Milyen bemutatókat ajánlunk a héten

A szabadság és szabadosság témájától az elidegenedésig, a Jakab-kori Angliától a kortárs szerzőkig ajánlunk a hét premierjei közül.

Asszony asszonynak farkasa / Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / r. Koltai M. Gábor / január 12.

A Jakab-kori angol drámaíró, Thomas Middleton darabjának közelmúltbeli londoni előadása kapcsán a kritika kiemeli a szerző „féktelen megszállottságát a szex, az erőszak, a hatalom és a kegyetlenség irányában, ami fekete humorú, nihilista komédiába torkollik”. Más előadásairól pedig ilyeneket olvashatunk: „A maga sötét, dekadens és rendkívül stílusos módján akkor is röhögésre készteti az embert, amikor borzong”, vagy „A szexualitás kiszámíthatatlan természetéről ez a darab pontosabban ad számot, mint Shakespeare egész életműve”.

szinhaz_fuggony2.jpg                               Illusztráció

A nyíregyházi előadás magyar ősbemutató, az alkalomra Forgách András készített belőle műfordítást. A cselszövések sorozatát, melyek a Jakab-kori színpad egyik legnagyobb vérfürdőjébe torkollanak, Koltai M. Gábor rendezi. A díszlettervek Vereckei Rita, a jelmeztervek Szalai Sára munkái. Dramaturgként Varga Anikó segítette a rendező munkáját. A főbb szerepekben István István, Széles Zita, László Lili és Gulácsi Tamás látható.

Az átváltozás / Örkény Színház, Budapest / r: Gáspár Ildikó / január 12.

Gáspár Ildikó maga írja színpadra Kafka abszurdját, amely már önmagában jó előjel, gondoljunk a József és testvéreire, amelyet szintén ő dolgozott át, és nem véletlenül került be tavalyi tízes listánkra. A történet vélhetően sokak számára ismerős: Gregor Samsa, az utazóügynök egy nap arra ébred, hogy addigi élete megszűnt, ő pedig undorító bogárként élősködik családján.

atvaltozas_horvathjudit_net-2181.jpgGáspár Ildikó az olvasópróbán (fotó: Horváth Judit)

A születő előadásnak a címadó novella lesz az alapja és a kerete, de zenei, álomszerű szerkezetében más Kafka-művek motívumait is felhasználja, hogy a burleszk, az irónia és a groteszk segítségével oldja a szorongást nevetéssé – ígérik az alkotók. A díszlettervező Izsák Lili, a jelmeztervek Marina Sremac munkái, az előadás dramaturgjai: Ari-Nagy Barbara és Gábor Sára. A főszerepet Polgár Csaba játssza, partnerei többek között Kovács Zsolt, Kerekes Éva, Kókai Tünde, Csákányi Eszter és Roszik Hella.

Klamm háborúja / Katona József Színház, Kecskemét / r: Réczei Tamás / január 12.

Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámája Scherer Péter előadásában lassan tíz éve töretlen lendülettel fut a Kolibri Színházban és különféle osztálytermekben. A darab egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást hirdetnek. A tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen.

klamm_walter_peter.jpgFarkas Ádám az előadásban (fotó: Walter Péter)

A kecskeméti előadásban, amelyet a Ruszt József Stúdiószínházban mutatnak be, Farkas Ádám alakítja Klammot.

Caligula helytartója / Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / r: Sztarenki Pál / január 12.

Sztarenki Pál olyan Zalaegerszegen, mint Bérczes László volt távozásáig Kaposváron: a teátrum nagyobb részt könnyedebb előadásai mellé minden évben minimum egy komolyabb hangvételű drámát állít színpadra. Különbség kettejük között, hogy amíg Bérczes László inkább önmagukkal és egymással hadakozó lelkeket mutatott meg, gyakran a maga csendes módján, addig Sztarenki Pál húsunkba vágó társadalmi kérdéseket vet fel a munkáiban. Ez a kérdés ebben az esetben a szabadságra vonatkozik: Áruló-e az, aki az emberséget választva szembeszáll a hatalommal?

Székely János drámája Kr. u. 39-41. között játszódik Júdeában. Petroniusnak, Caligula császár helytartójának parancsot kell végrehajtania: be kell vinnie a császár szobrát a jeruzsálemi templomba. A zsidó nép számára azonban elképzelhetetlen, hogy a szobor bekerüljön a templomba, hiszen mihelyt belépnek a szoborral, a templom megszűnik számukra templomnak lenni, mivel az Úr akkor onnan kiköltözik. „Székely János drámájában azt vizsgálja, hogyan működik az ember embersége, akár a hatalmat gyakorolja, akár ki van szolgáltatva a hatalomnak. Azt kérdezi, hogy meddig terjed a szabadságunk? Egyáltalán létezik-e szabadság?” – fogalmaz a darabról a rendező.

sztarenki-pal_jegy_hu.jpg                                               Sztarenki Pál

Az előadás díszletei Szlávik István, jelmezei Cselényi Nóra tervei alapján készülnek. Dramaturgként Madák Zsuzsanna és Sztarenki Pál működik közre, a főbb szerepekben Farkas Ignác, Kiss Ernő, Hertelendy Attila és Szakály Aurél látható.

Tizenkét dühös ember / Jászai Mari Színház, Tatabánya / r: Paczolay Béla / január 13.

Reginald Rose legendás műve sok minden mellett az előítéletekről és a kontrollálatlan indulatokról is szól, arról, hogy képesek vagyunk-e józanul, a saját beidegződéseinket félretéve ítéletet mondani valakiről. Tizenkét esküdtnek döntenie kell egy apagyilkossággal vádolt fiú sorsáról. Ha felmentik, talán egy bűnözőt szabadítanak a társadalomra. Ha elítélik, talán egy ártatlan embert küldenek a biztos halálba. Minden jel arra utal, hogy a fiú bűnös, és gyorsan el is lehetne ítélni, ám az esküdtek között akad egy ember, aki kételkedik a vád igazságában, és megpróbálja maga mellé állítani a többieket.

tat_tarsulat.JPGA tatabányai társulat az évadnyitón

Eredetileg minden esküdt férfi volt (a nők megjelenése az esküdtszékekben az Egyesült Államokban 1870 és 1968 között folyamatosan történt meg az egyes államokban), ezen a magyarországi előadások legtöbbjében már változtattak. Tatabányán öt női esküdt lesz, közöttük az elnökkel. Az előadás díszleteit Horesnyi Balázs, jelmezeit Benedek Mari jegyzi, dramaturgként Kovács Krisztina, zeneszerzőként Furák Péter működik közre.