Nádasdy Ádám: „Shakespeare erőteljesen a hatásra törekszik”

Az art&go Nádasdy Ádámmal készített interjút Shakespeare-ről, drámái fordításáról, és hogy mi a titka életműve maradandóságának.

Nádasdy Ádám az interjúban elmondja, Shakespeare „erőteljesen a hatásra törekszik”, ami sokszor a pontosság rovására megy: például Hamletről az is elhangzik, hogy nagyon fiatal, és az is, hogy harminc éves, ahogy épp a helyzet kívánja. Darabjaihoz rengeteget olvasott, ponyvaregényeket is, és vigyázott arra, hogy ne írjon többet a szükségesnél.

nadasdy_2.jpgNádasdy Ádám (fotók: Toldy Miklós)

Hogy Shakespeare neve mögött valaki más írta volna a darabjait, Nádasdy szerint alaptalan feltevés: „Mindenki úgy tudta a korabeli Londonban, hogy ő írta a darabokat – miért ne ő írta volna…? Vannak feltevések, miszerint egy nemesember rejtőzött Shakespeare mögött, de miért tett volna bárki ilyet? Ez pont olyan, mintha valaki arisztokrataként egy borbélyüzletben dolgozott volna…” A korban a drámaírókat és a színészeket csepűrágónak tartották, nem tisztelték – teszi hozzá.

Nádasdy úgy véli, Shakespeare egyik nagy találmánya, hogy ügyesen vegyítette a magas rangúakat az alacsony rangúakkal. „Soha korábban nem írt még senki olyan történeteket, melyek egyik jelenetében királyok és grófok jelennek meg, a másik pillanatban meg disznószaros csizmájú parasztok jönnek be és közönségesen viselkednek.” Műveiben kerülte a pátoszt, ami ma különösen működőképes.

nadasdy_toldy.jpg

Shakespeare-nél nem találunk trágár kifejezéseket, de malac jellegű célzásokat igen. A fordításokban azért használ Nádasdy trágár szavakat, mert Shakespeare sok szereplőjét dialektusban beszélteti, ami magyarra nehezen lefordítható. A fordító feladata a színházi alkotófolyamatban az, hogy feltárja a rendező számára az újdonságokat. Az ő szimpátiái is befolyásolják, milyen lesz az elkészült szöveg: egyes karaktereket kedvel, másokra haragszik.

Igyekszik elmenni az ő fordításai alapján készült Shakespeare-előadásokra, ilyenkor leginkább a közönség reakcióit figyeli. „Hogy vajon visszafogják-e a lélegzetüket akkor, amikor én, úgy gondolom, valami nagyon hatásosat írtam-e, és ott röhögnek-e a vicceken, ahol én gondolom. Aztán ha nem, akkor a szöveg vagy az előadás-e a hibás.” Nagyon szerette fordítani a Szentivánéji álmot, de a Hamletet vagy a Rómeó és Júliát is. Királydrámát most fordít először: az Örkény Színház számára készül a IV. Henrik.

Nádasdy Ádám beszélt arról is, melyik Shakespeare-karakterre haragszik a leginkább, kikkel kell „versenyeznie” fordítóként, illetve hogy a hitelesség vagy a hatásosság-e a fontosabb.

Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.