszel". Ezután értesült róla, hogy a producerek nem voltak biztosak abban, hogy Ildikó jól döntött, amikor őt választotta, de amikor megnézték a filmet, elégedettek voltak. „A színházi munkáim miatt nagyon jó vagyok a közönség reakcióinak megítélésében. Nagyon pontosan és illúzió nélkül szoktam konstatálni, hogy a nézőknek hogy tetszett, amit láttak – és Berlinben azt kellett mondanom, hogy minden rendben volt” – mondja a berlini bemutatóról.

morcsanyi_2.jpgMorcsányi Géza a Testről és lélekről című filmben (forrás: port.hu)

Morcsányi Géza nagyon örült, hogy a közönségnek és a zsűrinek is tetszett film Berlinben, drukkolt Enyedi Ildikónak és a Testről és lélekről csapatának. Úgy érzi azonban, ettől a szereptől még nem lett színész: „Az én koromban kockázatos már ilyen dolgokba belefogni, számolni kellett vele, hogy esetleg nem fogom bírni a forgatást, vagy kiderül, hogy teljesen alkalmatlan vagyok, én pedig megbánom, hogy belerángattak ebbe az egész kalandba. Ezt én mind végiggondoltam – örülök, hogy nem így lett, de a siker még nem indít el egy új pályán” – mondja.

Azt is elmeséli Morcsányi Géza, hogy Enyedi Ildikó művészi egyénisége győzte meg, hogy elvállalja a filmszerepet. A Magvetőt azért hagyta ott, mert úgy érezte, már nem képes „optimálisan reagálni a döntéshelyzetekre”. A forgatás ideje alatt viszont semmi mást nem kellett tennie, csak követni egy komoly alkotó útmutatásait: „Óriási élmény volt, teljesen szabadnak éreztem magam. És ez akkor is így maradna meg bennem, ha a film hatalmasat bukott volna. És persze, mikor igent mondtam a felkérésre, a fülemben csengett Gothár Péter barátom egyszerű mondata is: »Ha az Enyedi Ildikónak a te pofád kell, akkor mondjál igent!«”

Az interjú végén szóba kerül az Enyedi Ildikó nyilatkozata körül kialakult botrány is. Erről azt mondja Morcsányi Géza, hogy teljesen egyetért a nyilatkozattal: „Nem lehet összemosni azt, hogy a Nemzeti Filmalap támogatja Enyedi Ildikót egy film elkészítésében, ami az egész országnak sikert hoz azzal, hogy Ildikó a kulturális élet szereplőjeként, értelmiségiként elmondja a véleményét. Ha akarja, arról, milyen volt a forgatás vagy a bemutató, ha akarja arról, hogy milyen közérzettel éli a hétköznapjait Magyarországon” – mondja zárszóként.

Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.