„Azok a legfontosabbak, akik diskurzusba bocsátkoznak velünk”

Ladjánszki Márta táncos-koreográfus, a csütörtökön indult és jövő szerdáig tartó L1danceFest fő szervezője mutatja be a kortárstánc fesztivált. 

A 2002 óta létező L1danceFest nemzetközi kortárstánc és színházi előadások fesztiválja a kezdeti időkben csak egy-egy nap erejéig fogadott külföldi vendéget, azonban mára Magyarországon igazi táncfesztivállá nőtte ki magát. A tavalyi jubileum után új struktúrával jelentkezik a fesztivál, melynek végső állomása a showcase előadások bemutatása a közönség számára, melynek a MU Színház ad helyet szeptember 25. és 27. között. 

Ladjánszki Márta 2001-ben csatlakozott az L1 Egyesület munkájához, ahol művészeti alelnökként a mai napig dolgozik. 

roxanakuwen_foto_frankwilde_gop.jpgRoxana Küwen: twenty toes (fotó: Frank Wilde)

Tizenhatodik éve szervezitek Budapesten a fesztivált, mely nemcsak hazai alkotókat, hanem nemzetközi tehetségeket is felvonultat. Az idei showcase programot mi alapján állítottátok össze? Tartalmaz-e valamilyen tematikát a három nap? 

A tavalyi jubileumon kipróbált formát visszük idén is tovább, vagyis egy-egy napon több, maximum húszperces alkotással találkozhatnak a nézők. Ez így egyrészt akár új munkák bemutatója és/vagy munkabemutatója lehet, másrészt hosszabb munkákba nyújthat bepillantást. 

Miután túl vagyunk a tematikus szimpózium-programunkon, amit a CEU-val közösen szervezünk és a lényege, hogy az előadóművészetek kapcsán kezet fogjon az elmélet és a gyakorlat, a showcase program láttat, nézői élményt ad és szintén beszélgetésre csábít. 

A szeptember 21. és 23. között bemutatott COLLECTIVITY & IN(TER)DEPENDENCE szimpóziumon a közösség témaköre idén erőteljes szerepet kapott. A showcase programokon mennyiben jelenik majd meg a közösségi színházi élmény? 

ladjanszkimarta_foto_szaboroland_0893_2.jpgAz előadások közül több is foglalkozik azzal, hogy a nézőknek kicsit más perspektívából mutassa be a munkát. Lesz, aki a plafonra fog vetíteni, így a közönségnek le kell feküdnie a talajra és onnan nézni a vetített képet, de találkozhatnak az érdeklődők olyan előadóval is, aki maga köré rendezi a nézőket, vagy épp két oldalra ülteti őket, de olyan is akad majd, akinek az a kívánsága, hogy a résztvevőkkel közösen osszák meg a teret. 

         (Ladjánszki Márta / fotó: Szabó Roland)

Emellett érkezik hozzánk olyan alkotó/előadó, aki az absztrakt mozgása közben folyamatosan verbálisan is kommunikál a nézőkkel egyfajta reflexióra készteti őket, ezáltal a néző maga is befolyásolhatja az előadás menetét. 

Kérlek, mesélj néhány előadásról, hogy miért választottad őket bemutatni az idei fesztiválon! 

Számomra minden előadás azért van jelen, mert valamiért fontosnak tartom őket láttatni, észrevetetni és egy csokorba szedni. A magyarokat azért ajánlom, mert általában az L1 Egyesületben rezidenseiként vagy tagjaiként dolgoznak, így kiemelt helyen szerepelnek a magyar meghívottak között. A nemzetköziek pedig mind saját formanyelvvel, saját képi világgal érkeznek. 

A szeptember 25-ei programban található Paweł Sakowicz:TOTAL című darabjának lengyel koreográfus-előadója az előadásban olyan érdekes felvetésekkel dolgozik, melyek szerintem fontos, hogy ne csak saját közegében legyenek láthatók, s ezáltal újabb visszajelzéseket, impulzusokat kapjon ő maga is.

A szeptember 27-én látható Nobuyoshi Asai: Nomads című előadást egy japán duó adja elő, akiket néhány éve Jeruzsálemben láttunk, és rögtön meg is akartuk hívni, azonban csak mostanra sikerült megvalósítani a tervünket. Szeretem azt a nyers energiát, amivel dolgoznak, a kockázatvállalásukat és a tiszta, egyszerű jelenlétüket. 

Az ugyanazon a napon látható Roxana Küwen: twenty toes című rövid előadásból a német zsonglőr lányt azért ajánlom, mert engem lenyűgöz, hogy szintén egyfajta egyszerűséggel mire képes az emberi test és milyen szinten vagyunk képesek a testünket trenírozni, és „uralni” is. 

És még mindig a szerdai programnál maradva horvát vendégünk, Nastja Štefanić – aki az Etude for viola and midi controller című darabot mutatja be – pedig egyszerűen olyan tiszta és gyönyörű táncos, hogy konkrétan imádom nézni, ahogy kialakul a testén a mozdulat, nem is beszélve arról, hogy emellett profi zenész is. 

nobuyoshiasai_nomads_foto_no_k.jpgNobuyoshi Asai: Nomads 

Mi számodra az L1danceFestben a legfontosabb érték a közönséggel kapcsolatban? 

Számomra a legnagyobb boldogság, ha olyan nézők jönnek el hozzánk, akik akár végig is követik az eseményeinket, és ez alapján alkotnak véleményt rólunk, illetve a meghívott művészek munkáiról. S nem utolsó sorban, azok a legfontosabbak, akik diskurzusba bocsátkoznak velünk. Mert ez az igazi fesztiválhangulat és ez az, amiért érdemes csinálni. Hogy találkozzunk (néző a művésszel és fordítva); hogy lássuk egymást és befogadjuk; hogy adott esetben vitázzunk és ezzel továbblépjünk; hogy kíváncsian legyünk jelen és élvezzük a pillanatot, ami olyan hamar elmúlik.

 

Az L1danceFest 2017 teljes programjáról a fesztivál honlapján, a showcase programról pedig a MU Színház oldalán található bővebb információ.

(Forrás: Mu Színház)