Van, volt és lesz – A POSZTról, félidőt követően

Idén is sok a kérdés a Pécsi Országos Színházi Találkozó körül, de a nagy botrányok ezúttal elmaradni látszanak.

A Pécsi Országos Színházi Találkozó a magyar színházszakmai élet egyik legfontosabb eseménye, és ez akkor is így van – vagy talán épp ezért van így –, ha nincs is olyan év, amikor ne alakulna ki valamilyen vita a válogatást, a programokat, a helyszíneket, a zsűritagokat vagy éppen a találkozó létjogosultságát illetően.

poszt_fb.jpgA pécsi Széchenyi tér (forrás: POSZT FB oldala)

Az utóbbi években a legtöbb vihart a Magyar Teátrumi Társaság egyre erőteljesebb jelenléte kavarta, amit leginkább Vidnyánszky Attila neve fémjelez (holott sem tavaly, sem idén nem került be rendezése a versenyprogramba). Ami a kultúrpolitikai viharokat illeti, ezek legjobban a két évvel ezelőtti POSZT-ot jellemezték; a tavalyi találkozót – amelyet már az új vezetés bonyolított le – leginkább a fesztiváljelleg erősítése és a programok nagy részének a belvárostól pécsi viszonylatban messze lévő Zsolnay Negyedbe való kiköltöztetése miatt érte kritika.

A kritikus hangokat meghallotta a vezetés, így a találkozó központja ismét a Pécsi Nemzeti Színház és környéke lett, ami a korábbi évekre jellemző belvárosi POSZT-hangulat valamelyes visszatérését eredményezte. Míg az utóbbi években a válogatást is rengeteg kritika érte, a Kovács Dezső kritikus és Árkosi Árpád rendező által idén kiválasztott tizennégy előadással szemben komoly kifogás nem érkezett. A versenyprogramban helyet kaptak olyan régi motorosok produkciói, mint Bagossy László, Mohácsi János vagy Alföldi Róbert, olyan fiataloké, mint Székely Kriszta vagy ifj. Vidnyánszky Attila és négy nem magyar rendezőé, Radu Afrimé, Michal Dočekalé, Yuri Kordonskyé és Viktor Rizsakové is. A függetleneket a Szégyen után újra Mundruczó Kornél képviseli a Látszatélettel, és először került operett a programba, az Operettszínház A chicagói hercegnőjével.

orult_3_toldy_1.jpgKeresztes Tamás az Egy őrült naplója előadásában (fotó: Toldy Miklós)

A fesztivál programjában – leánykori nevén off-programban – helyet kapott az annak idején sokak által joggal hiányolt Titkaink Pintér Bélától, a magyar színművészeti képzést kritikusan bemutató Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk Kelemen Kristóftól, az Egy őrült naplója Bodó Viktor rendezésében, vagy éppen Hajdu Szabolcs filmként is nagy karriert befutott előadása, az Ernelláék Farkaséknál.

De a szélesebb közönségigényeket is kiszolgálják Boban Markoviccsal, Pécs-musicallel, Macskákkal vagy éppen a Caramelt is bevető Versünneppel. A Dramaturg Céh ismét Nyílt Fórummal jelentkezik, folytatódnak a megszokott szakmai beszélgetések és természetesen a koncertek sem maradhatnak el.Amit viszont hiányolunk: idén nincsenek olyan szakmai fórumok, amelyeken a színházi élet egyes területeiről beszélgethetnének színházi alkotók és szakemberek, akár magát a POSZT-ot illetően is.

poszt_fb_2.jpgIfj. Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós a közönségtalálkozón (forrás: POSZT FB oldala)

A paletta színes és nem egyoldalú, a jegyek nagy része elfogyott, a szakmai beszélgetések csordultig telt házzal zajlanak – a találkozó első fele után úgy tűnik, idén elmaradnak a botrányok, alábbhagynak a panaszok, béke van. Kérdés persze, hogy megbékélésről vagy megalkuvásról beszéljünk-e, ahogy Kovács Bálint állította az Indexen írott cikkében.

Örömteli, hogy idén már pénzjutalom is jár a szakmai díjakkal, de sokan újabb térfoglalásként értelmezik, hogy ezt a kormányzat által kistafírozott Magyar Művészeti Akadémia biztosítja. Ki-ki döntse el, hogyan értékeli mindezt. Az biztos, hogy POSZT volt és van, és arra is nagyobb összeget fel mernénk tenni, hogy jövőre is lesz.

B. Kiss Csaba

Kapcsolódó cikkek

Összeállt a POSZT versenyprogramja
Lassan kezd lehullni a lepel a POSZT Fesztivál programjairól
A POSZT fesztiválja előbújik a Zsolnay Negyedből
Stuber Andrea kudarcnak itéli a POSZT tanácsadó testületének a munkáját