„Ha nincs mondanivalód a színpadon, hiába a zengő hang és a technika”

Nagy Zsolt, az Örkény Színház színésze játszott már centiméterekre és kisebb focipálya távolságra is a nézőtől. A Librarius többek között erről is kérdezte őt.

Nagy Zsolt nyolc éven át játszott a Krétakör Színházban, majd három évnyi szabadúszás után léptéket váltva Alföldi Nemzeti Színházához szerződött, közben fellépett a Vígszínházban is, 2014 óta pedig az Örkény Színház tagja. Emellett az elmúlt 17 évben több mint 20 filmben játszott.

nagy_1_horvath_juli_ok.jpgNagy Zsolt a Hit, remény, szeretet előadásában (fotó: Horváth Judit)

A színész alapállása az élethez a folyamatos tanulás: ha valaki azt hiszi, hogy már mindent tud, „akkor vége az életnek” – vallja.  

Eddigi pályafutásából is látható, hogy nem egy röghöz kötődő alkat. „Amikor új helyre mész, föl kell venned az ott lévő emberek ritmusát. Illetve inkább figyelned kell őket, hogy ők mit csinálnak, hogyan dolgoznak, és abba kell beilleszkedned. Ha pedig ez nem megy, akkor el kell onnan menni” – mondja.

A Krétakörnél kisebb terekben kellett játszania, a Nemzetiben és a Vígben hatalmasakban. Másféle játékot, hangerőt és gesztusokat kell használnia, de mint mondja, „sehol nem lehet megspórolni semmit. Mindenhol nehéz jól játszani. A nagy színpadon nagyra kell nőni. A személyiségnek extrán, duplán fölturbózott változatára van szükség, ami ugyanolyan hiteles, őszinte, mint amikor egy stúdióban motyogsz”. Az Örkény Színház éppen az ő mérete.

nagy_3.jpgA Krétakör FEKETEország című előadásában (forrás: Port.hu)

Mindez elsősorban technika és gyakorlás kérdése, azonban van valami, ami Nagy Zsolt szerint mindezen túl van. „A színészet lényegét nem lehet megtanulni. Ha nincs mondanivalód a színpadon, nem történik ott veled valami, nem figyelnek rád, akkor hiába van zengő hangod és hiába tanulsz meg mindent” – fogalmaz, hozzátéve – „De ez fordítva nem igaz: ha tehetséges vagy, azért a technikát meg kell tanulnod! Ez egy elég melós szakma”.

A film másféle kihívást jelent számára. „A filmben azt szeretem, hogy megbeszélsz valamit a rendezővel, nagyjából elmondja, hogy mit kell csinálni, aztán csapó, és nyomban 1600 méter magasban kell lenned. Ott kell zokognod, mert meghalt az anyád, most ütötte el az autó” – meséli Zsolt.

Az életben minden hirtelen, váratlanul történik. Nem lehet fölkészülni. Ezt baromi nehéz eljátszani” –  mondja.  „De ha ez megvan, akkor doboz, és kész” – fűzi hozzá a filmmel kapcsolatban, hozzátéve  – „A színházat meg mindig újra kell csinálni. Minden nap, minden próbán újra meg kell csinálni”.  

nagy_zsolt_port_hu.jpgAz Örkény Apátlanok című előadásában (forrás: Port.hu)

Ráadásul egy színházi próbafolyamat során mindezt a partnerekkel kölcsönhatásban kell megtenni. „Te hiába vagy kész, lehet, hogy a partnered még nincs, és ha nem adsz neki impulzust, ő sem fog haladni a saját szerepével” – meséli Zsolt, hozzátéve, hogy „ azért se lehet lazítani, mert ha te nem adsz impulzust, ő meg azt játssza, mintha adtál volna, akkor az egész fals lesz, nem tud megtörténni igazából semmi”. „A színház nagyon bonyolult matek” – összegez Nagy Zsolt.

A Librariuson megjelent interjúból az is megtudható, mit próbál Nagy Zsolt évek óta ellesni  Bodrogi Gyulától és milyen új bemutatóban láthatjuk legközelebb az Örkényben.  

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Nagy Zsolt: „2017-ben aranyszarvast keresni? Ez nekem meredek”