Alföldi Róbert 50

„Ha csak két ember agyában el tudsz indítani valami változást, már megérte melózni.” A színész-rendezőt az NL Cafe kérdezte az egyén és a művészet társadalmi szerepéről. 

Alföldi Róbert, aki ma töltötte be az ötvenet, közismerten szívesen támogatja a társadalmilag hasznos civil kezdeményezéseket. Az elmúlt években segítette többek között az Oltalom Karitatív Egyesület, a Vigyél Haza Alapítvány és a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket felkaroló Világszép Alapítvány munkáját. A Heti Betevő Egyesület felkérésére november 24-én ő nyitja meg a második Művészek a Heti Betevőért jótékonysági aukciót, amelynek teljes bevételét az ételosztó szervezet vendégeinek téli ellátására fordítják.

alfoldi_meszaros_1.jpg                         Alföldi Róbert (fotó: Mészáros Csaba)

Azok, amiért most egy ételosztással foglalkozó szervezetet támogat, elmondása szerint nagyon egyszerű: „azt gondolom, hogy a hozzám hasonló, ismert pofáknak kutya kötelességük odaállni azok mellé, akik rászoruló embereknek segítenek” – vallja az interjúban, hozzátéve – „nem véletlen, hogy Amerikában például lehetsz bármilyen gazdag, ha nem támogatsz valamilyen szociális vagy kulturális kezdeményezést, akkor nem kerülhetsz be a „klubba”.

Felfoghatatlannak tartom, hogy egy kilenc és fél milliós, aránylag tűrhetően működő országban, ahol nincs háború, emberek éhezzenek. Azzal, hogy nálunk mégis ez a helyzet, ideológiai vagy politikai beállítottságától függetlenül az összes ma működő párt abszurd és szégyenletes bizonyítványt állított ki magáról” – fűzi hozzá.

Mint mondja, a hazai közegben nem olyan megától értetődő az alapvetés, hogy ha jobbá tesszük azok életét, akik bajban vannak, akkor a mienk is jobb lesz: „Az emberek többsége azt gondolja, hogy aki éhezik, az maga tehet róla, hogy bajba került. És nyilván sokan vannak, akik tényleg tehetnek arról, hogy éheznek.”. Ezzel együtt Alföldi Róbert azt tartja, hogy „de egy olyan országban, amelyik folyamatosan veri a mellét, hogy ő a keresztény értékek utolsó igazi védelmezője, mégis nagyon furcsa ez a hozzáállás. Elvégre, Krisztus sem azt tanította, hogy azért segítsünk valakinek, mert szimpatikus vagy mert „megérdemli” – hanem azért, mert bajban van, és aki bajban van, annak segíteni kell”.

futo_szlovak_judit.jpgFotó: Szlovák Judit

A hazai helyzetet kilátástalannak látja, mégsem menne el külföldre élni. „Én egy olyan generáció tagja vagyok, amelyik már nem tud elmenni innen. Nagyon szeretem Budapestet és azt a kultúrát, közeget, amit ez a város áraszt. Mindent, ami én vagyok, ami érdekes lehet bennem, ettől a várostól kaptam” – meséli. Sőt, még egy csavar is van a dologban, „ráadásul paradox módon éppen azért van lehetőségem arra, hogy csodálatos helyekre menjek el, és külföldön is sikeres produkciókat csináljak, mert lélekben bent ragadtam ebben az országban. Ennek a közegnek a lényegi ügyeiről tudok beszélni” – fűzi hozzá.

Sokat dolgozik külföldön és itthon egyaránt. Ami pedig előre hajtja: „Bízom benne, hogy talán szükség van a munkámra. Hogy képes vagyok arra, hogy az alakításaimon, rendezéseimen keresztül elgondolkoztassam a nézőket – márpedig ha csak két ember agyában el tudsz indítani valami változást, már megérte melózni.”

Ma ötvenéves. Hogy viseli az öregedést? „Mit mondjak? Nem érdekel.”

Az interjúból megtudható, miért nem lát kiutat a jelenlegi helyzetünkből, hogyan „profitálhat” a művészet ebből a nehéz helyzetből és mit jelent számára a képzőművészet.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

 

Alföldi Róbert: „Mindenki csak a Facebookon bátor”
A nap fotója – Alföldi Róbert a játékostól a pengeszájig
Alföldi Róbert: „Rühellem, hogy tudok gyűlölni”
Alföldi Róbert: „Ez a mi szakmánk mocska volt, nem pedig nagypolitika”
A fene akar szabadságharcos lenni – Interjú Alföldi Róberttel
Alföldi Róbert: „Cyberlétben élünk”
Az nem szeretet, amelyik megpróbál megváltoztatni – Interjú Alföldi Róberttel