Boldog születésnapot! - Ötéves a Jurányi

Kulcsár Viki (a Jurányi Ház és a FÜGE vezetője): „Ez az évad számomra az öndefinícióról fog szólni”.

Idén ünnepli ötödik születésnapját a független alkotó- és előadóművészek központi bázisa, a Füge Produkció otthona, a ma már budai színházként is (el)ismert Jurányi Ház. A magyar színháztörténetet gazdagítva egyedülálló intézményként, produkciós közösségi inkubátorházként nyitotta meg kapuit 2012. október 29-én a korábban oktatási intézményként működő épület, ahol az öt év alatt összesen 86 629 néző fordult meg az 1377 előadáson. 

juranyi5.jpgForrás: Jurányi Ház

Mit jelent számodra ez a kerek évforduló?

Több szempontból is fontos számomra ez az év: amellett, hogy pont öt éve, 2012-ben nyitottuk meg a Jurányit, hét éve működik a FÜGE produkciós- és ernyőszervezetként, illetve tíz éve már, hogy Vajdai Vilmosnak és a TÁP Színháznak köszönhetően a független színházi pályára léptem. Hét év után a párkapcsolatokban is fel szokás tenni a kérdést, vajon jó úton járunk-e, ezt most én is megteszem. Elértem azt, amit szerettem volna a Jurányival és a Fügével kapcsolatban? Hol tartok a pályámon? Vajon jó irányba indultam el? Ha letértem a kijelölt útról, akkor azt miért és vajon jól tettem-e? A 2017/18-as évad számomra az öndefinícióról fog szólni, illetve arról, hogy az elmúlt évek tapasztalatait hogyan tudom a működésünkbe integrálni, hogy még inkább a hasznára váljunk a független szcénának.

Milyen változásokat hoz ez a jubileumi évad?

Bárcsak felsorolhatnék egy csomó konkrétumot! Azt hittem, ezt a nyarat csak az ezen való gondolkodásnak fogom szentelni, sajnos azonban ez a pár hónap az ötéves szerződésünk megújításához szükséges intézkedésekkel, utánajárásokkal, harcokkal telt. De nem sietünk sehova, kivételesen senki nem kéri számon rajtam, hogy hol tartok az öndefinícióban, nyugodtan haladhatunk lépésről lépésre.

Az egyik cél most az, hogy méltóképp megünnepeljük ezt a jubileumi évadot, hogy kicsit ünnepélyes köntösbe öltöztessük a Jurányit: szimbolikusan már bele is csempésztük az arculatunkba az évfordulónkat, megújult a műsorfüzetünk, hamarosan pedig jelentkezünk egy születésnapi kiadvánnyal, illetve szervezünk majd egy születésnapi ünneplést is, amikor is köszönetet mondhatunk mindazoknak, akik nélkül nem tartanánk ott, ahol most vagyunk. A másik célkitűzésünk az, hogy még inkább nézőbaráttá alakítsuk a Jurányit: kényelmesebb székek, légkondicionáló, felújított design-padló várja majd a közönséget, illetve sikerült megnövelnünk egyes előadásaink férőhelyszámát.

Ahogy említetted idén járt le és most kerül megújításra a Jurányi öt éves szerződése a Fővárosi Önkormányzattal. Hogyan értékelik a Jurányi eddigi működését?

kulcsar_viktoria_foto_szilvagyi_zalan_1.jpgSzerencsére nagyon jó a kapcsolat, gördülékenyen haladtak az egyeztetések is, biztosítottak minket a támogatásukról és elégedettségükről a Jurányi kapcsán. Megígértem, hogy készítek majd egy munkatervet, hogy ők is lássák azt az utat, amit a következő ciklusban meg akarunk tenni. A nyár folyamán a legnagyobb fejtörést a bürokrácia okozta, illetve a mellettünk lévő üres telken megkezdett hatalmas építkezés: nem csupán arról van szó, hogy a markolók zaja és a felszálló porfelleg a komfort érzetünket bántja, hogy nem tudunk a kertben beszélgetni, hanem az is előfordulhat, hogy októberben nem tudjuk majd megtartani az előadásainkat, hiszen nekik haladni kell a beruházással és nem biztos, hogy pontban hat órakor leállnak majd a munkával.

                        (Kulcsár Viktória - fotó: Szilvágyi Zalán)

A jó kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal a harmadszor is meghirdetett Staféta Pályázat is mutatja.

A Stafétát rögtön az indulásnál a szívembe zártam a TiTÁNium és a Tantermi Projekt mellett: nagyon szeretem azt, ha valami várható és ismételhető, stabilitásának köszönhetően pedig folyamatosan fejleszthető. Az első év a kísérletezéssel telt, a második évben kipróbáltuk, hogy milyen, ha nyilvános pályázat formában tesszük közzé a Stafétát, most pedig a konzulensekként felkért játszóhelyekkel és szervezetekkel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal közösen újragondoltuk a pályázási feltételeket, hogy valóban azok érezzék magukat megszólítva, akiket mi a célközönségnek gondolunk.

Kik ők?

Akik már egy ideje a pályán vannak, azonban nem tudnak olyan forrásra szert tenni, ami biztosítaná a produkciójuk által megkívánt, stabil infrastrukturális és anyagi hátteret. A Staféta elsősorban nem azoknak a fiataloknak szól, akiknek ugródeszkára van szükségük – nekik ott van a TiTÁNium – hanem azoknak, akik már kellő referenciával rendelkeznek és csupán egy kis lökésre van szükségük, amit akár a Trafó nagyszínpada is jelenthet. Nagyon jó, hogy a Fővárosi Önkormányzat partner abban, hogy évről évre levonjuk a tapasztalatokat és azokat beépítsük a munkánkba, ráadásul idén az odaítélhető keretösszeget is tudták növelni.

A konzulensi kör folyamatosan bővül, mondhatjuk, hogy a Staféta egyfajta közös ügy lett a független színházi területen?

Már a TiTÁNiumnál is – ami teljesen forráshiányosan indult – az jelentette a nagyon nagy erőt, hogy a különböző játszóhelyek összefogtak és mindenki beleadott pénzt, paripát, fegyvert, amit csak tudott. A Staféta már elitebb helyzetből indult, de itt is az az igazán jó érzés, amikor a Jurányi teraszán összegyűl mindenki, aki a független színházi területen meghatározó szerepet tölt be. Az alkotók ilyenkor kíváncsian nézik, hogy vajon mi történik, mit akarunk mi itt ennyien. Nagyon kevés szakmai fórum van, ez az ügy, a Staféta pedig egy jó lehetőséget ad arra is, hogy beszélgessünk, szakmázzunk.

kulcsar_szinhazak_ejszakaja_ok.jpgKulcsár Viktória (forrás: Színházak Éjszakája)

A TiTÁNium Projekt a tavalyi évben Mentorprogramként került meghirdetésre. Teljesültek a hozzá fűzött elvárásaid?

A Mentorprogrammal még célzottabban azokat a fiatalokat akartuk elérni, akik mögött nem csupán az infrastrukturális és anyagi háttér, hanem a praktikus tudás is hiányzik. A személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az egyetemen a hallgatók nem tudnak olyan ismeretanyagra és tapasztalatra szert tenni, amivel ténylegesen létre tudnak hozni egy nagyszínpados produkciót. Már az előző évben is direkt kamaratermi produkciókra szűkítettük a pályázatot, mert nem akartuk annak kitenni a titánokat, hogy rögtön háromszáz szempár figyelje, mit csinálnak.

A Mentorprogram elindítása egy nagyobb változás volt a TiTÁNium életében, viszont annyi pozitív visszajelzést kaptunk, hogy ezt az utat szeretnénk folytatni tovább: a kőszínházi és független területről érkező előadók, a műszaki vezetőtől a marketinges kollégán át a Katona József Színház adminisztratív igazgatójáig mindenki lelkesen elfogadta a felkérésünket, és nagyon jó szaktudással, illetve hozzáállással adtak át egy úgymond „elsősegély csomagot” a titánoknak. Reméljük, hogy ennek köszönhetően idén a befogadóhelyek még felkészültebb művészekkel fognak találkozni. És egy jó hír: amint túl vagyunk a Tantermi Szemlén, kiírjunk a TiTÁNium Pályázatot is.

Milyen bemutatókat, koprodukciókat tartalmaz a 2017/18-as Jurányi évad?

Folytatódik a közös munka az Orlai Produkciós Irodával és a Dumaszínházzal is: Orlai Tiborral és Litkai Gergőékkel teljesen egy nyelvet beszélünk, tudjuk, mikor kell a művészetre nagyobb hangsúlyt fektetni és mikor kell a menedzsmenti szempontokat elővenni, illetve hasonlókat gondolunk arról, hogy milyen előadások tudnak otthonra találni a Jurányiban.

És pedig?

A szülinapi kiadvány kapcsán pont most szedtük csokorba a műsorunkat jellemző hívószavakat: a Duma- és az Orlai előadások egy része a szórakoztató, míg a másik a társadalmi kérdésekre nyitottan és érzékenyen reagáló produkciók kategóriájába tartoznak. Emellett vannak a fiatalos, teli energiával és kísérletező kedvvel rendelkező alkotók – mint a k2 Színház, Hegymegi Máté, Fehér Balázs Benő – előadásai, illetve a közéleti és a hétköznapi jelenségekre reflektáló, a közös ügyeket tárgyaló produkciók, mint amilyen a Korrup Schőn, a Lefitymálva, vagy épp a Napraforgó. Nem utolsó sorban pedig a repertoárunk részét képezik a családbarát, gyerek programok is.

Az interjút Antal Klaudia készítette a Jurányi Ház Jurányi Latte interjúsorozatában.