„A tradíciók ápolása nélkül nem lehet újat építeni”

Fekete Péter, a Nagycirkusz igazgatója a Fidelión mondta el a gondolatait többek között a klasszikus és a modern cirkuszi előadásokról és a cirkusz közösségi erejéről.

Míg októberben a klasszikus cirkuszi elemekre épülő, ám ezekkel egy történetet létrehozó produkciókat (a Rómeó és Júliát és a Lúdas Matyit) lehetett látni a Fővárosi Nagycirkuszban, novembertől év végéig a klasszikus cirkuszi előadások lesznek műsoron. „Elindítottuk a cirkuszpedagógiát, a történetmesélős cirkuszt, ám újat építeni a tradíciók ápolása nélkül nem lehet. Fontos, hogy a klasszikus cirkusz hagyományos elemeit megőrizzük, és a cirkuszrajongó közönségnek bemutassuk” – mesélte Fekete Péter az interjúban, hozzátéve – „A karácsonyi produkciónk a Csodagömb – Cirkuszi Nagykarácsony címet kapta, kifejezetten klasszikus számokból álló, szerkesztett műsor lesz: bűvésszel, elefánttal, lovas akrobatákkal, légtornászokkal. Ezek az elemek mind megvannak az útkereső cirkuszi műsorokban is, csak más köntösben”.

fekete.jpg                Fekete Péter (forrás: Fidelio)

A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválról is szó esik a beszélgetésben, amely január 9-én kezdődik. „Menedzserek és igazgatók tucatjai fognak érkezni Budapestre, ezért a legjobb műsorszámokat válogattuk össze mind a klasszikus, mind a modern cirkusz területeiről. Újdonság lesz, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban látható klasszikus cirkuszi előadások mellett Budapest különböző helyszínein, a Nemzeti Színházban, a Várkert Bazárban, a Müpában és a Trafóban minden nap láthatóak lesznek kortárs cirkuszi előadások is, amellyel azt akarjuk igazolni, hogy a klasszikus és a modern cirkusz nagyon jól megfér egymás mellett” – fogalmazott ezzel kapcsolatban.

Az állatszámok kardinális kérdés a cirkuszművészetben, mivel a gyerekek körében vitathatatlanul ezek a legnépszerűbbek, ám az állatvédők folyamatos tiltakozása miatt most már több mint 40 országban kitiltották ezeket a produkciókat a cirkuszokból. Fekete Péter véleménye szerint a Nagycirkusz az állatszámokkal ember és állat harmonikus együttélését mutatja be. „Az állatvédők nagyon helyesen cirkuláltatnak a világban előforduló nagyon rossz példákat, amelyeket magunknak is ki kell zárnunk a cirkuszból, nehogy rossz, erőszakos műsorszámokat mutassunk be. Egyet nem szabad: általánosítani. Az általam ismert trénerek 100%-ban az állataiknak élnek, úgy kezelik őket, mint a gyerekeiket” – mondja.

csoda_urban_adam.jpg                Csodagömb - Cirkuszi Nagykarácsony Fotó: Urbán Ádám

A rendhagyó iskolai tanórák kapcsán Fekete Péter a cirkusz közösségi voltáról is megosztotta a gondolatait: „Ha elmegyünk egy koncertre vagy színházi előadásra, akkor egyszerre szórakozunk és magunkkal viszünk valamit, amitől más lesz az életünk.  A cirkuszművészet is alkalmas arra, hogy kapaszkodókat adjon. Kinyílik a lelkünk, elvarázsolódunk, majd hetekig gondolkozunk bizalomról, egyensúlyról, elfogadásáról” – fogalmaz.

Az eredeti interjúból megtudható, Fekete Péter hogyan tudja összeegyeztetni intézményvezetői, kultúrpolitikai, alkotói és családapai feladatait, a társadalmi felelősségvállalás milyen formáival találkozhatunk a Fővárosi Nagycirkuszban, és hogyan állnak a cirkusz új épületének tervei.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

„Ez a mi Nemzeti Színházunk”
Rómeó és Júlia, valamint a maffia a Nagycirkuszban
Októberben az újcirkuszé és az oktatásé a főszerep a Nagycirkuszban
A véres gladiátorjátékoktól a kajla bohócig
„Egy bűvész civilben is bűvész”