Erkel Színház

a témát nyitotta: oops | 2008. augusztus 27. szerda, 02:00


új hozzászólás

#120

Piros_ | 2014. február 23. vasárnap, 21:27
Az elmúlt hónapokban 3 előadást is szerencsém volt látni, így ha más még nem írt ide, beszámolok benyomásaimról.
Természetesen, szép, új minden, - jó érzés végig sétálni a folyosókon.
Eltűnt a főbejárat előtti néhány lépcső, nyílván, hogy a kerekes- székesek akadály mentesítve legyenek. Rögtön a bejárat után egy hatalmas dohányzó és büfé részen kell átvágni , hogy a földszinti nézőknek ne kelljen felmenni az emeletre, ha falatozni kívánnának. (Azért a szünetben felmentem körülnézni. Csodaszép a büfé – dohányzó a helyreállított falfestménnyel.)

A földszinti bejárat mellett, tiszta üvegfalú, lezárt sarokhelyiség ismeretlen felhasználói célra. Két oldalán őrrel, mert jövet – menet, mindenki itt akar átvágni. A bejárattal szemben egy kis állandó fénykép-kiállítás látható a Színház történelméből. A füst zavaró, de rendben. A földszinti ruhatárakhoz érve elbizonytalanodtam. Mindkét oldalt van belőlük 15 vagy 18, jelzés felettük viszont semmi. Hm. Hogy találok vissza a kabátomhoz? Legelőre megyek, a színpadhoz legközelebbi ruhatárhoz. Ezt nem fogom eltéveszteni.
(Nem vált be a szisztémám. Az előadás végén hiába álltam az ide sorakozók közé, kiderült, az én kabátomat egy szomszédból besegítő hölgy vette át és más részlegbe akasztotta . Legközelebb, kinéztem a ruhatárosok közül az egyetlen férfit, hogy visszataláljak a kabátomhoz. Mások hogy csinálhatják a visszatalálást? Talán vmi egyéni hangjelzést adó szerkentyűt kellene a kabátzsebekbe tenni, aztán a tulajdonosok kulccsal megkereshetnék. Vagy vihetnék magammal egy marék lisztet és a ruhatártól a helyemig felszórnám az utat. Hm. Nem találtak már ki a színházi ruhatárakra vmi megkülönböztetést? Persze, ha futná a Színház költségvetéséből….)

Belépve a nézőtérre, hatalmas a változás! Régen, ha jól emlékszem bordó bársony függöny és székek álltak a barna faburkolat és valaha fehérre meszelt falak alatt. Most sötétszürke mennyezet és falak, szürke padlószőnyeg, zöldesszürke függöny és ugyanilyen székek várakoznak a megmaradt sötétbarna faburkolatok körül. Sötét, komor minden, de biztos, hogy praktikusabb, kevésbé látszik rajtuk …az idő. De lehet, hogy nem a tervezők választották a szürkét és szürkészöldet, hanem vki támogató ingyen adta az anyagot ebben a színben. Akkor meg „ajándék lónak ne nézd a fogát!” Különben is, úgyis leoltják a lámpákat és az előadás a lényeg!

Hála a közönségszervező ismerősömnek, elöl, a 4. sorban ültem. Jól láttam, hallottam mindent. Nem volt mindenki így. A szünetben többen jöttek a hátsó páholysorból üres helyre vadászni, mert többet szerettek volna hallani. Viszont a lényeg, az előadások, - csodálatosak voltak! Carmen, Szerelmi bájital, János Vitézt volt szerencsém látni szeptember óta. Minden nagyon tetszett! Látványos, gazdag kivitelű, szép előadások voltak!

válasz erre
előzmény: iva #118

#119

Nuss | 2013. március 1. péntek, 18:13
Ezt is megéltük! :))
válasz erre
előzmény: iva #118

#118

iva | 2013. március 1. péntek, 05:56

Ma!

Ma újranyílik az Erkel Színház, miután befejeződött felújításának első szakasza.

13 órakor már a színház pénztárai is működni fognak, 19 órakor kezdődik a próbaüzem első előadása:

http://szinhaz.hu/opera/50569-fesztivallal-nyilik-meg-az-erkel-okovacs-terveirol-meselt

válasz erre
2 hozzászólás

#117

iva | 2012. május 9. szerda, 02:52

Köszönöm az érdeklődést, kedves Nuss, igyekezni fogok, de valószínűleg még türelmesnek kell lennünk, mert a hírek szerint egyelőre a felújítási munkálatokat megelőző, elképeszően felpuffasztott közbeszerzési tárgylások folynak, amikről nem szolgálhatok képanyaggal, de talán nem is lenne érdekes.

 

Annál érdekesebb, hogy a Magyar Állami Operaház honlapján megjelent 2012/2013-as évad műsorterve szerint 2013-ban


márciusban 3 Turandot és 3 Don Giovanni
áprilisban 10 János vitéz, 3 Don Carlos és 4 Aida
áprilisban és májusban 7 Pomádé király
májusban 4 Örvényben és az 1 Wagner Gála
májusban és júniusban 8 Karamazov testvérek és 25 Hunyadi László
előadásának helyszíne az Erkel Színház.
Ez összesen 68 (azaz hatvannyolc) előadás!

 

Remélem, ez nem tévedés csupán!

válasz erre
előzmény: Nuss #116

#116

Nuss | 2012. május 7. hétfő, 12:18

És igeen! :) Kérjük továbbra is a fényképes beszámolókat minden pozitív történésről!!

válasz erre
1 hozzászólás | előzmény: iva #115

#115

iva | 2012. május 7. hétfő, 05:00
simple forum | Színházak, társulatok

Tehát végre történt valami - hurrá!

válasz erre
1 hozzászólás | előzmény: iva #114

#114

iva | 2012. május 7. hétfő, 04:58
simple forum | Színházak, társulatok

2012.05.05. verőfényes reggelén vettem észre, hogy eltávolították az Erkel Színház homlokzata köré tákolt, „életvédő" kerítés roncsait.

válasz erre
1 hozzászólás

#113

iva | 2012. február 15. szerda, 05:42

Ferbruár 18-án, szombat este Erkel-estély címmel gazdag, tartalmas opera-koncert lesz a Magyar Állami Operaházban. A teljes bevételt jótékonysági célra fordítják, kiegészítendő azt az összeget, amelyet a kormány nyújt az Erkel Színház felújítására.

Kaphatók még jegyek mindenféle árkategóriában. Érdemes váltani és elmenni, hogy a 2012. decemberében újranyíló Erkel Színháznak minél igényesebb újjáélesztésére legyen anyagi fedezet!

Az est műsoráról és fellépőiről itt lehet tájékozódni:  

http://www.opera.hu/hu/Erkel_estely_-_Jotekonysagi_galaest_es_arveres_az_Erkel_szinhaz_ujranyitasaert/201202181900/info

válasz erre

#112

oops | 2010. október 6. szerda, 05:01

Nocsak! Ki gondolta volna...

Nem mintha nagyon érdekelne a politika, de azt hiszem a választások épp jókor jöttek. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy a 24. órában. Komolyan mondom, nemegyszer előfordult az utóbbi egy évben, hogy csak azért kanyarodtam arrafelé, hogy megnézzem, meg van-e még.

Azért jobb lesz, ha vigyázó szemeinket továbbra is rajta tartjuk az Erkelen.

válasz erre
előzmény: iva #111

#111

iva | 2010. július 16. péntek, 04:24
simple forum | Színházak, társulatok

Kedves Oops, biztatóak a hírek az Erkel Színház ügyében. Nagyon várom a további fejleményeket, a pozitív döntést.

http://nol.hu/lap/kult/20100715-megsem_eletveszelyes_az_erkel_

válasz erre
előzmény: oops #110

#110

oops | 2010. február 4. csütörtök, 02:06

Magam is szemtanúja voltam az adásnak (sajnos).

Valóban, az interjú meglehetősen patetikusra sikeredett... Remélem, Vass úr álmai nem fognak megvalósulni, legalábbis amik az új Erkelre vonatkoznak. És remélem, hogy a Nyóckerben lesznek annyira bölcsek, hogy nem tűzik napirendre ennek a beruházásnak a tárgyalását, helyette viszont szorgalmazzák az Erkel mihamarabbi felújításának előkészítését. Ezzel meg lenne oldva az Operaház baja is és ha nem bénázzák el 2013-ra még el is készülhetne.

válasz erre
előzmény: iva #109

#109

iva | 2010. február 3. szerda, 06:05

A Magyar Televízió tegnapi Ma Reggel című műsorában viszont Vass Lajos adott interjút:

http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/02/02/11/Pozsonyi_Pillangokisasszony_a_Magyar_Allami_Operahazban.aspx

A beszélgetés második részében Süveges Gergő műsorvezető az Erkel Színházra terelte a témát.

No, azért az Operaház 1980-ban történt bezárásának krónikáját a pontatlanságig tömörítette a főigazgató. Az említett tűzeset az esztendő januárjában történt, ám az épület felújítása olyannyira később vált esedékessé hirtelenséggel, hogy a bérleteket is eladták a következő évadra, és még a nyári szünet végén is csak susmusokból értesült a nagyérdemű az Ybl-palota bezárásáról.

Vass Lajos még versenyt futna az idővel az Erkel Színház lebontásáért. Az épület "életveszélyességére" már nem hivatkozik. A szinte freudi elszólás (üzleti elv) viszont hitelesen hangzott a szájából.
válasz erre
előzmény: oops #107

#108

iva | 2010. február 3. szerda, 06:00
simple forum | Színházak, társulatok
2010.01.31. 15:37
válasz erre

#107

oops | 2010. január 31. vasárnap, 00:35

Hála az égnek!

Bevallom, titkon ebben reménykedtem. Nagyon remélem, hogy az új kormány nem bólint rá a pusztításra és a 100 éves épület megmenekül! Engem az sem érdekel, ha a betonhodályt Záhonyban építik fel, de az Erkeltől el a kezekkel... Túl sok műemléket pusztítottak el a XX. században. Ez a század már ne erről szóljon!

válasz erre
előzmény: iva #106

#106

iva | 2010. január 30. szombat, 23:23
simple forum | Színházak, társulatok

Nem veszi napirendre a józsefvárosi önkormányzat az új Erkel Színház beruházásához szükséges rendezési terv tárgyalását a közel jövőben. A fideszes vezetésű VIII. kerület városfejlesztési bizottságának elnöke elmondta, leghamarabb tavasszal kerülhet a testület elé a rendezési terv, de ez is bizonytalan, mert pártjának komoly fenntartásai vannak a projekttel kapcsolatban. Az Operaház szerint a beruházás ellehetetlenítése veszélybe sodorja intézményük működését.

Csúszásban van az eredeti tervekhez képest a Köztársaság térre szánt új Erkel Színház több tízmilliárdos projektje, és az is kérdéssé vált, hogy megvalósul-e. A bizonytalanság oka, hogy a beruházáshoz szükséges rendezési terv elfogadásában illetékes VIII. kerületi önkormányzat egyelőre nem kíván foglalkozni a témával. Az sem egyértelmű, hogy Józsefváros később hajlandó-e támogatni az elképzelést, amely úgy tűnik, több szempontból is kritizálható – mondta Kardos-Erdődi Zsolt, a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság fideszes elnöke.

 

„Nem kell előre szaladni”

 

A projekt korábbi ütemterve szerint a beruházáshoz szükséges pályázatot 2010 első negyedévében írta volna ki az Operaház és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amihez a józsefvárosi önkormányzatnak már 2009 végén, de legkésőbb az idei év elején el kellett volna fogadnia a rendezési tervet. Decemberben azonban a Fidesz-többségű kerületi képviselőtestület levette napirendjéről a kérdést, és Kardos-Erdődi Zsolt közölte, következő februári ülésükön sem tárgyalják. Kardos-Erdődi Zsolt szerint leghamarabb tavasszal, a választások után kerülhet napirendre az új Erkel Színház ügye, de akkora sem lát rá sok esélyt.

A politikus elmondta, több tisztázandó körülmény van még, amelyek akadályozzák a hónapokkal ezelőtt elkészült rendezési terv elfogadását. Egyebek mellett ki kellene egészíteni a környezetvédelmi hatástanulmányt, mert a kerület vezetése nincs meggyőződve róla, hogy szükséges-e további építménybővítés a környék zöldterületének kárára. A városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság elnöke szerint a Köztársaság teret érintő - jelenleg 2012/2013-ra jósolt - 4-es metró elkészültét is meg kellene várni, mielőtt a kerület elgondolkodik az új Erkel Színház építésének ötletéről. „Nem kell előreszaladni” – mondta a politikus, aki úgy véli, a színházépület szomszédjába tervezett metrómegálló üzembe helyezése után válhat világossá, milyen módon érdemes továbbfejleszteni a Köztársaság teret.

Más szempontból is nyugtalansággal tölti el a Kardos-Erdődi Zsoltot az új Erkel Színház terve. „Kérdéses, szükség van-e egyáltalán új Erkel Színház építésére, nem járnánk-e jobban a mostani épület felújításával. Ezt meg kell vizsgálni, bár én az utóbbira tippelnék” – mondta a bizottsági elnök.

 

Csak az új kormány dönthet


A rendezési terv koordinálását végző kerületi főépítész, Miasnikov Péter elmondta, a dokumentum építészeti szempontból hosszú távú, megnyugtató megoldást tartalmaz a Köztársaság tér számára. Úgy készítették el, hogy megvalósításához, nem kell módosítani a fővárosi szabályozást, ami Józsefváros beleegyezése esetén is végtelenségig elnyújthatta volna az engedélyezési folyamatot. A rendezési terv kerületi tárgyalásának csúszásáról a főépítész azt mondta, bosszantó számára, de úgy véli, ez politikai ügy, amibe nem akar belefolyni.

Politikai motívumokat sejt a rendezési terv halogatása mögött Szabó Attila, az Operaház gazdasági igazgatója is, miközben szerinte az Erkel-projektet szakmai kérdésként kellene kezelni. „Az igaz, hogy a mostani kormány mondott valamit az Erkel Színházról, de azt az Operaház kezdeményezésére mondta” – nyilatkozta a beruházás közbeszerzési pályázatának kiírásával megbízott intézmény munkatársa. Szabó Attila szerint a vitatott projekt számukra nem elsősorban az új Erkel Színház építéséről szól, hanem az Operaház jövőjéről. A gazdasági igazgató elmondta, a Köztárság térre tervezett új létesítmény nélkül nehezen elképzelhető, miként valósulhat meg az Operaház megfelelő átmeneti otthonának biztosítása az Andrássy úti épület felújításának idejére. Márpedig az Operaház rekonstrukciója - ami 2013-ban indulna – elengedhetetlen. Szabó Attila szerint az Ybl-palota mostani állapota, illetve a játszóhely műszaki elavultsága nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon továbbműködjön az egyetlen, napi operajátszásra berendezkedett intézmény.

A Köztársaság téri új Erkel Színháznak, Józsefváros ellenállása esetén, csak egy alternatívája lehet, ha a korszerű, multifunkciós épület terve más kerületben vagy más városban valósul meg – mondta az Operaház gazdasági igazgatója.

Szabó Attila szerint azonban az Operaház, illetve a projektgazda kulturális tárca egyelőre nem tehet mást, minthogy vár a VIII. kerületre. Ha tovább késik a rendezési terv elfogadása, az Operaház hamarosan hivatalosan megkeresi az önkormányzatot, hogy érdeklődjön a csúszás okáról, és ha szükséges, kész leülni a tavaszi választások után felálló kormánnyal, hogy egyeztessenek a megoldásról. A következő kabinettel való egyeztetés szándékát indokolja az is, hogy a Bajnai-kormány által meghirdetett döntési moratórium miatt a beruházáshoz szükséges közbeszerzési pályázat eredményéről, ha kiírják, már csak az új politikai vezetés határozhat.

„Hiszünk abban, hogy a politika lenyugszik, és szakmai döntés születik az ügyben” – mondta a gazdasági igazgató.

 

74 milliárd

 

Az Erkel-projektről hozott tavaly októberi kormánydöntés alapján a Köztársaság téri új multifunkciós játszóhely építése idén kezdődne. Az új kulturális központnak két év alatt kellene elkészülnie az Erkel Színház helyén. A pályázatot a korábbi tervek szerint 2010 első negyedévében írta volna ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. valamint a Magyar Állami Operaház. A kiírás várható idejét azonban nemrég 2010 első félévére módosították.

A magánbefektető által PPP-konstrukcióban építendő új intézmény működéséhez az állam 2013-tól, 25 esztendőn keresztül, évenként 3,1 milliárd forinttal járulna hozzá, amit bérleti és szolgáltatási díjként fizetne. A kulturális minisztérium adatai szerint a projekt összesítve több mint 74 milliárd forint kiadással jár az államnak 25 év alatt. Jelen értéken számolva a beruházás csaknem 29 milliárd forint, vagyis nagyjából ennyibe kerülne, ha most kellene egyben kifizetni.

Az új Erkel Színház felépítését a kormányzat szerint többek között az indokolja, hogy 2013-tól kezdődne az Operaház felújítása, amely 2017-ig tartana, ezekben az években pedig az új Köztársaság téri intézmény biztosítaná, hogy Budapesten folyamatos maradjon az operajátszás.

(Kossuth rádió online)

 

Képem: 2010.01.30. 08:50

válasz erre
előzmény: iva #105

#105

iva | 2010. január 30. szombat, 23:19
simple forum | Színházak, társulatok

... a ma hajnali havazásban

2010.01.30. 07:02

válasz erre
előzmény: iva #104

#104

iva | 2010. január 30. szombat, 23:04
simple forum | Színházak, társulatok

... az Erkel Színház a hajnali hóesésben

2010.01.30. 07:01

válasz erre

#103

iva | 2010. január 30. szombat, 22:50
simple forum | Színházak, társulatok

Teljesebb képen

válasz erre
előzmény: iva #100

#102

iva | 2010. január 24. vasárnap, 04:41
simple forum | Színházak, társulatok

Mit sem számít, hogy a látszatvédelmi dróthálót immár teljesen megrongálták.

(2010. január 22-i felvétel)

válasz erre
előzmény: iva #101

#101

iva | 2010. január 24. vasárnap, 04:38
simple forum | Színházak, társulatok

A homlokzat Köztársaság tér felőli oldalán sem védik a lakosságot a főigazgatóságilag-kormányilag hazudott omlásveszélytől.

(2010. január 22-i felvétel)

válasz erre
előzmény: iva #100

#100

iva | 2010. január 20. szerda, 03:38
simple forum | Színházak, társulatok

Mikor vonják felelősségre a Magyar Állami Operaháznál is azokat, akik felelőtlen „munkáért” hordják haza a pénzt, illetve felelőtlenül pazarolják az adófizetők pénzét egy, a kormány, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által is támogatott hazugságcsomag keretében?

(2010. január 19-i felvétel)
válasz erre
előzmény: #

#99

iva | 2010. január 20. szerda, 03:33
simple forum | Színházak, társulatok

Ki felel azért, hogy a fölösleges költekezéssel felszerelt, a városképet rondító „védőkorlátnak” nincs olyan tekintélye, illetve nem tartják úgy karban, hogy "védje az óvatlan járókelők életét"?

(A felvételt a hétvége elteltével, 2010. január 19-én, kedden, kora reggel készítettem.)
válasz erre
előzmény: iva #98

#98

iva | 2010. január 20. szerda, 03:29
simple forum | Színházak, társulatok

Ki felel azért, hogy az Erkel Színház állítólagos omlásveszélye miatt felszerelt védőkorlát ellássa (nem létező) funkcióját? Ki felel a „veszélynek kitett emberéletekért”?

(A felvételt 2010. január 16-án, szombaton, kora reggel készítettem.)
válasz erre

#97

iva | 2009. november 19. csütörtök, 07:01
simple forum | Színházak, társulatok
Fotó: Földes András
válasz erre
előzmény: iva #76

#96

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:55
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#95

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:53
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#94

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:52
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#93

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:51
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#92

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:50
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#91

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:49
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#90

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:48
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#89

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:47
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#88

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:46
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#87

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:44
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#86

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:43
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#85

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:39
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#84

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:38
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#83

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:37
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#82

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:35
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#81

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:34
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#80

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:30
simple forum | Színházak, társulatok
Fotó: Földes András
válasz erre
előzmény: iva #76

#79

iva | 2009. november 19. csütörtök, 06:05
simple forum | Színházak, társulatok
Fotó: Földes András
válasz erre
előzmény: iva #76

#78

iva | 2009. november 19. csütörtök, 05:50
simple forum | Színházak, társulatok

Fotó: Földes András

válasz erre
előzmény: iva #76

#77

iva | 2009. november 19. csütörtök, 05:48
simple forum | Színházak, társulatok
Az Index-hu használatában hozzám hasonlóan gyakorlatlanok figyelmébe ajánlom, hogy a cikk valamelyik képre, majd tovább klikkelve Földes András fotósorozata látható, a képeket a továbbiakban szintén idézem.
válasz erre
előzmény: iva #76

#76

iva | 2009. november 19. csütörtök, 05:42
simple forum | Színházak, társulatok

Különös állapotok az Erkel Színházban

Földes András

2009. november 18., szerda 12:13

Az Erkel Színházat lebontják, aztán majd épül valami helyette. Ha minden igaz, 2013-ra. De hogy néz ki most? A szerző a kortárs építészet híve, aki egy izgalmas üvegépületért képes lenne eladni a bazilikát, az Erkel színházban járva azonban előbújt belőle a kandeláberfetisiszta Ráday Mihály.

A Köztársaság téri Erkel Színház harmadik éve nem üzemel. Vass Lajos, a felettes intézmény Operaház igazgatója interjúkban mentegetőzött, azt mondta, ide már nem meri beengedni a közönséget. "Az épület jelenlegi méretei, struktúrája nem tudja kielégíteni a XXI. századi színpadtechnikai és nézői igényeket" - mondta a helyzetről az Opera, amikor az okokat firtattuk.

Kormányhatározat született, hogy az egészet lebontják, és egy normális, modern és működőképes kulturális központot húznak fel a helyére. Sőt: az Erkel felújítása bekerült az ország nagy fejlesztései közé, az M3-as, az M44-es és az M60-as mellé. Mindez érthető, végül is egy öreg, 1911-ben épült monstrumról van szó.

Megérkezve a Köztársaság térre dögkeselyűket azonban mégsem láttam az épület felett. Távolról a színház pont úgy nézett ki, mint egy működő szocreál palota, sok márvánnyal, érdekesen ívelt homlokzattal, kisebb tömbök térjátékával. Az épületet mégis kordon zárta körbe, méterenként elhelyezett feliratokkal, miszerint omlásveszély. Bár törmelék nem volt a falak mentén, és a vakolat épebbnek tűnt, mint a belvárosi házak legtöbbjén, mindezt a gondos takarítóbrigádnak tulajdonítottam.

Óvatosan beléptem a bejáraton, és nem találtam szavakat. A színház belülről is egészen színházra emlékeztető volt.

Bundás nők és öltönyös férfiak nélkül

Miközben a jó állapotú márványlépcsőkön kaptattam, végigpörgettem fejemben az Operaháztól, meg a kulturális minisztériumból származó információkat. Az Andrássy úti Opera 2013-2017 tartó felújítása alatt itt játszana az Operaház társulata. Ide költöznének véglegesen az Opera jelenleg különböző helyszíneken működő raktárai, műhelyei. Amikor végül az Opera visszamegy az Andrássyra, akkor az irányítása alatt maradó, de önálló programmal rendelkező intézményként működne tovább az Erkel. Világos.

De miért kell ehhez lebontani egy ránézésre még pedánsan álló épületet – tettem fel magamnak a kérdést, amikor végigjártam az aulát, ami csak annyiban különbözött más hasonló korú intézmények ilyen helyiségétől, hogy raktárként működik, és ezért jelenleg alkalmasabb szintipop együttesek videoklip-forgatására, mint bundás nők és öltönyös férfiak fogadására.

Elképzeltem, hogy bár a falak épnek tűnnek, alattomos talajvizek rágták át magukat az épületen, és így tényleg indokolt, hogy akár hónapokon belül a földdel tegyék egyenlővé az egészet. Ekkor figyeltem fel a hangokra a központi terem irányából. Nyilván leszakadt a mennyezet, és most valakik egy óriás csillár alá szorulva könyörögnek segítségért, villant át a fejemen. Összeszorítottam a fogam, és éppen feltéptem volna az ajtót, amikor egy úr udvariasan figyelmeztetett, hogy bent próbálnak, ne zavarjak. Az Erkelt, a teljes megsemmisülés határán álló romhalmazt használja az Operaház próbahelyként.

Óriásfreskók megsemmisítésre

Ezek után már nem lepődtem meg, amikor megérkeztem a kaszinó méretű, tízméteres belmagasságú büfébe, ahol, ha éppen olyan a kurzus, lovasbemutatókat is tarthatnak a művelt közönség szórakoztatására.

Ezt a termet díszíti Bernáth Aurél két nagy méretű falfestménye, aminek kapcsán csörte kezdődött az Opera és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) közt. A KÖH levédette a két falfestményt, amit az Operaház igazgatója megfellebbezett. A KÖH elutasította Vass Lajos kérelmét, ezután az Opera bírósághoz fordult.

Megérkezésemig a műemlékesek szokásos túlérzékenységét láttam az ügy mögött. Ha egy épület darabjaira hullik, nyilván nem lehet megmenteni a falát díszítő alkotásokat. Érthetőnek tűntek az Operaház érvei. „A KÖH az állagvédelemmel kapcsolatban olyan előírásokat tett, amelyek a Bernáth-freskók keletkezése pillanatától nem valósultak meg, így azoknak feltételei nem álltak az Operaház rendelkezésére, így pl. a temperált hőmérséklet és a fényvédelem. Olyan környezetet kellett volna biztosítani, amelynek megteremtéséhez a Magyar Állami Operaház művészeti intézményként vonatkozó ismeretek híján még a szükséges költségeket sem tudta felmérni” – magyarázta Vass Lajos, miért támadták meg a védettséget biztosító rendeletet.

A fentieket az árnyalja, hogy a képeket remek állapotban találtam. Így a terv, hogy a Bernáth-festményeket eltávolítsák a falról, és valahogy megőrizzék, érthetetlennek tűnt. Különösen, hogy a Nagycirkusz sátrát leszámítva nehezen találni fedett helyet, ahol ekkora freskókat tárolhatnának.

Hogy megtaláljam a visszautat a valóságba, távozóban az Erkel jövőjéről szőtt kormányzati terveket mormoltam magam elé. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hamarosan megvásárolja az építési telek egy részét a Fővárostól, a másik részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a MÁV-tól. A megvásárolt területet megkapja az Opera, hogy pályázatot írjon ki a hasznosításra. Azaz arra, hogy valaki ledózerolja az Erkelt, majd a helyére építsen egy nagy kulturális centrumot.

Az Opera a felújítás alatt visszabérli az új Erkelt évi 3 milliárd 113 millió forintért, majd vagy megveszi a tulajdonostól. Vagy nem.

Egyre inkább éreztem, hogy az Erkel lebontásában van ráció. Örömmel állapítottam meg, hogy hamarosan ingatlanbefektetési hullám söpörhet végig a városon, hiszen e ráció alapján le kell bontani Budapestnek azt a háromnegyedét is, amely az Erkelnél is rosszabb állapotban van.

válasz erre

#75

iva | 2009. november 19. csütörtök, 05:37
simple forum | Színházak, társulatok
Üdvözlendő, és remélhetőleg nagyon hasznos, hogy végre a sajtó is rávilágít az Erkel Színház és az állampolgárok ellen irányuló politikai, gazdasági és kulturális bűncselekmény elemei közül az egyik alapvető bűnre: a hazugságra, amely nemcsak a projektet, hanem annak irányítóit és szereplőit is jellemzi.

http://index.hu/kultur/klassz/2009/11/18/megdobbento_allapotok_az_erkel_szinhazban/

A következő hozzászólásban idézem a Földes András teljes cikkét.

válasz erre

#74

iva | 2009. november 19. csütörtök, 05:28
simple forum | Színházak, társulatok
Az operaház fantomja

Címkék: 2009:42. szám Kultúra

Szerző: Fehérváry Krisztina, Szentei Anna

Az Orbán-kormány egy szimbolikus gesztussal, a Nemzeti Színház felépítésével köszönt le 2002-ben, a szocialisták pedig jövő nyáron az Erkel Színház lebontásával szándékoznak. Az épület ledózerolása azonban már csak a fizikai kivetülése annak, hogy az Erkel szellemisége megsemmisült.

Míg a Fidesz kultúrpolitikájára kifejezetten a reprezentatív beruházások sora volt jellemző, a szocialista kormányok az elmúlt hét évben nem bővítették az intézményi struktúrát – noha több téren deklarálták ennek szükségességét –, és a fenntartására sem helyeztek különösebb hangsúlyt. Az utóbbi években leginkább önkormányzati beruházásokkal gazdagodott a magyar kultúrélet – részben állami hozzájárulással –, így megnyílt a tokaji és a tatabányai színház, de például a debreceni Modem és a félkész Latinovits Színház még állami támogatásban sem részesült. A felújításra váró épületek eközben tovább pusztultak, és a beruházások megkezdése helyett sokszor üzleti célú hasznosításukról röppentek fel hírek.

Pár hónapja például arról, hogy a Nemzeti Táncszínház épületegyütteséből luxusszállodát terveznek kialakítani, míg a Várbazár esetében szabadtéri rendezvényhelyszín kialakítására írtak ki pályázatot, és a sajtóban még az is megjelent, hogy romkocsma lesz belőle.

Leszámítva a Zeneakadémia kilencven százalékban uniós támogatásból megvalósuló, megkezdett felújítását, a beharangozott tervek egyelőre nem jutottak el a megvalósulásig, talán még a Medgyessy-kormány által 2003-ban bejelentett Design Terminál került hozzá a legközelebb, hiszen az Erzsébet téri egykori buszpályaudvar épületét 2006-ban felújították a célnak megfelelően, de azóta is várja, hogy hivatalosan megnyithassa kapuit, miközben állapota lassan az egykori buszpályaudvar szintjére romlik. Emlékezetes példa az is, hogy Szombathely egymilliárd, majd 850 millió forintos kormányzati támogatást kapott egy kőszínház felépítésére, amelyben a Nemzeti Színház korábbi igazgatója, Jordán Tamás társulata játszott volna. De a gazdasági válság miatt saját erő hiányában tíz éven belül nincs reális lehetőség a megvalósításra, így az összeget az ideiglenes játszóhely, egy művelődési otthon felújítására fordítják.

Eközben 2007-ben az akkori kormány bezárta az ország legnagyobb befogadóképességű, 2200 fős színházát anélkül, hogy megkezdte volna a felújítását vagy legalább döntött volna a további sorsáról, illetve megfelelő alternatívát nyújtott volna az Erkel Színház teltházas előadásai és közönsége számára.

Vitatott körülmények

A bezárást a nézőtér feletti álmennyezet tartószerkezetének állapota indokolta, s bár 2006 augusztusában az Operaház által kikért szakértői vélemény szerint még nem volt szükséges az előadások szüneteltetése, a következő évadban már nem tekintett rá játszóhelyként a Vass Lajos – politikai államtitkárból lett miniszteri biztos, majd igazgató – vezette Operaház. Ezzel a lépéssel sok pénzt spórolt meg az állandóan anyagi gondokkal küzdő, ezért reformra szoruló Operaház, amelynek a társulatát is leépítették, hiszen az egyik játszóhely megszűnt.

– Előbb volt szó a bezárásról, aztán derült ki, hogy életveszélyes – mondja Kesselyák Gergely karmester, aki 2006 májusában mondott le az Operaház főzeneigazgatói posztjáról, miután úgy látta, a vezetés nem fogja végrehajtani a szükséges modernizációt, sőt helyette a magyar operaélet megcsonkítására törekszik. – Ígéretet tettem arra, hogy amíg én vagyok a fő-zeneigazgató, az Erkel Színházat csak akkor zárjuk be, ha már másnap megkezdődik a felújítás vagy az új beruházás, s miután ezt nem láttam biztosítottnak, lemondtam.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy szükség van-e új épületre, vagy a régit kellene felújítani, sok szakmabeli szerint a kitűnő, az Operaházénál is jobb akusztikájú Erkel Színházat eretnekség lebontani, míg mások az új épület mellett teszik le a voksukat, miután az eddigit már nem lehet a mai kornak megfelelő operajátszásra alkalmas színházzá alakítani. A vita már régóta tart, de politikai akarat ennél nagyobb gordiuszi csomókat is át szokott vágni, főképp, hogy abban mindenki egyetért: az Erkel felújítás nélküli bezárása káros volt.

Két és fél év telt el azóta, s bár már tavaly nyáron született kormányhatározat az új építésről, csak most látszik előremozdulni az ügy, miután az Operaház megnyitásának 125. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson Bajnai Gordon bejelentette, hogy jövőre megkezdik az Erkel Színház helyén „egy új, modern, Budapesthez és a magyar zeneművészet színvonalához méltó színház” létrehozását.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint a bontás nyárra várható, és 2013-ban felcsendülhet a zene az új Erkelben – ami valójában nem az Erkel, hanem az Operaház ideiglenes helyszíne lesz, hiszen ekkor kezdődik meg a tervek szerint 2017-ig tartó felújítása. Az „operajátszásra is alkalmas, többcélú kulturális központban” a kétezer fős színház mellett az Operaház logisztikai bázisa, illetve valószínűleg üzletek és mélygarázs is helyet kap majd.

A magánbefektetésen alapuló PPP-beruházás pedig borsosan számítja majd az új központ kivitelezését: huszonöt éven át évi 3,1 milliárd forintot kell majd kifizetnie a magyar államnak, noha a tavaly nyáron hozott kormánydöntés szerinti pénzügyi konstrukció 25 év alatt még csak összesen 19,2 milliárd forinttal számolt, vagyis évi kevesebb mint egymilliárd forinttal.

– Az Erkellel kapcsolatos bejelentés egyértelműen gyanús. Miért kellett idáig várni vele? – teszi fel a kérdést Halász János, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke, aki úgy véli, erkölcstelen, hogy egy társadalmi felhatalmazás nélkül kormányzó, ráadásul válságkezelő kabinet milliárdok sorsáról dönt, és a választások előtt pár hónappal közbeszerzési eljárást ír ki egy magánbefektetői beruházásra. – Az Opera éves költségvetése csupán 5,3 milliárd forint évente, s az összeg több mint a fele elmenne a visszabérlésre, miközben a leendő tárcának az Operaház felújítását is finanszíroznia kell majd.

A bejelentés mindemellett azért is furcsa, mert éppen a szocialista kormány égette meg magát a Művészetek Palotájával, a Közép-Európában elsőként PPP-konstrukcióban épült kulturális intézménnyel, amelynek felállításáról még az Orbán-kormány döntött. A Trigránittal kötött szerződést megörökölt új kormány azonban egyharmadával növelte a leendő épület méreteit, s az eredeti szerződéseket módosítva tíz évről harmincra tolta ki a lízingelését, mielőtt köztulajdonba kerülne: így a 31 milliárd forintból felépített Müpáért az üzemeltetéssel és karbantartással együtt összesen végül több mint 73,54 milliárd forint kifizetésére vállalt kötelezettséget az állam. Sokan ezért inkább az Erkel felújítását támogatják, aminek egyébként az omlásveszély elhárításával és az elektromos rendszer felújításával három-négy milliárd forint volna az ára.

– Hiller István minden ígérete ellenére idén is csökkent az Operaház költségvetése – mondja Gulyás Dénes operaénekes, a Fidesz országgyűlési képviselője. – Az ország gazdasági helyzete miatt kézenfekvőbb lett volna az Erkel felújítása mellett dönteni. A magyar opera ilyen jelentős játszóhelyének bezárása azért is hosszú távú probléma, mert megkérdőjelezi az oktatás létjogosultságát. Hol fognak fellépni a pályakezdő tehetségek, hiszen már vidéken sincsenek operatársulatok?

Kísértetház

1911-ben Népopera néven nyílt meg a későbbi Erkel Színház, amely az első magántőkével épített színházak egyike volt Budapesten. A befektető Márkus család célja az volt, hogy a vékonyabb pénztárcájú operakedvelő polgárok is színvonalas előadásokat láthassanak. Kilenc hónap alatt húzták fel a Komor Marcell, Jakab Dezső és Márkus Géza tervezte épületet, amit a korabeli kritika egyébként igencsak dicsért akusztikájáért és a trapéz alakú nézőteréért, ahol minden egyes ülőhelyről tökéletes rálátás kínálkozott.

Nem fényűző, de színvonalas épület volt, amit azonban számos alkalommal át kellett építeni, az eredetileg 3200 ülőhelyet a korszerűsítések során 2400-ra, végül a közelmúltban 2200-ra csökkentettek, de az Erkel továbbra is az ország legnagyobb színháza. A tömeges kulturális igény felkeltésére és kielégítésére szánták, amely célt teljesített is: felléptek itt a legnagyobb hazai és nemzetközi művészek, és a bezárását megelőző időkben például telt házas volt minden előadás.

Az pedig köztudott, hogy az Operaházat magas jegyárai miatt inkább külföldiek látogatják. Az Operaház tájékoztatása szerint az Erkel bezárása miatt most előadásonként 526 olcsó jegyet vásárolhat a közönség, illetve a délelőtti és a matiné előadásokat kifejezetten a kisgyerekes családok, az iskolások és a nyugdíjasok számára hirdették meg, miközben néhány hétköznapi előadásra is árulnak kedvezményes helyárú jegyeket.

– Az árak a legtöbb kispénzű értelmiségi, például a pedagógusok számára még mindig elérhetetlenek, hacsak nem a kényelmetlen zártüléseken, ahonnan gyakorlatilag nem lehet látni az előadást. Pedig a jegyárakon igen magas állami támogatás van. Így a magyar adófizetők pénzéből éppen a számukra nem elérhető az opera – így Gulyás Dénes.

Bár a minisztérium tájékoztatása szerint a külföldiek aránya nem több, mint 35 százalék, ezzel sokan nem értenek egyet, például Gulyás Dénes szerint legalább a feléről van szó.

– Nem tudom bizonyítani, de amikor én voltam fő-zeneigazgató, érzésem szerint húsz százalék volt a hazaiak aránya – így Kesselyák Gergely karmester. – Szívből remélem, hogy most az Erkel bezárásával növekszik ez az arány, mert ott minden előadáson nagyon lelkes közönség gyűlt össze. Én már annak is nagyon örülnék, ha ennek a 25-35 százalékát sikerülne megtartani. Az nem elég, hogy az Operaház támogatásáért cserébe Magyarország külső szellemi pozicionálásában, külföldi megítélésében előkelő helyen szerepelhet az operakultúra.

Az Erkel megszűnése igencsak rontott a magyar színházélet egyébként is szomorú statisztikáin, miszerint 2008-ra négymillió alá esett a hazai színházlátogatók száma. Négy év alatt ugyanis félmillió fővel csökkent a számuk, amiből az Operaház társulata veszített el negyedmilliót az Erkel bezárása miatt.

– Ha mód van rá, én az új épületet támogatom, mert az opera olyan műfaj, aminek fontos része a korszerű látványvilág – vázolja Kesselyák Gergely. – Ma a mozi- és tévéfilmek keltette versenyben különösen szükség volna egy szuperprodukciós szemléletre épülő zenés színházra, ami intenzív színjátszást ötvöz a legmagasabb szintű hangi-zenei teljesítménnyel, és felveszi a versenyt a musicalek grandiózus látványvilágával. De ennél még fontosabb volna, hogy az Erkel szellemisége működhessen tovább. Mert lehet színházat működtetni társulat nélkül vendégművészekkel, és arra is van példa, hogy egy társulat épület nélkül is képes boldogulni, de van valami, ami elengedhetetlen: a közönség. Egy közönségbázist évtizedekbe kerül felépíteni, s hónapokba elveszíteni.

Az, hogy bezárták az Erkelt, s a szellemisége számára hosszú évekig nem lesz helyszín, minimum ötvenéves rombolást jelent a magyar operajátszás életében.

válasz erre
előzmény: iva #73

#73

iva | 2009. november 19. csütörtök, 05:19

A sajtó igen „lustán” tudósít – inkább cinkosként hallgat – az Erkel Színház lerombolására irányuló gyalázatról. Üdítő kivételnek tekinthető a Demokrata alábbi írása, amelynek szövegét a következő hozzászólásban idézem.

http://www.demokrata.hu/heti-hir/az-operahaz-fantomja
válasz erre

#72

iva | 2009. október 31. szombat, 01:00

Nos, nem kell ahhoz élelmiszeripari mérnöknek lenni, de még csak főszakácsnak sem, hogy az ember megérezze a romlott hús szagát. Az Erkel-projekt minden eleme bűzlik:

 

"Radio.hu

Szabálytalanságok az új Erkel Színház hetvenmilliárdos projektje körül

Dátum: 2009-10-29 09:45:10

Mellőzték a PPP-beruházások véleményezésére hivatott tárcaközi bizottságot az új Erkel Színházról hozott kormányhatározat előkészítése során. Annak ellenére is, hogy a hatályos jogszabályok szerint a testület állásfoglalása nélkül a beruházásról szóló előterjesztés nem kerülhetett volna a kabinet elé. A több mint hetvenmilliárdos Erkel-projekthez korábban nem adott támogató véleményt a magánbefektetők és az állam közös projektjeinek vizsgálatára létrehozott tárcaközi bizottság. A testület finanszírozási és jogi problémákat is talált a projekt korábbi terveiben, és az MR Online értesülése szerint a KHEM szakértői később is ellenezték a beruházásról szóló előterjesztést. A projektgazda kulturális tárcánál másként emlékeznek a történtekre.

Ellentmondások látszanak az új Erkel Színház beruházásáról tett előterjesztések, valamint a vonatkozó jogszabályok között. A több tízmilliárdos projektről hozott szeptember 23-i kormányhatározat előkészítéséből ugyanis kihagyták a PPP-beruházások vizsgálatára létrehozott bizottságot, és az Erkel Színház évek óta esedékes megújítása kapcsán korábban is felvetődtek szabálytalanságok.

A PPP tárcaközi bizottság januárban több szempontból is aggályosnak találta az Erkel Színház megújításának terveit, és az MR Online értesülése szerint a KHEM PPP ügyekkel foglalkozó szakértői a beruházással kapcsolatos szeptemberi kormányhatározat előtt sem támogatták a projekt elfogadását.

Nem kerülhetett volna kormány elé az Erkel-projekt

A közlekedési miniszter vezette PPP tárcaközi bizottság október 1-jéig működött, egyik fontos feladata az volt, hogy megvizsgálja, mely finanszírozási forma legalkalmasabb a tervezett PPP-beruházások megvalósítására. A KHEM többszöri határozott közlése szerint azonban ilyen véleményt az új Erkel Színház projektjének gazdái, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), illetve a Pénzügyminisztérium (PM) a szeptemberi kormánydöntés előtt nem kértek a PPP tárcaközi bizottságtól.

Az Operaház felügyelete alá tartozó Erkel Színház helyére szánt új multifunkciós játszóhely tervét a szeptemberi kormányhatározat előtt nem tárgyalta meg az illetékes testület. Annak ellenére sem, hogy az akkor hatályos kormányrendelet szerint a PPP-beruházások előkészítésére, illetve vizsgálatára létrehozott tárcaközi bizottság állásfoglalása nélkül a szeptemberi előterjesztés nem kerülhetett volna a kormány elé. A felelősség ilyen esetekben a projektgazdáé, hiszen a tárcaközi bizottság csak akkor vizsgálhatta egy projekt tervét, ha azt benyújtották hozzá. Ugyanakkor azonban a a Tárcaközi Bizottság véleményét a Kormánynak a döntéshozatal során nem kellett kötelező érvényűen figyelembe vennie.

Korábban is gondok voltak a beruházás terveivel

A PPP tárcaközi bizottság szeptemberi mellőzésének előzménye, hogy a Erkel Színház megújításáról szóló korábbi elképzelést még 2009 januárjában a testület elé terjesztették, de akkor nem adott támogató véleményt a projekthez. A több intézmény képviselőiből álló bizottság csak a hosszú távú fejlesztések rangsorában szereplő projektekre adhatott támogató véleményt, az Erkel Színház megújítása azonban januárban nem szerepelt a nagy értékű PPP-projektek listáján. A tárcaközi bizottság a fentiek jelzésén túl felhívta a projektgazda figyelmét a beruházással kapcsolatos további problémák vizsgálatára, illetve tisztázására is.

Az MR Online-nak arra a kérdésére, hogy a PPP tárcaközi bizottság milyen egyéb problémák miatt nem támogatta az új Erkel Színház beruházását, a KHEM annyit közölt, hogy projektfinanszírozási és jogi kérdések vetődtek fel. Az MR Online információi szerint a KHEM szakértői később, a szeptember 23-i kormányhatározat előtt is aggályosnak találták a projektet. A PPP tárcaközi bizottságnak aszerint kellett kialakítania véleményét, hogy egy adott projekt indítása megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, valamint a beruházás finanszírozása, illetve annak módja összhangban áll-e az állam érdekeivel. Az MR Online értesülése szerint a KHEM szakértői a szeptemberi kormányhatározat előtt is mindkét szempontból támadhatónak ítélték az Erkel-projektet.

Különböző emlékek

Másképp látja a beruházás véleményezésének történetét a projektgazda OKM. A kulturális tárca korábban azt közölte, a tárcaközi bizottság januárban megtárgyalta az új Erkel Színházról szóló előterjesztést, és pozitívan foglalt állást. Utóbbi állítás a KHEM szerint vagy tévedésen alapul, vagy a tények eltérő értelmezésén. A közlekedési tárca kommunikációs osztálya szerint az OKM-ben dolgozó kollégáik talán arra utalhattak, hogy a tárcaközi bizottság egyes tagjai belső beszélgetéseken általában támogatandónak ítélhették egy új színház felépítését az Erkel helyén. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a testület nem adott támogató véleményt a konkrét projekthez. Az MR Online az ellentmondás tisztázására kérte a kulturális tárcát, a válasz későbbre várható.

Más pontokon sem egyezik az OKM és a KHEM véleménye az ügyben. A kulturális tárca a PPP tárcaközi bizottság illetékességének határidejét is másképp értelmezi, mint a közlekedési tárca. Az OKM szerint bár januárban még indokolt volt az Erkel-projektet a tárcaközi bizottság elé vinni, a szeptemberi kormányülésre szánt újabb előterjesztés előtt erre már nem volt szükség. „Időközben a Tárcaközi Bizottság feladatát a PM vette át, amely társelőterjesztő volt az ügyben” – közölte a kulturális minisztérium.

Az Erkel-projekt korábbi előterjesztését kritizáló tárcaközi bizottság azonban az újabb előterjesztés idején hivatalosan még működött. A testület megszüntetését néhány nappal az Erkel-projektről hozott döntés előtt, szeptember 17-én jelentette be a kormány, de a bizottság október 1-ig hivatalosan még el kellett, hogy lássa feladatát. A KHEM-től kapott információk szerint ráadásul az Erkel-projekthez hasonló méretű beruházásokat jó esetben több héttel a kormányülés előtt beterjesztették a PPP tárcaközi bizottság elé, vagyis a megszokott forgatókönyv szerint már jóval azelőtt meg kellett volna keresni a testületet, hogy annak megszüntetése nyilvánosan szóba került.

Gyurcsányék okultak a MŰPA esetéből

A népoperának épült Erkel Színház sorsa több évig bizonytalan volt, a leromlott állapotú Köztársaság téri épületet 2007 nyarán zárták be, azóta több terv is szóba került megújítására. A kormány szeptemberi határozata szerint a majd száz éve emelt, majd a hatvanas években átépített színházat le kell bontani, és egy új, többcélú kulturális központot kell felhúzni a helyén. Az új Erkel Színház felépítését indokolja többek között, hogy 2013-tól kezdődne az Operaház felújítása, amely 2017-ig tartana, ezekben az években pedig az új Köztársaság téri intézmény biztosítaná, hogy Budapesten folyamatos maradjon az operajátszás.

Az Erkel-projektről hozott döntés alapján a színház építése jövőre kezdődhet, és két év alatt kell elkészülnie. A pályázatot 2010 első negyedévében írja ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. valamint a Magyar Állami Operaház. A magánbefektető által épített új intézmény működéséhez az állam 2013-tól, 25 esztendőn keresztül, évenként 3,1 milliárd forinttal járulna hozzá, amit bérleti és szolgáltatási díjként fizetne. Az OKM adatai szerint a projekt összesítve több mint 74 milliárd forint kiadással jár az államnak 25 év alatt, jelen értéken számolva ez az összeg csaknem 29 milliárd forint, vagyis nagyjából ennyibe kerülne a projekt, ha most kellene egyben kifizetni.

Az Erkel Színház megújításának tervével már az első Gyurcsány-kormány is foglalkozott. Bozóki András volt kulturális miniszter, aki 2006 nyaráig töltötte be a posztot, fél évvel későbbi, Beszélőnek adott interjújában azt mondta, komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az Erkel Színházat PPP-konstrukcióban legkésőbb 2008-ra felújíthassák. „A kormány azonban – okulva a szintén PPP-konstrukcióban elkészült Művészetek Palotájának magas költségeiből – elvetette ezt a megoldást.” A volt kulturális miniszter szerint Gyurcsány Ferenc kormánya nem akart ismét olyan gazdaságilag kétséges vállalkozásba fogni, mint amilyen a Művészetek Palotája volt, ezért nem hagyta jóvá az Erkel felújítását, még 2006-ban.

MR Online"

válasz erre
előzmény: iva #71

#71

iva | 2009. október 18. vasárnap, 03:12
A „sajátos” bérleti konstrukció azt jelenti, hogy az ilyen konstrukcióra nincs precedens, tehát kísérletinek tekinthető. Óriási szellemi és anyagi értékekkel akarnak kísérletezni, természetesen a mi (adófizetők) szellemi és anyagi értékeivel.
A „sajátos”, tehát precedens nélküli konstrukció arra is alkalmas, hogy ellenőrizhetetlen, mindenesetre nehezen ellenőrizhető, nehezen követhető, többféleképpen értelmezhető elemei lehessenek. Röviden: ez az ügylet lehet minden, csak nem tiszta!
Lehet, hogy csak a tudósító tudatlansága, de 3 milliárd 113 millió forint kerekítve nem 3,2 milliárd (a 13 lefelé kerekítendő).

Az ún. „rendszerváltás” 20 éve óta – s napjainkban, a 20 éves „rendszerváltásra” emlékezve különösen gyakran – felmerül a kérdés: lehetett-e a Kádár-korszak alkonyán tudni, sejteni a fejleményeket. Akad számos bölcs, aki természetesen előre tudta, kiszámította, sőt maga csinálta a történelmet (szégyellhetik magukat, hogy így dolgoztak), de maradtak még őszinte hangok is: 20 évvel ezelőtt legfeljebb sejteni lehetett, hogy valamilyen fordulat készülődik, sokan el sem hittük, azt pedig, hogy milyen lesz a kép mára, senki sem hitte volna. És csak 20 évről beszélünk!
Vajon ki az, aki most – a gazdasági válság mélyén, amelynek következményei kiszámíthatatlanok, és választások előtt, amelynek az eredménye valamivel kiszámíthatóbb – tudja, mi lesz ebben az országban 25-28 év múlva?! Ugyan ki sejtheti, hogy annak az Magyar Állami Operaháznak, amelynek most (és tk. évek óta) nem kell az Erkel Színház, kell-e 25-28 év múlva egy olyan „Erkel Színház”, amelyről – ha igaz, hogy még nincsenek meg a tervei, hiszen csak ezután írják ki rá a pályázatot – még ma sem lehet tudni semmit?! Ki sejtheti, kell-e 25-28 év múlva a Magyar Állami Operaháznak az „Erkel Színház” pénzért, meg tudná-e venni, s ha igen, miből?! Ki tudja, kell-e 25-28 év múlva két operaház a jelenleg (és évek óta) ostromállapot képét mutató fővárosnak, s az országnak, kell-e „Erkel Színház” annak a nemzedéknek, amelyik még meg sem született, szüleik éppen börtönviselt celebek vacsoravetélkedőjéből szívják magukba a kultúrát, mert arra még telik.
Ki eszi meg ezt a kormányhatározati maszlagot, a közbeszerzési pályázat tisztaságát, és bárminek a tisztaságát ebben gyomorforgatóan bűzlő pazarlási-nyerészkedési projekt ben?!!!
válasz erre
előzmény: iva #70