Földes Eszter: „Van még tíz évem, hogy valami legyen belőlem”

A színésznő a Szimpatikának mesélt arról, hol tart jelenleg a Lovasi Andrással közösen létrehozott Semmi konferencia és milyen tervei vannak színésznőként és azon túl.

Földes Eszter a Színház- és Filmművészeti Egyetem után egy ideig az Újszínházban dolgozott, majd a Centrál Színházhoz, azt követően pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött. Jelenleg szabadúszó. Több tévéfilmsorozatban szerepelt, közöttük a Válótársakban és a Mindenből egy van című improvizációs tévéjátékban Rudolf Péterrel és Nagy-Kálózy Eszterrel. Nagyjátékfilmekben is láthattuk (Utolsó idők, Intim fejlövés), és műsort is vezetett a köztévén (Életművész). Férjével, Lovasi Andrással hozták létre a Semmi konferencia című koncertszínházi előadást, amelynek a kamaraverziója is elkészült, az Átriumban látható a következő évadban.

3.JPGFöldes Eszter, Lovasi András és Leskovics Gábor a Semmi konferencia sajtótájékoztatóján (fotó: Dudás Ernő)

Társulati tagként nem könnyű beindítani és fenntartani egy filmes karriert. „A kollégáktól is hallom, és a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy nehéz elvállalni egy filmszerepet a színház mellett, mert egyszerűen nem engednek el. Ez nyilván gazdasági kérdés is, hiszen a színházak többsége nem engedheti meg magának, hogy egy-egy darabot azért ne játsszon, mert az egyik színész néhány hétig forgat valahol. Amikor társulati tag voltam, én is azt tapasztaltam, hogy sokszor csak nagyon komoly harcok árán tudtuk kivívni, hogy egy másik munka is összejöjjön” – meséli az interjúban, hozzátéve – „De szerencsére elindult egy felfelé ívelő tendencia, és a színház is profitál abból, ha a színészei bevonzzák a közönséget”.

Engem például bezárt a társulati tagság, amikor a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszottam. Egyébként is egy szabadságra vágyó, viszonylag öntörvényű ember vagyok, és nem viseltem túl jól a szabályokat. Egyrészt bizonyos dolgokról más elképzeléseink voltak, másrészt többször is előfordult, hogy bár konkrét feladatom épp nem volt, de nem engedtek ki egy-egy szerepre” – meséli Földes Eszter a székesfehérvári tapasztalatait. „Nem mondom, hogy soha nem mennék vissza egy társulathoz, de már nagyon meggondolnám, hogy kihez és milyen feltételekkel. De csak azért, hogy tag legyek, és legyen egy havi fix fizetésem, jelenleg nem szerződnék le” – fűzi hozzá.

Fontos számára, hogy „konkrét pedagógiai terve” legyen vele annak a társulatnak, ahol dolgozik, dolgozna. „Miután egy fiatal kikerül a főiskoláról, nem ér véget semmi, sőt, akkor kellene elkezdődnie az igazi tanulási folyamatnak. Amikor az ember levedli a rengeteg fölszedett görcsét, frusztrációját, félelmét, megfelelési kényszerét. Azt hiszem, minden kezdő színésznek arra lenne szüksége, hogy olyan színházban kezdje a pályáját, ahol tudják, honnan hova szeretnék őt eljuttatni, és nem csak azért tartják ott, mert kell egy fiatal arc, akit pár szerep után majd lecserélnek a következőre” – fogalmaz ezzel kapcsolatban. „Nekem még van nagyjából tíz évem, hogy valami legyen belőlem” – teszi hozzá a saját pedagógiai tervét önmagával kapcsolatban.

lear_kiraly_vorosmarty.jpg                         Földes Eszter és Cserhalmi György a Lear király előadásában (forrás: Vörösmarty Színház)

Nagyra tartom Básti Julit, Cserhalmi Györgyöt, Gáspár Sándort, Derzsi Jánost, a fehérvári kollégáktól nagyon sokat tanultam. De egyébként ezt a tanulást nem úgy kell elképzelni, hogy a büfében elmesélik, mit hogy kell csinálni. Elég egyszerűen figyelni őket. Például ha Derzsi János vagy Törőcsik Mari megszólal a színpadon, annak nagyon erős jelentése van, sőt, meg sem kell szólalniuk” – meséli a „nagy öregekről”, akiktől lehet tanulni. „A lényeg az, hogy amikor belépsz a színpadra, a gondolataid és az érzelmeid középen találkoznak benned, és végül megszólalsz. Nem kell hozzá semmi más, csak hogy ott tudj lenni az adott pillanatban. Pont ezt tudják a nagy öregek, ezért érdemes rájuk figyelni” – teszi hozzá.

Férjével, Lovasi Andrással létrehoztak egy nagyszabású koncertszínházi előadást, a Semmi konferenciát. Az előadásban „a zenét, ami a lényeg, erősíti a próza. Később sok kritika ért minket, hogy nincsenek benne nagy színészi pillanatok, de erre nem is akartunk törekedni, hiszen – Péterfy Borit leszámítva – nem színészekkel dolgoztam. Itt az egyszerű történetmesélés volt a lényeg, ami sikerült is. A színészeken kevésbé kérik számon, ha nem énekelnek professzionálisan, fordított helyzetben sajnos elnézőbb a szakma” – meséli a fogadtatásról.

rtl_klub.jpg          Földes Eszter (forrás: RTL Klub)

Egyeztetési nehézségek adták az ötletet, hogy elkészítsék ennek egy kamaraverzióját is, „ahol egyetlen színész játszik el minden szerepet. Scherer Pétert kértük fel, aki örömmel vállalta, de aztán kiderült, hogy annyira elfoglalt, hogy még a bemutatón sem tudna részt venni. A zenekar ekkor kitalálta, hogy ugorjak be én a helyére, mert úgy gondolták, hogy úgyis az egész a fejemben van, és egy izgalmas előadás születhet ebből a felállásból. Szerencsére nagyon sok pozitív véleményt kaptunk” – mondja az indulásról. Az előadás bekerült az Átrium repertoárjába is, ezúttal már valóban Scherer Péterrel.

A következő évadban nem lesz új színházi bemutatója, de a Válótársak is folytatódik, emellett rendezni fog, játssza a meglévő szerepeit és szinkronizál. „Sok ötlet van a fejemben, amit szeretnék megvalósítani, és nem csak színésznőként szeretnék működni” – meséli, hozzátéve – „Pont azért érdekel a rendezés, mert sokkal komplexebben kell foglalkozni a színházzal, mint színészként, amikor csak egy dologra kell koncentrálni: a szerepre. De rendezőként tudni kell az összes szerepet, hogy honnan hova szeretnél eljuttatni egy történetet, a színészeket, hogy mi a mondanivalód az adott anyaggal, megálmodni a közegét, látványát egy előadásnak, stb... Úgy érzem, sokkal jobban leköti az energiáimat és kielégíti az idegrendszeremet. Próbálkozom ebben az irányban is, és ha érdemes, folytatom. De színésznő vagyok és az is maradok”.

Az interjúból megtudható, hogyan készül egy szerepre, hogyan fogadták el a zenekar tagjai rendezőként a Semmi konferenciánál mint a zenekarvezető feleségét, és mi a következő közös munkájuk Lovasi Andrással.

A teljes interjú itt olvasható.