Álarcosbál – Ahogy csak oroszok tudnak tönkremenni

Pelsőczy Réka állítja színpadra Budaörsön Lermontov verses drámáját, melynek szereplői „fiatalok, élesek, bátrak és hülyék”. Villáminterjú.

Az Álarcosbálban szinte minden benne van, ami az élet - és nem csak fiatalkorban: szenvedélyek, bűnök, féltékenység, életunt svihákok és egy álarcosbál, ahol a maszkjainkban látszunk leginkább.

Pelsőczy Réka rendező mesél a darabhoz és az orosz kultúrához való viszonyáról, valamint arról, kikkel és hogyan dolgozik együtt az előadásban.

pelsoczy_all_ok.JPGPelsőczy Réka (fotók: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Mi vonzott ehhez a darabhoz?

Csodálatos a szöveg – Áprily Lajos fordítása -, először ez ragadott meg, hogy természetesen mondható, mégis verses, gyönyörű. Szenvedélyes, szerelemről, féltékenységről és baráti kapcsolatokról szól. Egy huszonhat éves korában, párbajban meghalt, érzékeny idegrendszerű fiatalember írta. Örülök, hogy ilyen anyaggal foglalkozhatunk.

Van személyes viszonyod az orosz kultúrához?

Közöm van hozzá, életem egy része. Nem lexikális tudás ez, hanem valamiféle kollektív tudatalatti történet. Szocializmus, Andrej Rubljov, Dosztojeszvszkij; fák, amik forognak körbe; Etűdök gépzongorára; Moszkva, Pétervár; Ascher Tamás, Csehov, Radnai Annamari; orosztanulás, cirill betűk, Presznyakov testvérek; kicsi és nagy, arany és mocsok, gazdagság és ízléstelenség; szenvedély, vodka, lakótelep, bűnözés, agresszió, tesztoszteron, Stalker, balett, matrjoska, Rimszkij Korszakov…- mozaikos, széttöredezett. Ebből az élményből dolgozom, ez az eklektika jellemzője lesz az előadásnak is.

al_proba.jpg

Vannak speciális próbamódszereid? Hírlik, hogy sokszor a színházon kívül is közös programokat szervez a csapat.

Nincsenek speciális módszereim. Foglalkoztunk külön a pókerjáték részleteivel is… És mivel az egyetemen tanítok egy osztályban, megerősödött bennem, mennyire fontos, hogy a sok helyről, ahonnan jövünk, megérkezzünk az órára, ebben az esetben a próbára.

Ha együtt mozgunk, vagy játszunk egy kicsit, lelazulunk, könnyebben kialakul a bizalom. Ha két embernek intim viszonyba kell kerülnie a darabon belül, ki kell szolgáltatnia magát a másiknak, sebezhetővé kell válnia. Szívesen csinálok olyan játékokat, amik szinte automatikusan nyitottabbá, kíváncsibbá teszik a másikat, arról nem is beszélve, hogy az együtt mozgás után már nem probléma egymáshoz érni.

A darabban egy összeszokott társaságról van szó. Ez egyfelől adott, mert a társulat fiatal tagjai – Böröndi Bence, Chován Gábor, Páder Petra és Ódor Kristóf - igen jól működnek együtt, elismerik és szeretik egymást. De vannak új emberek, vendégek: Sztarenki Dóra és Bercsényi Péter, valamint Papp Endre, aki visszatérő már, és úgy érzem, hogy ők is részeivé váltak a csapatnak. Ez már a Lermontov csoport.

all_proba_3.jpgBercsényi Péter a próbán

Rendezőként sokszor játszol elő? Vagy háttérbe kerül a színész éned, esetleg teljesen másik identitásod a rendezői?

Nem, teljesen színészként dolgozom, gondolkodom. Szerintem nem játszom sokat elő, de lehet, hogy a színészek erről mást mondanának. Nagy erőnek gondolom, hogy álltam már színpadon és tudom, mikor mi van egy színésszel, bár ezzel együtt néha tudok túl érzéketlen és túl empatikus is lenni.

Hogyan állt össze az alkotói csapat?

Kálmán Eszter a díszlettervező, állandó munkatársam és barátom. Vörös Róbertet több mint húsz éve ismerem, többször voltunk együtt Kapolcson, míg ő különböző darabokra készült Alföldivel. Szórakoztat a személyisége és mindig sokat tanulok tőle, most dolgozunk először együtt, a darabot is ő hozta. Michac Gábort jó érzékű bábtervezőnek ismertem meg a Vaskakas Bábszínházban, nekem is tervezett egy macskát a Hullaégető című előadásba. Rendkívül érzékeny, tehetséges embernek látom, tudtam, hogy vágyik felnőtt produkcióban is jelmezt tervezni és örülök, hogy őt hívtam erre a munkára.

Vajdai Vili életem egyik meghatározó alapembere, tizenöt éves koromtól ismerem, első rendezéseimben, még nulla forintért ő csinálta a zenét, most visszatértem hozzá, és olyan, mintha hazamennék. Keresztes Tamással sokat játszom együtt, sokat beszélgetünk színházról, szeretem a zenével-zenében való gondolkodását, tudom, hogy jobb lesz minden, ha ránéz és ajánlatokat tesz, mit tegyek még hova zeneileg, hogy összeálljon a koncepció.

al_proba_2.jpgPapp Endre és Böröndi Bence

Mi a vágyad, mi történjen a nézővel az előadást nézve?

Erre így nem szoktam gondolni. Remélem, jó néző vagyok. Remélem, jó szemem és jó szívem van. Remélem, a néző olyannak fogja látni az előadást, amilyennek én látom. Hogy venni fogja a humorát, élvezni fogja a világot, amit felépítettünk, szeretni fogja a színészeket és megérinti a történet.

A történet, amely végzetszerű, tragikus, nem visszafordítható, nem lehetne másképp. Vágyaink és emberi szenvedélyeink, bűneink sok kis vétsége tolja a végzet felé. Elindul és célba ér. Fiatalok, élesek, bátrak és hülyék.

...

Lermontov Álarcosbál című darabját április 21-én mutatja be a Budaörsi Latinovits Színház. Az előadás a premiert követően május 7-én és 23-án látható Budaörsön. Mindhárom alkalommal este 7 órai kezdettel.

(Forrás: Budaörsi Latinovits Színház)