Régi színházi fotók

a témát nyitotta: gardelli | 2008. július 14. hétfő, 02:00


új hozzászólás

#1182

eros | 2008. december 3. szerda, 20:03
Köszönjük, Gardelli igazán élvezetes csemegéket tálaltál. (Pl. nem is tudtam, hogy Psota is játszotta Elizát.) Szegeden Kovács Zsuzsa-Lehoczky Zsuzsa játszották kettõs szereposztásban, Higgins a színésznek is kitûnõ rendezõ, Bozóky István volt. Miskolcon Margittay Ági dalolta, hogy "lenn délen édes éjen...", Kaposváron pedig Egervári Klári. Istenem, akkor ezek a kedves, nagyszerû színésznõk a 20-as éveikben jártak....
Én emlékszem még egy ritka kuriózumra. A TV egyik mûsora jó 30-40 évvel ezelõtt a színészcsaládokról adott képet. Ebben a mûsorban Mészáros Ági Shaw Elizáját mutatta be egy remek monológban, a lánya, Voith Ági pedig a zenés változatból adott elõ részletet. Az egyik kritikus ugyan a jó izlés kínos rövidzárlatáról beszélt, ill írt, de én nem találtam benne semmi kivetni-valót, sõt nagyon élveztem.
válasz erre

#1181

gardelli | 2008. december 1. hétfő, 00:04
Hát ennyit mára!Remélem,sikerült ritkaságokat hozni,bemutatni nektek!
Majd jelentkezem!
válasz erre

#1180

gardelli | 2008. december 1. hétfő, 00:03
simple forum | Mennyei páholy
A 60-as évek közepétõl valóságos My Fair Lady-láz söpört végig az országon!Az Operettszínházban,Seregi László értõ irányításaval,színháztörténeti elõadás született!Elsõsorban a színészeknek volt köszönhetõ ez a nagy siker!Lehoczky/Básti/Rátonyi voltak az elsõk,aztán Galambos/Bessenyei/Rátonyi a másodszereposztás sztárjai!Nem tudom,van-e olyan topictársunk,aki esetleg Psotával is látta!ugyanis olyan sokat ment az elõadás,hogy a másik két mûvésznõ pihentetése alatt,meghívták Psota Irént is!Biztos nagyon izgalmas lehetett,és teljesen más,mint Lehoczky Zsuzsa Elizája!
A képen a híres Lóverseny-jelenet,Psota-Eliza mellett,Csajányi Egia György,mint Freddy!
válasz erre

#1179

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:56
simple forum | Mennyei páholy
Nagyszerû írónk volt Lengyel Menyhért!
Sajnos darabjai elvétve szerepelnek színházaink mûsorán!legutóbb a Vidám Színpadon a "Ninocska",majd az Örkény Színházban a "Tájfun" került szinre!
A 60- as évek végén egy nagyszerû bohózatát vitték szinre,ugyancsak a Madáchban:a "Waterlooi csatát"!A közönség imádta Psota és Feleki Kamill önfeledt bohóckodását!
válasz erre

#1178

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:51
simple forum | Mennyei páholy
Milyen gyönyörû dráma Lorca Yermá-ja!
A 60-as évek egyik nagy színházi sikere volt a Vámos László rendezte elõadás!Persze ehhez a sikerhez kellett Psota Irén is,aki élete egyik legnagyobb és legemlékezetesebb sikerét aratta a gyermek után sóvárgó,és férjét megfojtó spanyol asszony szerepében!
Hála a Televíziónak,ez az elõadás,immár DVD-n,ma is nézhetõ és élvezhetõ!
(És még egy kis adalék-ennek kapcsán-az elõbbi,statisztákról irt,hozzászólásomhoz!Ezen a Yerma-felvételen,amit a Magyar Televízió 1964-ben rögzített,olyanok statisztálnak Fõsikolásként,mint Molnár Piroska,Esztergályos Cecília,Huszti Péter és vajda László!Aki teheti,és hozzájut,nézze meg,mert ma is erõs hatású,és megrázó elõadás!)
A képen Psota Irén és a Vidám öregasszonyt csodálatosan alakító Kiss Manyi!(De Manyika miben nem volt csodálatos!!!!!!!!!!!)
válasz erre

#1177

Nuss | 2008. november 30. vasárnap, 23:49
És még minimum öten szerencsére köztünk vannak!
válasz erre
előzmény: gardelli #1173

#1176

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:43
simple forum | Mennyei páholy
Ugyancsak egy nagysikerû elõadása volt a Madáchnak Szép Ernõ:Võlegény címû vigjátéka!Micsoda sziporkázó tûzijátékkal lepték meg a nézõket!!!
Ime egy jelenet az elõadás végérõl:
Kiss Manyi,Békés Itala,Greguss Zoltán,Lõte Attila és Psota Irén!
válasz erre

#1175

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:40
simple forum | Mennyei páholy
Az 1951-ben megnyílt Madách Színház egyik elsõ nagy sikere Lope de Vega:A hõs falu(Fujente Ovejuna) címû színmûve volt!Errõl az elõadásról korábban megemlékeztem,de most a birtokomba jutott egy szép tabló a 3.felvonásból!A kép bal szélén látható a spanyol királyi pár,azaz Psota Irén és Barlay Gusztáv!
válasz erre

#1174

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:35
simple forum | Mennyei páholy
A statiszta!A régi színházi világ igen megbecsült tagja volt!A nézõ talán oda sem figyelt rá,de fontos része volt az elõadásnak!Hiszen persze a fõszereplõk is nagyon fontosak,de a tömeg is!Hiszen elég egy civil jelenlét a színpadon,és máris a nézõ figyelme oda irányul,és elronthatja a fõszereplõ játékát!A boldog "békeidõkben" a legnagyobb rang(és pénzkereset) a Nemzetiben statisztálni!A Fõsikolások-nagyon sokáig-csak a nemzeti Színházban statisztálhattak!
Amikor én 1980-ban bekerültem a Nemzeti Színház stúdiójába,még voltak legendás statiszták,Balogh karcsi,Béda Pista,Kálmán bácsi,aki egyébként ügyvéd volt!!!istebi figurák,és a szinházat nagyon szeretõ emberkék voltak!
Ime egy statiszta,az 1950 decemberében bemutatott Schiller-tragédia,az Ármány és szerelem népes csapatából!felismeritek???
Igen õ Psota Irén!!!!A PSOTA!!!!!
válasz erre

#1173

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:28
Micsoda színészosztály végzett 1952-ben!!!!!Itt a tablójuk!!!Azt hiszem,ehhez nem is kell különösebb kommentár,a nevek önmagukért beszélnek!!!!!!!!!!!
válasz erre

#1172

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:26
simple forum | Mennyei páholy
Egy kép a hõskorból!A népi kollégisták egy csoportja!Van olyan,aki még emlékszik erre ?Itt a jövendõ magyar színészgeneráció egy érdekes csoportja:Prókai István,Horváth Teri,Gyurkovics Zsuzsa,Soós Imre,Szemes Mari,Buss gyula,Farkas Antal,Garas Dezsõ,Psota Irén,Hacser Józsa és Szénási Ernõ!Nem semmi!!!!
válasz erre

#1171

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:20
simple forum | Mennyei páholy
Már szó volt itt Szabó Éváról,errõl a nagyszerû színésznõrõl.akit szinte már nem is láthatunk színpadon!!!(Milyen kár)
Még egy kép kecskeméti korszakából:Nicodemi:Tacskó címû vigjátékának fõszerepében látható!Partnerei:Áts Gyula és Sárosi Gábor
válasz erre

#1170

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:17
A Nemzeti Színház a 70-es évek elején egy nagysikerû (és viharos) turnét bonyolított le az akkori NDK-ban!Az egyik elõadás a Tragédia volt!Ime az elõadás végi meghajlás:Sinkovits,Váradi Hédi és Major-Lucifer!
(Hogy miért volt viharos?Hát ez nem publikus,de nagy botrányokkal tarkított vendégszereplés volt!)
válasz erre

#1169

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:13
Molnár Ferenc elsõ világsikere volt a "Liliom"!Azóta is sok támadás érte a darabot,de a közönség azonnal a szívébe zárta a városligeti hintáslegény és a kiscseléd könnyes-bús történetét!Sokan giccsesnek tartották-tartják ezt a Molnár-mûvet!Hát kérem olyan elõadókkal kell színrevinni,akinek az ember mindent elhisz!!!(Sajnos egyre kevesebb az ilyen!!!)
Ime egy nagysikerû elõadás Debrecenbõl a 70-es évek elejérõl:Liliom-Simor Ottó,Muskátné a csodálatos Lontay Margit és Julika-Bûrös Gyöngyi!(Vele vajon mi lehet?Egyidõben filmsztárnak számított,majd eltûnt!!!!)
válasz erre

#1168

gardelli | 2008. november 30. vasárnap, 23:08
simple forum | Mennyei páholy
Ahogy megígértem-visszatértem,és hoztam pár érdekes fotót!
Mindjárt itt van a 60-as évek végérõl egy nagy Madáchos siker:Scribe:Egy pohár víz címû vígjátékának zenés változata,amely a Sakk-matt címet viselte!Igazából nem tudom,hogy miért kell minden jó darabot,elõbb-utóbb,megzenésiteni,hiszen ez a sziporkázóan kedves vígjáték zene nélkül is megáll a "lábán"!Mindegy!A siker nagy volt!A képen az elõadás nõi triója:Szilvássy Annamária,Domján Edit és Tolnay Klári
válasz erre

#1167

Nuss | 2008. november 29. szombat, 23:58
Köszíííí! Alig várom!
válasz erre
előzmény: eros #1166

#1166

eros | 2008. november 29. szombat, 17:39
Kedves Nuss, van! Igaz, hogy a színház mûsor újságában jelentek meg, elég gyenge minõségûek, de megpróbálok valamit javítani rajtuk. Lehoczky akkor egy kis tündér volt, 16-17 éves, és a képek ezt elég jól visszatükrözik. Az elsõ gondolatom az volt, hogy ezeket is felteszem Lehoczky Zsuzsa topicjába.
válasz erre
előzmény: Nuss #1163

#1165

eros | 2008. november 29. szombat, 17:34
Szuper!
Nagyon örülök, hogy Kenessy Zoltánról is megtudtam valami fontosat. Õt is nagyon szerettem kaposvári színész korában. A Szép Juhásznéban, a Montmartrei ibolyában, a Napsugárkában és a Zsuzsi kisasszonyben láttam. Kellemes megjelenésû szép hangú bonviván volt. Ekkor e kaposvári társulatban túl sok volt az énekes színész - Juhász Pál, az abszolút bonviván, Hajdú Péter, gyönyörû tenor hang, Kaposvár elõtt operaénekes volt Debrecenben, aztán Gálfy László, kitûnõ bonviván-táncos komikus, - így Kenessy alig jutott szóhoz. Az elsõ évad végén elszerzõdött Kaposvárról, akkor ott elég magasra csaptak az indulatok, és leváltották a direktort. A direktor távozásával a társulat csaknem fele is elment. Most nyomozok a valódi okok után. Remélem, két kitûnõ kaposvári színésznõtõl, akik akkor a társulat tagjai voltan (Ágh Éva, Rohonczy Mária) és még Istennek hála, köztünk vannak, meg fogom tudni az igazat.
Szeretettel gondolok Kenessy Zoltánra, és ha találkozol vele, légy szíves, add át egy ismeretlen rajongója üdvözletét és jókívánságait.
Természetesen a fotókat megosztom Veletek, vagy itt vagy másik aktuális topicban.
válasz erre
előzmény: gardelli #1164

#1164

gardelli | 2008. november 29. szombat, 13:26
Kedves Eros!Valóban nagyszerû,hogy kaptál fotókat,remélem,megosztod velünk!Annyit hadd tegyek ehhez a kaposvári "Szép Juhászné"-hoz hozzátenni,hogy a darabban Szép Rudi,tánc-és illemtanárt,a táncoskomikust,Kenessy Zoltán játszotta,aki az idén töltötte be 82. életévét,és annak idején neves színésze volt,föleg zenés darabokban,a vidéki színházaknak!nekem pedig nagyon kedves barátom és kollégám volt,akivel-különbözõ gyermekelõadásokban,több mint 12 évig játszhattam együtt!!!isten éltesse õt még sokáig,erõben,egészségben!Most már nekem is gyûlnek az új fotók,és lassan jelentkezem majd én is!!!!!
válasz erre
előzmény: eros #1162

#1163

Nuss | 2008. november 29. szombat, 13:18
Jaj, de irigyellek! Tényleg kincseket kaptál! Nincs véletlenül a képek között Lehoczky Zsuzsa kezdõ éveirõl is? Nagy öröm lenne, ha megosztanád velünk.
válasz erre
előzmény: eros #1162

#1162

eros | 2008. november 29. szombat, 12:28
simple forum | Mennyei páholy
Egy kedves topic társunk, Judy jóvoltából egy nagy kincset, számos képet kaptam, amelyek a kaposvári Csiky Gergely Színház elõadásairól készültek. (Judy barátnõje, Rohonczy Mária, egykori jónevû kaposvári primadonna küldte a képeket.) Egy nagyon régi és sokak számára emlékezetes elõadás: 1955 október 15-én volt az állandó társulat elsõ elõadása, a Szép Juhászné c. Kristóf Károly-Huszka Jenõ operettet mutatták be. A fõszerepeket a Szép juhásznét - Rohonczy Mária és Barcza Éva, a délceg jurátust Juhász Pál és Hajdú Péter játszotta, énekelte.
A képen a legendás nagy primadonna, Rohonczy Mária és Hajdú Péter bonviván láthatók. (Hajdú Péterrõl is írtam már egy másik topicban. )
Számomra felejthetetlen elõadás volt. Bár akkor kis diák voltam, elsõs gimnazista, de mégis, szinte minden részletet lefényképezett és megõrzött a memóriám.
Errõl az elõadásról és a szereplõkrõl már írtam egy másik topicban, nem akarom magamat ismételni. Csak annyit, hogy ezt a régi elõadást méltán õrzi az emlékezetem. Sajnos, akkor még nem volt televizió, hogy felvegye, nem tudok róla, hogy a rádió közvetítette vola.(Biztosan nem, mert 2-3 évvel a kaposvári elõadás bemutatta a rádió ezt az operettet, Neményi Lilivel a címszerepben.)Akkor még a kritika és a "véleményformáló" tollforgatók nem szerették túl a kaposvári teátrumot, sõt az évad végén az ország leggyöngébb színházának nevezték. Ez nem volt igaz.
válasz erre

#1161

gardelli | 2008. november 24. hétfő, 02:29
Tudodm,hogy nem ide tartozik,de ma voltam a Mojszejev együttes Aréna-beli estjén!!!!!!!Életem egyik legnagyobb élménye volt!!!!Sajnálom,hogy "csak" 4500 nézõnek biztosítottak helyet!!!!Az ilyen estékért érdemes kimozdulni,felöltözni és élni!!!!
válasz erre

#1160

fedaks | 2008. november 22. szombat, 23:49
Nagyon örülnék. Ha úgy dönt, kérem keressen.
Üdvözlettel: Szebényi Ági
válasz erre
előzmény: Yeti #1159

#1159

Yeti | 2008. november 22. szombat, 19:00
De lehetséges.
Gondolkodom azon is amolyan vándorkiállítást is lehetne szervezni az anyagból stb.
Minden megoldásra nyitott vagyok.
válasz erre
előzmény: fedaks #1154

#1158

eros | 2008. november 22. szombat, 18:50
simple forum | Mennyei páholy
Ez a kép a híres Volpone elõadás egyik jelenetét ábrázolja (Szörényi Éva és Balázs Samu). Biztosan volt már szó a Katona József Színház nagysikerû Volpone elõadásáróól ebben a topicban, amit 1954-ben mutatott be a Nemzeti Színház kamaraszínháza, de én nem olvasom most újra át az 1156 bejegyzést. (Ugye nem nehezteltek ezért rám?)Akkoriban - szovjet mintára - minden darabot kettõs szerposztásban játszottak. A színészek nem szerették, mivel ez óhatatlanul feszültséget gerjesztett (ki a jobb?), de ezzel a kulturális vezetés mit sem törõdött. A Nemzetiben is dívott a kettõs szerposztás. Ebben az elõadásban Volpone-t Tompa Sándor és Rajczi Lajos, Moscát Várkonyi Zoltán és Ungvári László, Colombát Szörényi Éva és Csernus Mariann, Caninát Olty Magda és Vajay Erzsi játszották - felváltva.
(Vajon mi van Vajay Erzsivel, hova tûnt? Én Vay Ilus remek könyvében olvastam róla érdekes adalékokat. Egyik topicban mintha arról lett volna szó, hogy azért küldték el a Nemzetibõl, hogy szerzõdtethessék Apor Noémit.) Tud-e róla valaki valamit?
válasz erre

#1157

eros | 2008. november 22. szombat, 18:36
Ez az elõadás már közelebb van a mához, de nem valószínû, hogy a fórum lelkes látogatói közül valaki is látta. Jean-Paul Sartre: Altona foglyai c. nagy és meghökkentõ politika-lélektani drámájának egy nagy jelenetét ábrázolja. A darab a Vígszínházban került színre, a 60-as évek végén vagy a 70-es évek elején. Sartre sokáig - az ötvenes-hatvanas években - tilalmi listán volt, mint a szocializmustól idegen egzisztencialista filozófus és író, pedig a nyugat-európai baloldaliaknak az egyik vezéralakja volt. Ez a darab a legnagyobb és a legjobb antifasiszta mûvek egyike.(Emlékezetes: a nyugat európai baloldal eltitkolta az emberek elõtt, hogy milyen borzalmak történtek a SZU-ban. Annyira bízott a szocializmus eszméjében, a szocializmus világméretû gyõzelmében, hogy a Gulágot, a ljubljankai bõrtönt stb. bagatel dolognak tartotta.)
De visszatérve a darabra: Darvas Iván volt a fõszereplõ, Johannát a nõi fõszerepet Pap Éva, Lénit a fõhõs hugát Bánki Zsuzsa játszotta. Én Szegeden láttam ezt a drámát, kitûnõ elõadásban, ott Kárpáthy Zoltán, Földi Teri és Simon Erika volt a három fõszereplõ.
válasz erre

#1156

eros | 2008. november 22. szombat, 18:21
Ez a kép is elég régi, egy háború elõtti Tragédia elõadás két fõszereplõjét ábrázolja. Ádám: Abonyi Géza, Éva: Lukács Margit. Az elõadás érdekessége, hogy Németh Antal kamaraszínpadra transzponálta ezt a nagy, látványos mûvet. Az állandó színpadkép egy hármas oltár volt. Minden bizonnyal Lukács Margit volt az a magyar színésznõ, aki legtöbbször és a leghosszabb ideig játszotta Évát. Abonyi Géza nevét csak nagyon kevesen ismerik. Pedig a Nemzeti vezetõ színésze volt évtizedekig, pontosan addig, amíg Major Tamás el nem küldte. (Pedig õ volt a magyar színészek demokratikus szakszervezetének elsõ elnöke. A sors fintora: a szakszervezet elnökét, aki a dolgozók biztonságáért, a munkahelyük megtartásáért harcol, - is lapátra lehet tenni.)
És még egy érdekes apróság. Lucifert Kovács Károly és Major Tamás játszották felváltva, amíg Major illegalitásba nem vonult. A háború után Kovács Károlyt is kidobta Major a Nemzetibõl. Sokak szerint azért, mert jobb Lucifer volt Majornál. Pedig Lucifer Major leginkább "testhez álló" szerepe volt.
válasz erre

#1155

eros | 2008. november 22. szombat, 18:05
Ez valóban egy régi színházi fotó. (Bajor Gizi topicjába már feltettem, de talán nem haragusztok meg az ismétlésért.) A darab: Herceg Ferenc: Gyurkovics lányok c. kitûnõ vígátéka. Elõnye, hogy sok színésznõ kap jó szerep-lehetõséget. (A darabokban általában kevesebb nõi szerep van, mint férfi.) Bajor Gizi balról a negyedik. Fölötte Ághy Böske (Erzsi), a Nemzeti megbízható, jó színésznõje, a "második hõsnõ" szerepkörben. Õ sosem elsõ, mindig második. Fölötte Környei Paula, akire már senki sem emlékszik. Õ általában azokat a (fõ) szerepeket kapta meg, amit Bajor nem tartott eléggé jónak. Paula pedig eljátszotta örömmel, zokszó nélkül. Egy remek kis könyvet is írt, talán Szép hûtlenek a könyv címe, de ebben nem vagyok biztos. Jóval a Sztanyiszlavszkíj kultusz elõtt leírta ez a magyar színésznõ, hogyan kell átlényegülni a szereppé, amit alakít. Szóval a nagy orosz-szovjet mestert megelõzte egy névtelen magyar színésznõ. A legfelsõ szép leány nem más, mint Cs. Aczél Ilona, aki nemcsak jó színésznõ volt, hanem kitûnõ színészpedagógus is volt. Amellett egy sugárzóan tisztalelkû ember, aki egyetlen pályatársnõjére sem volt féltékeny. Ezt a férje írta róla, Csathó Kálmán író-rendezõ.
válasz erre

#1154

fedaks | 2008. november 21. péntek, 23:39
Kedves Yeti,
a Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársaként (Bajor Gizi Színészmúzeum) érdeklõdöm mély tisztelettel: nem gondolt arra, hogy e páratlan értékû hagyatékból a színészmúzeum számára fölkínáljon anyagot a jövõ generációk számára. Én színházpedagógusként fiatalokat "csábítok" rendszeresen a múzeumba, hogy megszerettessük és megismertessük velük a színházmûvészet klasszikusait.
Minden jót, békés estét kívánok,üdvözlettel: Szebényi Ágnes
(szebenyi.agnes@ella.hu, 20/ 575 8065)
válasz erre
előzmény: Yeti #1090

#1153

spagyi | 2008. november 21. péntek, 03:34
Jelenet Gádor Béla: Lyuk az életrajzon címû darabjából (Mányai Lajos, Somogyi Erzsi, Apáthi Imre)
válasz erre

#1152

Évus | 2008. november 12. szerda, 18:56
simple forum | Mennyei páholy
Kedves Gardelli, nem vagyok minden nap a "hálón", ezért csak ma láttam a 1142 hozzászólásnál lévõ képet és írást. Köszönöm.Nagyon jó olvasni, hogy Apu nem csak bennünk, a gyerekeiben él ilyen tisztának, jónak, hanem mások is így emlékeznek rá. Valóban volt benne valami egészen különleges humánum. Ha érték is mások részérõl pofonok, - azt hiszem, nincs ember, akit ne érnének, - azokra sem tudott igazán haragudni. Lénye volt a szeretet. De szerencsére, nem kenetteljes szeretet jellemezte, hanem egy természetbõl fakadó adottság. S a másik meg nem tanulható tulajdonsága, a humora volt. Meglátta és megláttatta velünk is a szituációkban a groteszket, a nevetni, mosolyogni valókat. Remekeket tudunk együtt nevetni, de komolyan beszélgetni is. Nagyszerû dolog volt a lányának lenni. Az itt látható képen Apu Somogyvári Rudolf rajza elött (az "Eljõ a jeges" c. darab szereplõirõl készült)
válasz erre

#1151

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:25
simple forum | Mennyei páholy
Major Tamás Romeó és Júlia-rendezésének megítélése nem volt egyértelmû!de ez a kép,ami még a próbán készült,és a darab utolsó jelenetét mutatja,Törõcsik Mari és Sztankay István szép és átélt pillanattal ajándékozta meg a fotóst!
Hát ennyit mára!!!!
válasz erre

#1150

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:21
simple forum | Mennyei páholy
A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház utolsó elõadása a Lear király címû Shakespeare-tragédia volt!
Básti-Lear karjában Kálmán György,a Bolond alakítója!
válasz erre

#1149

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:19
simple forum | Mennyei páholy
Most jöjjön három szép,ihletett fotó egy-egy szinházi pillanat megörökitése!
Psota Irén egyik legnagyobb sikere Brecht:Kaukázusi krétakörének Gruséje!
Itt egy fotó,ami önmagáért beszél!!!
válasz erre

#1148

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:16
simple forum | Mennyei páholy
A Ruszt József által jegyzett kecskeméti évek is csodaszép elõadásokkal ajándékozták meg a közönséget!Ilyen volt 1973 tavaszán,Shakespeare lll.Richárdja!
A címszerepet,a korán meghalt Piróth Gyula játszotta.A képen Piróth Gyula és a Lady Annát játszó Szabó Éva!
válasz erre

#1147

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:12
És ha már olyan sokat emlegetem Sulyok Máriát!Jöjjön egy civil kép róla!1973-ban ,a Szinházmûvészeti Szövetség közgyûlésén felszólalt,a két oldalán pedig Kazimír Károly és Marton Endre!
válasz erre

#1146

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:10
simple forum | Mennyei páholy
És a darab befejezõ pillanata!
Bodnár Erika olyan kiváló Egérke volt,hogy a késõbbi,Sulyok Máriás-elõadásban is õ játszotta ezt a szerepet!
A képen Hegedûs Ágnes,Bodnár Erika és Koós Olga!
válasz erre

#1145

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:08
A két régi barátnõ,Paula és Orbánné,akik aztán szerelmi vetélytársakká válnak!Gyimesi Pálma és Hegedûs Ágnes
válasz erre

#1144

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 02:04
simple forum | Mennyei páholy
A XX. század második felének egyik legnagyobb sikerû,sõt világsikert elért darabja Örkény Macskajátéka!Szerencse,hogy a mai napig feltûnik valamelyik magyar színpadon!Legutóbb a Kulteában mutatták be,a fantasztikus Andresz Katival Orbánné szerepében!
Sulyok Mária neve szinte összeforrt Orbánné alakjával!
pedig az õsbemutató Szolnokon volt!
Manapság már nemsokan emlegetik ezt az elõadást,pedig a szemtanúk elmondása szerint,semmivel sem volt gyengébb,mind késõbbi pesti!
Szolnokon Orbánnét Hegedûs Ágnes,Gizát Koós Olga,Egérkét Bodnár Erika,Paulát Gyimesi Pálma,Csermlényi Viktort Bángyörgyi Károly,Ilust Bókai Mária és Cs.Bruckner Adelaidát Kaszab Anna játszotta!ha valaki ismeri a 70-es évek videki társulatait,az igazolhatja,hogy ez egy nagyon erõs és kiváló társulat volt! Székely Gábor,aki a pesti színházi elõadás rendezõje is volt, nagyhatású elõadást hozott létre!
Most ebbõl jön 3 kép!
Orbánné és Csermlényi szokásos telefon-beszélgetése!A kiváló Hegedûs Ágnes,és a háttérben Bángyörgyi Károly.
válasz erre

#1143

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:52
Már többször szó esett Vaszy Viktor fényes szegedi éveirõl!
Vaszy missziót is teljesitett,hiszen minden évadban vendégszerepelt az operatársulat Újvidéken!Az egyik évadban a Fidéliót vitték át,az Újvidékiek-viszonozva a vendégjátékot,1971 januárjában, a Gioconda címû Ponchielli-operát hozták át Szegedre!Legutoljára az 1940-es években került színpadra ez a kicsit bugyuta meséjû,de csodaszép zenéjû dalmû Budapesten!És még sokáig kellett várni,hogy az Erkel Színházban ismét felcsendüljön,Lamberto Gardelli invenciózus zenei irányítása alatt,Gioconda-Enzo-Laura romantikus története!
Nos ezen az újvidékiek által prezentált elõadáson,a szegediek által jól ismert Alpár Mária énekelte a címszerepet!Nagyszerû énekesnõ volt,aki még az egyik leghiresebb európai dalszínházban,a barcelonai Teatro Liceóban,is hatalmas sikerrel énekelt!
válasz erre

#1142

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:40
simple forum | Mennyei páholy
Valahol egyszer azt olvastam,hogyha kimondjuk Bilicsi Tivadar nevét,mindenki elkezd mosolyogni és jókedvre derül!Ez tényleg igy van!A kedély,a kedvesség és a mély humánum jellemezte ezt a csodálatos mûvészt!
Bilicsi egy riportban azt nyilatkozta valamikor,hogy õt a gyerekek és nyugdíjasok szeretik a legjobban!Lehet,hogy így volt,de szerintem õt egy egész ország szerette!Hogy miért?Mert egyszerûen szeretni való lénye volt!!!!!Ennyi!
Itt egy civil kép:hatéves Kati unokájával játszik,1970-ben!
válasz erre

#1141

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:34
simple forum | Mennyei páholy
Madách Imre életmûvét általában a Tragédiára és a-sajnos- hosszú évek óta nem játszott ,Mózesre szokták szoritani!
Pedig Madách Imre írt már színpadi mûvet is!Lendvai Ferenc érdeme ,aki 1970-ben a Szegedi Nemzeti színház igazgatója volt,hogy Gyárfás Miklós értõ és segítõ átigazitásban a színpadra vitte a Mária királynõ címû történelmi drámát!
Mind a kritika,mind a közönség nagy örömmel vette az elõadást,ami-ki tudja miért???-azóta sem jelent meg magyar színpadon!A szereposztás is parádés volt:Máriát a fiatal,de már teljesen kiforrott Molnár Piroska,Erzsébet királynét Stefanik Irén,Durazzo Károlyt Végvári Tamás,Zsigmondot pedig Király Levente(aki azóta már a Nemzet Színésze,és isten éltesse!!) játszotta!
Talán még feltûnik valamelyik színpadunkon ez a szép és nemes darab!
A képen Stefanik Irén és Molnár Piroska!
válasz erre

#1140

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:24
simple forum | Mennyei páholy
Hosszú-hosszú évtizedeken át kedves szokás volt az Operaházban és az Erkel Színházban!Szilveszter este mindig valami vidám elõadás került színre!Az Erkelben-általában-a Denevér,az Operaházban-nagyon sokszor- A szevillai borbély!
És ezeken az óévbúcsúztató elõadásokon a szereplõkön kívül,bizonyos jelenetekben,vendégmûvészek jelentek meg,a közönség legnagyobb örömére!
Igy történt ez 1970.december 31.-én este is az Operaházban,amikor is A szevillai borbély címû Rossini-opera 2.felvonásában,a hires Éneklecke-jelenetben,a Rosinát éneklõ Ágay Karola mellé három kiváló mûvész jelent meg a színpadon:Szendrei Karper László,Házy Erzsébet és Darvas Iván!
Mostanra-sajnos-már csak emléke él ennek a kedves szokásnak!!!!
válasz erre

#1139

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:16
Engedtessék még egy szubjektív mondat az elõbbiekhez!Bár készült jópár változat Bartók zenéjére,de nekem ez a Harangozó-féle Mandarin az igazi!Izgalmas,feszültséggel és erotikával telített,ugyanakkor megõrzi misztikusságát!
Sajnálom,hogy a mai balettközönség már nem ismerhette meg ezt a fantasztikus koreográfiát!
válasz erre

#1138

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:12
simple forum | Mennyei páholy
Ha azt mondjuk,hogy Csodálatos mandarin,mindjárt Bartók Béla neve jut az eszünkbe!Viszont kevesen gondolnak Lengyel Menyhértre,akinek,az õ szavaival élve,"pantomim groteszk"-ére készült a balett!
Nos a 60-as évek egyik elõadása után készült ez a fotó!Róna Viktor,Lakatos Gabriella és az Öreg gavallért táncoló,és a darabot szinpadra álmodó Harangozó Gyula fogja közre az idõs írót!
Lengyel Menyhért egyébként sok-sok kiváló darabot írt,többek között õ jegyzi a "Tájfun"-t és a "Ninocská"-t,amibõl aztán Hollywoodban készûlt egy máig is élvezhetõ világsiker,Greta Garbóval a fõszerepben!A darab sikerét jelzi,hogy nem egészen 20 év múlva,musicalesitve,"Kékharisnya" címmel,új változat készült belõle,Fred Astaire és a csodálatos Cyd Charisse fõszereplésével!
válasz erre

#1137

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:03
simple forum | Mennyei páholy
Henrik király canossája!
válasz erre

#1136

gardelli | 2008. november 10. hétfő, 01:02
simple forum | Mennyei páholy
Az 1970/71-es évad egyik legizgalmasabb elõadása Pirandello:lV.Henrik címû drámájának vígszinházi elõadása volt!
Annak idején Várkonyi Zoltán játszotta a fõszerepet,most õ rendezte az elõadást,Latinovits Zoltán játszta a címszerepet,mig a többiek Bánki Zsuzsa,Venczel Vera,Tomanek Nándor,Zách János,Tahi Tóth László,Pándy Lajos voltak!
Most ebbõl az eladásból jön két fotó!
válasz erre

#1135

Trebitsch | 2008. november 9. vasárnap, 18:22
Kedves Gardelli..., hát, nem is tudom, de amióta feltalálták a szoláriumot, a különféle barnító "kencéket és ficéket", ez igazán nem lehet olyan probléma, illetve olyan, a jogörökösöket lekûzdhetõ akadály, amit egy kis ésszel, és az józan paraszt :))) észjárásával ne lehetne kijátszani. Nem elfelejtve természetesen a mostani amerikai választási eredményt sem, sõt...!!
:))))
Jó olvasni még mindig a topikodat..., talán az egyetlent mostanában ezen a fórumon!
Nem tudom, hogy esetleg alkalmasint nem lehetne ""rendelni"" itt a topikban tõled infókat, történeteket, képeket, csak úgy spontán? :))
Engem pl. érdekelne a József Atila Színház indulásának, építésének története, ha lenne pl. valamilyen képes dokumentum a színház és a környezõ Angyalföld építésérõl, épülésérõl, "szépülésérõl"...stb.?
Tudom, hogy régi Jóskás elõadásokról már Te is írtál korábban, de hátha van még valami "raktáron" Nálad?
:)

Üdv,

Trebitsch
válasz erre
előzmény: gardelli #1131

#1134

eros | 2008. november 9. vasárnap, 16:51
Miért javítanálak ki, kedves Gardelli? Azért, mert egyszer egy Lorca témájú írásodat kiegészítettem? Nagyon tisztellek és szeretlek a félemetesen nagy tájékozottságodért és ragyogó, olvasmányos, lelkesítõ és lelkendezõ stílusodért. Sajnálom, hogy azt a levelemmet bántásnak vetted. Hidd el, nem akartam.
Operettben különben sem vagyok jó. Bár kaposvári diákként (ez is olyan közös vonás bennünk, ami összeköt) sok operettet láttam. Egyszer meg kellene írnom a kaposvári primadonnák történetét is, hiszen sok kiváló énekes színésznõ domborított Kaposváron primadonna szerepkörben. Barcza Éva, Rohonczy Mária, Olgyay Magda, Soltész Mária, Pálfy Alice, Hubay Anikó - hirtelen õk jutnak az eszemben. Azt hiszem, a Pompadourt nem is láttam.
válasz erre
előzmény: gardelli #1127

#1133

eros | 2008. november 9. vasárnap, 16:44
Nagyon örülõk, hogy felidézted ezt a ragyogó elõadást. Valóban, a szegedi színház legnagyobb elõadása volt az 1969/70-es évedban. Ekkor Lendvai Ferenc volt a színház igazgatója, aki nagyszerû színészeket szerzõdtetett (pl. Vágh Mari, Lelkes Dalma, Nagy Attila, a Bicskey-Fogarassy Mária házaspár, Égvári tamás és Gyõri Franciska, Balogh Emese, Vass Károly, nagyszerû rendezõ és felesége, Stefanik Irén, sõt egy évadig Szegeden volt a nagy balerina, késõbb nagy revûtáncosnõ, Medveczky Ilona is). Azt hiszem a Játék a sötétben c. vígjátékkal ment egy mûsorban. Nem említetted az Alkú csodálatos fõszereplõjét, Solomont alakító Máriáss Józsefet. Szerintem jobb volt ebben a szerepben, mint a Vígszínházi õsbemutató fõszereplõje, Básti Lajos. (Õt is láttam. Básti kicsit hõs-re vette a figurát, Máriáss viszont pont olyan volt, mint aminek az író megírta: kicsit fontoskodó, szomorú, reményveszetett zsidó kisemeber.)
válasz erre
előzmény: gardelli #1109

#1132

Nuss | 2008. november 9. vasárnap, 12:20
Egyszerûen NEM akartam elhinni. :(
válasz erre
előzmény: gardelli #1131

#1131

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 12:05
NUss!Nem olvastad el,amit irtam?????Azért nem lehet játszani,mert a jogörökösök kikötötték,hogy csak színesbõrû mûvészek énekelhetik a darabot!!!
Hát nem hülyeség!!!!Ezzel szinte teljesen eltûntették a világ operaszínpadairól!!!!!!
válasz erre
előzmény: Nuss #1130

#1130

Nuss | 2008. november 9. vasárnap, 11:29
Szinte gyerekként, én is részese lehettem ennek a csodának. Tényleg sírva tapsoltunk minden elõadás végén. Nem is tudom volt-e olyan variáció amit nem láttam...Ha nem a nézõtérrõl, hát a tûzoltónyílásból. Nélkülem nem mehetett a Porgy. :)
Nem is értem miért nem vették elõ azóta sem.
válasz erre
előzmény: gardelli #1110

#1129

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:32
Hát mára ennyit!van még,csak már elfáradtam!Holnap folytatom!kellemes olvasást Nektek!
válasz erre

#1128

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:31
simple forum | Mennyei páholy
Irtam már,hogy egyházban lakom az 50-es évek egyik nagy balarinájával,Rácz Boriskával!
Nos találtam még egy fotót róla!
A Mûvésznõ 1970-ben ünnepelte pályafutásának 25.évfordulóját!Ebbõl az alkalomból,többek között,a neves pályatárs,Róna Viktor köszönti a mosolygós balerinát!
válasz erre

#1127

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:28
simple forum | Mennyei páholy
Még mielõtt EROS kijavítana,eszembe jutott,hogy az 50-es években,a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban volt egy Pompadour-elõadás,méghozzá a kiváló Neményi Lilivel,de ez egy nyári produkció volt,azért nem emlitettem az elõbb!
Szóval itt a másik kép!Pompadour és komornája,Belotte:Petress és a tüneményes Lehoczky Zsuzsa!Tényleg tüneményes volt,ugyanis az elõadás keresztmetszete megvan DVD-n,és állítom,hogy csodálatosak!!!
válasz erre

#1126

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:23
simple forum | Mennyei páholy
Az ún.bécsi operettstílus egyik kedves és népszerû darabja Leo Fall:Pompadour címû operettje!Hosszú évtizedek után 1970-ben ,Seregi László rendezésében került színre egy pompás,és nagyszabású elõadás keretében a Fõvárosi Operettszínházban!A címszerep egy jó színésznõ és kiváló énekesnõ keverékét kivánja meg,aki ráadásul humorral is kell,hogy rendelkezzen!
Hát mindez megvolt a nagyszerû Petress Zsuzsában,akit lassan elfelejtenek!pedig ritka tünemény volt õ a budapesti színpadokon!Még bõven benne volt a primadonna-korban,amikor egy merész húzással elvállalta a "Hegedûs a háztetõn"-ben Tevje feleségét!Még a legöregebb színházi rókákat is meglepte,hogy Bessenyei Ferenc legendás alakítása mellett Petress is felvette a versenyt a legnagyobb drámai színésznõkkel!
Ime két kép az emlitett Pompadour-ból!
A marquise és a szerelmes hadnagy,René:Petress Zsuzsa és Marik PÉter
válasz erre

#1125

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:14
simple forum | Mennyei páholy
1970.április 19.-én volt Gózon Gyula 85 éves!Ezen a képen Lukács Margit köszönti az idõs,nagyhírû pályatársat!
válasz erre

#1124

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:09
simple forum | Mennyei páholy
A háború utáni magyar drámairodalom egyik sikeres és nagyhatású darabja volt Hubay Miklós:Tüzet viszek címû drámája!Akkoriban nem nagyon volt kimondható,de mindenki tudta,hogy a tragikusan elhunyt Soós Imrének állított az író emléket!
A bemutató Kaposváron volt,1970.tavaszán!Laczkó Mihály rendezte(tudtok róla valami közelebbit?),a három fõszereplõ pedig Csíkos Gábor,Tímár Éva és vendégként a Madáchból,a csodálatos Nagy Anna volt!
A képen Tímár Éva és Csíkos Gábor a tragikus végkifejlet elõtti jelenetben!
válasz erre

#1123

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 01:03
Egri István ahogy elvégezte az Akadémiát,a Belvárosi Színház tagja lett,de közben továbbtanult az akadémia rendezõ-szakán!Ezt Hevesi Sándor hozta létre!Ime egy tabló az 1929/30-as tanévrõl,középen Ódry Árpád,az Akadémia rektora,tõle jobbra,egymás alatt:Hevesi Sándor,Horváth Árpád és Egri István!Sajnos a többiek nevétnem sikerült megtudnom!
válasz erre

#1122

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:57
simple forum | Mennyei páholy
Volt egyszer egy nagy mûvész,akit a kollégái a háta mögött csak "Dacos"-nak hívtak!És aki színésznek éppen olyan nagyszerû volt,mint rendezõnek!nem volt könnyû élete,elõbb származása miatt,majd pedig megalkuvást nem ismerõ,mindig a tökéletességre való hozzáállása miatt!Ja,hogy hogy hivták?Hát õ volt Egri István!Ha esetleg valaki hirtelen nem tudná felidézni arcát és jellegzetes hangját,annak hadd segitsek:õ volt a gonosz lõcsei fõbíró,aki lelõtte Bessenyei-Görgey vadászkutyáját,elinditva ezzel a tragédiák egész sorozatát,a Zsurzs Éva által rendezett és megálmodott,Fekete város címû tv-sorozatban!!!
Ez a kép 1929-ben készült,amikor végzõsként a Színmûvészeti Akadémián,Moliére:Kényeskedõk címû vígjátékában Mascarille szerepét adta!Egri István!
válasz erre

#1121

gabri54 | 2008. november 9. vasárnap, 00:55
simple forum | Mennyei páholy
Egy apró adalék: a háború után, 1957-ben is kiadták a szakácskönyvet, ez volt a borítója.
válasz erre
előzmény: gardelli #1114

#1120

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:50
simple forum | Mennyei páholy
Zakariás szerepében Szalma Ferenc!
válasz erre

#1119

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:49
simple forum | Mennyei páholy
Karikó Teréz és Littay Gyula!
válasz erre

#1118

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:48
Verdi Nabuccoját sokáig csak a szegedi közönség ismerhette meg!Ebbõl jön most 3 kép!
Az elsõ egy szép tabló!
válasz erre

#1117

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:46
simple forum | Mennyei páholy
És még egy pár szegedi kép!
Muszorgszkij:A szorocsinci vásár!A bemutató éve:1959!
A képen Berdál Valéria,Szalma Ferenc,Medgyesi Pál és Turján Vilma!
válasz erre

#1116

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:42
simple forum | Mennyei páholy
Mát többször szót ejtettem Vaszy Viktorról,és az õ fantasztikus korszakáról Szegeden,amikor is Európa-szintû operaelõadásokat hoztak létre!Ime egy:Prokofjev:Három narancs szerelmese címû dalmûve,amelyet csak Szegedn játszottak!
A képen Berdál Valéria és Vargha Róbert!
válasz erre

#1115

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:38
simple forum | Mennyei páholy
1970.jaunárjában ismét egy színészóriás költözött át a mennyei színtársulatba:Latabár Kálmán!Óriási ûrt hagyott maga után!Azt hiszem nem túlzok,ha azt állítom,hogy minde idõk egyik legismertebb és legnagyobb nevettetõje volt!
E gy kis érdekesség:hosszú-hosszú éveken át az operaházi Denevér -elõadásokban Fekete Pál játszotta Frosch börtönõr szerepét a lll.felvonásban!A kortársak azt mondták errõl a kiváló karakter-tenorról,hogy felülmúlhatalan volt ebben a szerepben!és mikor az 50-es végén õ is átköltözött a mennyei színpadra,az Operaház vezetõi sokáig tröték a fejüket,hogy kire osszák a szerepet!A fáma szerint Nádasdy Kálmánnak jutott eszébe Latabár Kálmán!és micsoda választás volt!!!!!!!!Lehet,hogy senki sem gondolta ,hogy Latabár olyan börtönõrt állit a színpadra,akit a mai napi nem szárnyalt túl senki!!!!!(Ez olyan ,mint Feleki Kamill Miska-alakítása a Csárdáskirálynõ-ben!Etalonná vált,és óhatatlanul mindenki õt próbálja utánozni,utolérni!!!Sajnos ez nem lehetséges!!!Ez a két zseni annyira magáévá tette ezt a két figurát,hogy szinte összenõttek velük!!)
Szóval a kép nemsokkal Latabár Kálmán halála elõtt készült,és éppen a róla készült kiskönyvet nézi a mûvész!
válasz erre

#1114

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:25
Vízvári Mariska!A Nemzeti Színház nagyhírû mûvésznõje,sok-sok régi magyar film nagyszerû komikája!A kép 1945-ben,a háború befejezése után készült,a színház elõcsarnokában!
Vízvári Mariska nemcsak nagyszerû színésznõ volt,hanem kiváló szakácsné is,hiszen a háború elõtti szinházi újságokban fõzési rovata volt,remek receptekkel!
válasz erre

#1113

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:20
simple forum | Mennyei páholy
A következõ kép aktualitását az adja,hogy jövõ héten,hosszú szünet után ismét egy csodálatos orosz-szovjet balett kerül fel az Operaház mûsorrendjébe!Ez Minkusz:A bajadér címû táncjátéka!Nagyon várom,mert ott fogok ülni a premieren,hiszen nagyon jól ismerem és szeretem a darabot!Orosz koreográfussal tanulták be az Operaház mûvészei,és az egész darab kiállitása az õ kezükben van!És ismerve az orosz balett hagyományait,biztosan nagyszerû lesz!
Szóval 1970-ben,felszabadulásunk 25.évfordulóján,egy másik híres szovjet balettalkotással ismerkedhetett meg a budapesti közönség!Alekszandr Krejn Lope de Vega:A hõs falu címû színjátékát álmodta balettszínpadra,és 1939-ben,"Laurencia" cimmel mutatta be a Kirov Balett,Leningrádban!Koreográfusa akkor is,és ezen a pesti bemutatón is Vahtang Csabukiani, a tbiliszi Operaház balettigazgatója volt!
A képen a két fõszereplõ:Orosz Adél és Róna Viktor!
A siker óriási volt,de sajnos nagyon régen nem szerepel már a mûsorrenden,pedig a világ nagy balett-társulatai idõrõl idõre mûsorukra tûzik!
válasz erre

#1112

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:08
simple forum | Mennyei páholy
És itt van a gaz csábító,Sporting Life,aki egy könnyû élet igéretével(és némi kokainnal) New Yorkba csábítja a kissé felszínes,da alapvetõen szeretetre éhes lányt!
Sajnos én nem láthattam Házy Erzsébetet ebben a szerepében,de barátaim mesélték,hogy legalább olyan nagyszerû volt,mint legendássá vált Manonjában!Hiszen Házy nemcsak csodás énekesnõ volt,hanem nagyszerû színésznõ is,amit ebben a nehéz szerepben kamatoztathatott is!!
Sporting Life-ot a kiváló Palcsó Sándor formálta meg!
válasz erre

#1111

gardelli | 2008. november 9. vasárnap, 00:01
simple forum | Mennyei páholy
Radnay György ,mint Porgy és mögötte Szirmay Márta Serena alakítója!(Serena énekli a darabban a híres Summertime címû dalt,amit szerintem mindenki ismer!Ez egy altatódal,Serena a kisfiát altatja,miközben várja férjét haza,aki halászni ment a tengerre!)
Szirmay Márta is egy érdekes színfoltja volt a magyar operajátszásnak,hiszen a jazz világából került a Magyar Állami Operaház deszkáira!Van is egy nagyon régi,a 60-as években kiadott lemezem,amelyen swinget,jazzt és musicaleket énekel!Nagyszerû!!
Aztán õ is eltûnt a magyar színpadról,hogy kinnt próbáljon érvényesülni!Egész szép nemzetközi operakarriert futott be!
válasz erre

#1110

gardelli | 2008. november 8. szombat, 23:54
simple forum | Mennyei páholy
1970.februárjában a XX.század egyik legizgalmasabb,és legfelkavaróbb operája került bemutatásra az Erkel Színházban!Gershwin:Porgy és Bess-e 35 évvel a new york-i bemutató után eljutott hozzánk is!Mikó András rendezte,Pál Tamás és Bolberitz Tamás állt a zenekar élén, a táncokat és a mozgást pedig Seregi László állította be!
Kettõs szereposztásban került színre ez a fantasztikus alkotás,Házy Erzsébet és Andor Éva,Radnay György és Begányi Ferenc énekelte a két fõszerepet!
A siker leirhatatlan volt!!Több mint tíz esztendõn át volt a színház sikeres darabja,és csak azért levenni a 80-as évek elején a mûsorrendrõl,mert a jogörökösök kitalálták,hogy csak színes bõrû énekesek adhatják elõ a darabot!Igy aztán a Metropolitant és Londont kivéve eltûnt a darab a világ zenés színpadairól!!!Ilyen butaságot!!!!!
Közben felnõtt egy generáció,aki-egy-két slágerszámot kivéve-nem láthatja,láthatta ezt a csodálatos mûvet!!!!!!
Én a 80-as évek elején,amikor csak tehettem,mindig megnéztem az Erkelben,igaz akkor már a pályája csúcsán lévõ Kukely Júliával és Begányival!!!Azóta sem tapasztaltam olyat operaszínpadon,hogy a végén megismételték a finálét!!!Hinnétek ezt???
A nyomorék Porgy elindul hûtlen kedvese,Bess,után kecske vontatta kordéján és egy gyönyörû,himnusz-szerû dalt énekel,amibe aztán bekacsolódik a kórus!!!!csodálatos muzsika!A közönség nagyrésze,köztük én is,könnybelábadt szemmel,sõt sirva tapsolt!És aztán amikor a függöny ismét felment,a teljes társulat elõadta ezt a finálét!!!!csodálatos volt!!!!!Amíg élek nem felejtem el!!!Most pár kép az elõadásból!
Az elsõ 1970.január 9.-én készült,a délelõtti próbán!Az elõtérben Andor Éva,Bess egyik alakítója!
válasz erre

#1109

gardelli | 2008. november 8. szombat, 23:36
simple forum | Mennyei páholy
Van Arthur Millernek egy nagyszerû darabja,ami néha-néha felbukkan magyar színpadokon!Ez az "Alku"!Legutóbb -talán- a Madáchban került közönség elé,Gálvölgyi Jánossal a fõszerepben!Ma már nem akarok többet kritizálni,és inkább nem minõsitem Gávölgyit!!
Szóval 1969 végén Szegeden került bemutatásra ez a nagyszerû darab!
Vass Károly rendezte az elõadást,és a három fõszerepet az akkori szegedi színház vezetõ színészei játszották:Miklós Klára,Bángyörgyi Károly,Iványi József!Õk láthatók a képen!
válasz erre

#1108

gardelli | 2008. november 8. szombat, 23:28
simple forum | Mennyei páholy
És még egy kép Ruttkairól és Somogyváriról!!!!!
(És még valami:remélem,nem bántom meg Eszenyi Enikõ rajongóit,de nagyon bízom benne,hogy nem fog eszébe jutni,hogy elõvetesse ezt a Ruttkai-szerepet magának,mint azt tette jórárral,mert ez aztán tényleg nem neki való!!!!De igy volt ez a Játék a kastélyban Annie-jával is!Szerencsétlenségemre ott ülhettem a premieren,és többszáz nézõvel együtt dermedten figyeltük,hogy mi lesz Molnár Ferenc nagyszerû színésznõjébõl!Még szerencse,hogy olyan játszótársai voltak,mint Kern,Lukács Sándor vagy éppen Harkányi Endre!!!Ezt muszáj volt leirnom!!)
válasz erre

#1107

gardelli | 2008. november 8. szombat, 23:19
simple forum | Mennyei páholy
Júlia és a szerelmes fiú!
válasz erre

#1106

gardelli | 2008. november 8. szombat, 23:17
simple forum | Mennyei páholy
Ruttkai teljes ragyogásával!Tudom,hogy elfogult vagyok,de büszkén vállalom!
válasz erre

#1105

gardelli | 2008. november 8. szombat, 23:15
simple forum | Mennyei páholy
Hát,ahogy megígértem hoztam ismét egy-két fotót!
Mindjárt itt van 1969 végérõl egy vígszínházi bemutatóról pár kép!
Sommerset Maugham:Színház címû regényét Helén Jerome dolgozta át színpadra,és a háború elõtt Mezey Mária csillogtathatta meg benne kivételes képességeit!
A Marton László által rendezett elõadást a kritika eléggé ledorongolta,persze a közönséget ez nem nagyon érdekelte,hiszen olyan kedvenceket láthatott ragyogni,mint Ruttkai Éva,Somogyvári Rudolf,Bulla Elma,vagy éppen az ekkorra már lassan nagyágyúnak számító Tábori Nóra!De õket még a zord ítész is csodálattal bámulta,mindössze a fiatal ,szerelmes fiút alakító Ernyey Bélát tartotta kevésnek!(Ezzel magam is mindig így voltam,és vagyok!Soha nem értettem,hogy mit ettek Ernyeyn!Nekem mindössze az Adáshibában tetszett,igaz,azt Várkonyi dirigálta,és ott nem lehetett rossznak lenni!lehet,hogy õ Nyugaton szédületes volt,de itthon ennek nem sok tanújelét adta,és adja!És hozzá kell tennem,hogy engem már az õ nagy nõfalása és szakértelme a nõkhöz fáraszt!!!De hagyjuk!Itt nem õ(volt) a lényeg!
Szóval Júlia,a híres színésznõ ,és férje,aki nagyon szereti õt,és nagyon türelmes!
válasz erre

#1104

gardelli | 2008. november 8. szombat, 18:37
Köszönöm a segítségeket!Megpróbálom,hátha valamelyik bejön!
válasz erre

#1103

Nuss | 2008. november 8. szombat, 16:50
Van még egy oldal, ahol érdemes körülnézni: www.antikaruhaz.hu Fantasztikus régi színházi lapok kaphatók mindig néhány száz forintért.
válasz erre
előzmény: gardelli #1097

#1102

eros | 2008. november 8. szombat, 16:24
Kedves Gardelli! A Vatera rendszeresen hírdet Színház és mozi bekötött évfolyamokat - eladásra. Én legutóbb egy 1955-ös és 56-os évfolymmal kacérkodtam, de végülis nem vettem meg. Menj rá a Vatera honlapjára, kérj olyan regisztrációt, hogy kommunikálhass az eladóval (ehhez csak egy mobil szám megadása kell) és nyélbe lehet ütni az üzletet. (Ha jól emlékszem, 7000 Ft-ért kínáltak egy teljes bekötött évfolyamot. Ez nem is sok. Már persze annak, akinek ezek a régi számok nagy kincset jelentenek. (Neked meg nekem.)
válasz erre
előzmény: gardelli #1097

#1101

eros | 2008. november 8. szombat, 16:16
(folytatás)
viszonylag kevés elmarasztalót írt.
Felesége Barnassin Anna dramaturg, drámaíró volt, viszonylag vonalas hölgy. (Már ez is megkérdõjelezi Kazán fasiszta voltát; egy hívõ marxista nem él(het) együtt egy fasisztával.)
En csak egy laikus vagyok, de színházrajongó és színházszeretõ egyben. (Talán kicsit színházértõ is.) Kérem, fogadjátok el - minden jelenlegi és jövõbeli olvasó - ezt a kis írást Kazán István rehabilitációjának.
válasz erre

#1100

eros | 2008. november 8. szombat, 16:11
Kedves Gardelli! Köszönöm, hogy a szemtanú hitelesságével és a tanítvány szeretetével megrajzoltad Kazán István portréját.
Én "sem rokona sem ismerõse" nem vagyok Kazánnak, de azt tudom a korabeli sajtóból és a személyes élményeim alapján, hogy generációjának a legjobb rendezõje volt.
Úgy 16 éves korom táján kezdett nagyon intenzíven érdekelni a színház és különösen a rendezés. Kazánnak, aki a Néphadsereg Színháza fõrendezõje volt, nagyon jó volt a sajtója. A kritika- Hámori Ottó, Sándor Iván, Demeter Imre egyaránt dícsérte a rendezéseit. A szinészkollégák is szerették, pl. Pándy Lajos nagyon elismerõen és tisztelettel ír róla a Súgópéldány c. könyvében. Hadd említsem egyik példáját. Kazán megrendezte a teljes Faustot, és Mephisto szerepére Major Tamást hívta meg. Nyilvánvaló, hogy (az akkor már) Vígszínházben is lett volna a szerepre alkalmas színész, de ez gesztus volt afelé a "színház pápa" felé, aki örökös szerep-tulajdonánsk tartotta a Tragédia Lucifer szerepét. Hát játssza el Mephistot is. Major nagyon elismerõen nyilatkozott úton-útfélen Kazán rendezõi kvalitásairól. Pándy erre megjegyezte: "Mi azóta nagyon féltjük Kazán Pistát".
Persze, nem mindenki rajongott érte. Egy vezetõ színésznõ "kis jobboldali lurkó"-nak nevezte, már a rendszerváltás után, amikor a jobboldali a kirekesztõ, a fasiszta, az antiszemita szinonímája lett.
Egy rendezõ osztályt Marton Endrétõl vett át, amikor Marton 2 évre Amerikába ment. Ekkor az egyik növendék lefasisztázta Kazánt, ez megjelent egy másik növendék könyvében. Nyomtatásban, kb. 2-3 éve. Ekkor kezdem arra gondolni, hogy Kazánra már szabad lõni, már mindenki beletörölheti a ciõjét.
Miért került el a Vígszínháztól? Pándy szerint kellett a hely a céh-belieknek. (Ekkor kapta meg a Vígszínházat a Lenkei-Várkonyi tandem, nyilván nem kívántak Kazánnal együtt dolgozni. Talán túl nagy konkurrenciát jelentett? (Itt idézném fel, amit Latinovits egyik könyvében olvastam. Õ többször kérte Várkonyit, hogy Darvas Iván és Latinovits rendezhessenek. Mindig NEM volt a válsz. Keserûen jegyezte meg a Színészkirály: érdekes, Kern András (pályakezdõként) rendezhet, mi nem.)
A Vígbõl a József Attila Színházba került. Itt is nagy sikerek voltak a rendezései. Viszont történt itt egy furcsa eset, amit már többen leírtak, én nem kívánok ezzel foglalkozni. Két színésznõ közötti konfliktusban Kazán, a fõrendezõ a fiatal színésznõ igazát pártolta, az idõs, nagy hatalommal és befolyással rendelkezõ színésznõvel szemben. Erre az idõs színésznõ megigérte, hogy kitapossa a belét. Ezt nem tette, de kirugatta a József Attila Színházból. A Gyermekszínház következett. Azért az, mert már azalatt csak vidéki színházak voltak. Kazán sok vendégrendezést vállalt (Nemzeti, Thália) mindenûtt nagyon jó volt a sajtóvisszhang.
Elismerõen írt Kazánról egy abszolút színházi ember, egy megfellebezhetetlen tekintély, Czimmer József. Sõt Gosztonyi János a második Láttalak, elmeséllek c. könyvében viszonylag ke
válasz erre
előzmény: gardelli #1075

#1099

gardelli | 2008. november 8. szombat, 14:12
simple forum | Mennyei páholy
És tíz év múlva,ugyanaz a darab,ugyanaz a jelenet,igaz kicsit más szögbõl fényképezve!
József Attila Szinház!Sinkovits Imre számûzetésének helye,és még egy számûzött:Komlós Juci!(Hogy miért és ki miatt,arról inkább ne beszéljünk!Régen volt,boritsa a feledés édes-bús homálya!!)Ebból csak a közönség profitálhatott,hiszen ezekben az években olyan csodálatos mûvészeket láthatott az angyalföldi publikum,mint Gobbi Hilda,Sinkovits,Komlós Juci,Ráday Imre!!!!és micsoda legendás elõadások jöttek létre:A kertész kutyája,A szókimondó asszonyság,a Váljunk el,Az eltûnt miniatûr,a Három testõr.....és hosszan sorolhatnám!!!!!
A képen még a fiatal Gyimesi Pálma látható,aki ma is köztünk van,mindig mosolygósan,és frissen!Sokszor találkozom vele a különbözõ szinkronstúdiókban!
Szóval ez is a Kertész kutyája volt!
És ez is hatalmas siker!!!!!
válasz erre

#1098

gardelli | 2008. november 8. szombat, 14:03
simple forum | Mennyei páholy
Addig is-ízelitõül-egy darab két elõadásából!
1949.Magyar Színház!Lope de Vega:A kertész kutyája!
A kedves ,verses színjátékban Bajor Gizi egyik legnagyobb sikerét aratta a háború után!Partnere a csodálatos Ladányi Ferenc volt!
válasz erre

#1097

gardelli | 2008. november 8. szombat, 13:56
Kedveseim!Kicsit hanygoltam az odal,de megígérem,hogy ma leülök és teszek fel új képeket!
Lenne egy kérdésem is:én-többek között-a Színház és mozi számait is gyûjtöm!nem tudjátok,hol tudnék hozzájutni a még hiányzó példányokhoz?1948/49 és 1956 jó pár példánya hiányzik!A többi megvan,gyönyörûen bekötve!de egyszerûen ezeket nem találom!Ha valaki tud valamit,segitsen!
Szóval jövök majd!
válasz erre

#1096

iva | 2008. november 3. hétfő, 22:39
Aktuális kommentár egy korábbi képhez, sajnos:
2008. október 23-án, 80 éves korában elhunyt Õsi János, a Magyar Állami Operaház magántáncosa.
http://www.opera.hu/index.php?module=akt2&k=aktualis&akt2=1035256
válasz erre
előzmény: eros #96

#1095

be-be | 2008. november 1. szombat, 17:43
Bornemissza Péter:Magyar Elektra címû drámáját a békéscsabai Jókai Színházban (is)láthattuk, 1972-ben parádés szereposztásban. A címszerepet az akkor odaszerzõdõ Gurnik Ilona játszotta; máig emlékezetes alakítása.Bicskey Károly volt Egisztus, Szentirmay Éva volt Klitemnesztra (alakítása csak azért nem vonult be a magyar színháztörténetbe, mert békéscsabán alakította ezt a szerepet). A nagyon fiatalon elhunyt Szûcs András volt Oresztes és még sorolhatnám. Az elõadást egyébként eljátszották egy alkalommal a budapesti Operett Színházban is, szép sikerrel. E vendégjáték érdekessége az volt, hogy Szentirmay Éva betegsége miatt Dévay Camilla játszotta Klitemnesztra szerepét...Kedves "gardelli" KÖSZÖNET az emlékképekért, és azért, hogy emlékezhetünk... általad. És van mire, de még inkább KIKRE!
válasz erre
előzmény: gardelli #1077

#1094

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:39
Hát ennyit mára kedveseim!
remélem sikerült egy pár érdekességet felvillantanom!
válasz erre

#1093

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:38
simple forum | Mennyei páholy
" A két szemét,még most is látom...."
ismerõs sor?
A képen a világhirû dal,világhírû szerzõje,Joseph Kozma,vagy ahogy mi ismerjük:Kozma József!1961-ben hazalátogatott,és ennek örömére az Andrássy úti Újságíró Klubban "zenés interjút" készitettek vele,és élõ illusztrációul Mezey Mária,Neményi Lili,Radnay György énekelte a neves szerzõ dalait!
A képen Neményi Lili és Kozma József!
válasz erre

#1092

be-be | 2008. november 1. szombat, 17:34
Én a Tacskó címû daraot Békéscsabán, a Jókai Színházban láttam, nagyszerû szereplõkkel. A címszerepet akkor - vendégként - Demjén Gyöngyvér játszotta, csodálatosan, illetve Szabó Éva, aki jelenleg a József Attila Színház tagja.
válasz erre
előzmény: eros #1060

#1091

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:31
simple forum | Mennyei páholy
És még egy nagy Ruttkai-siker emléke!
1958-ban mutatta be a Vígszínház ,Kazán István nagyszerû rendezésben,Pavel Kohout,cseh író,"Ilyen nagy szerelem" címû játékát!Óriási siker volt!Persze Ruttkai mellett Pálos György,Ajtay Andor,Zách János is a siker igen tevékeny részesei voltak!
A kép a premier elõtt készült:Pálos,Ruttkai és az író,Pavel KohouT!
válasz erre

#1090

Yeti | 2008. november 1. szombat, 17:28
Soha életemben nem turkáltam Édesanyám (Vay) iratai között, de most fájdalmas kötelességem.
Felbecsülhetetlen mennyiségû és minõségi kincsekre bukkanok amikrõl én sem tudtam.
Kitûnõ minõségi professzinális fotók, háború elötti forgatókönyvek, szinlapok és plakátok cikkek kötetszámra.
Novellái, versei, rajzai, fiatalkorából.
lesz itt még sokminden érdekes
válasz erre

#1089

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:25
simple forum | Mennyei páholy
És egy sztárfotó a Film,Színhát,Muzsika korabeli cimlapjáról!Ruttkai Éva,a hódító, az örök NÕ,aki immár 22 éve(!!!!!!) hogy nincs közöttünk!!!!!Mindent tudott a színházról,a közönségrõl!Sokan próbálnak,próbáltak a helyére kerülni(pl.úgy,hogy elõvetetik az õ szerepeit maguknak,de a szöveg kevés,ha nincs mögötte tartalom,egyéniség és tehetség!!!!),de õ,mint a legnagyobbak általában,egyszeri és megismételhetetlen!!!!
válasz erre

#1088

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:19
simple forum | Mennyei páholy
A híres-hírhedt barack a 3.felvonásból!A premieren Bilicsi Tivadar játszotta Almádyt,de aztán beteg lett,és novemberben a rendezõ,Benkõ Gyula vette át a hálás szerepet!
válasz erre

#1087

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:15
Az elõbb már irtam a "Játék a kastélyban" vígszínházi elõadásáról!
Most hadd mutassak be 3 képet!
A premier 1961.október 14.-én volt!Sajnos csak a rádiófelvétel van meg nekem,azt viszont nem tudom megunni!Számomra ez minden idõk egyik legtökéletesebb Molnár-elõadása!(és itt elnézést kérek fõleg Márkus László rajongóitól,de a betegsége közben bemutatott Madách Kamarabéli elõadás jópár nagyszerû pillanattal ajándékozta meg a nézõket,fõleg Márkus és Lõte Attila játékában,de véleményem szerint meg sem közelitette ezt az 1961-es elõadást!)
Páger,Ruttkai,Bilicsi!!!!Mind mind a színjátszás magasiskoláját nyújtották!Az elsõ kép még a próbáról való!Páger-Turay,Bilicsi-Almádi és Ruttkai-Annie éppen próbálják a Turai által,éjszaka,megírt Sardou-darabot!
válasz erre

#1086

gardelli | 2008. november 1. szombat, 17:05
simple forum | Mennyei páholy
Egy különleges kép!Hosszú-hosszú évek után 1960-ban hazalátogatott a Mágnás Miska,a Mézeskalács és sok más operett és sanzon szerzõje:Szirmai Albert!A tiszteletére vasorát rendeztek a Fészek Klubban!Itt éppen Németh Marikával látható,aki a Mágnás Miska Rollájának köszönheti országos népszerûségét és ismertségét!(Egyébként azt tudjátok,hogy a mai napig a legnézettebb magyar film a Mágnás Miska?Hát igen Keleti Márton tudta,hogy mi kell a nézõknek!!!!!)
válasz erre

#1085

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:55
simple forum | Mennyei páholy
És végül,de nem utolsó sorban,a harmonikás Aljoska megformálója:Benkõ Gyula!
Õt szép hosszú pályafutással áldotta meg a sors!És már a háború elõtt sztár volt,mind filmen,mind a színpadon!Szerepeit felsorolni szinte lehetelen,és minden stílusban otthon volt,legyen az klasszikus,vagy éppen társalgási darab!Rendezõként is bemutatkozott,egyik leghíresebb rendezése,a mára már legendává nõtt Játék a kastélyban elõadás a Vígszínházban,ahol olyan csapAt "dolgozott" a keze alá,mint Páger,Ruttkai,Somogyvári,Bilicsi,Deák Sándor,Láng József!!!Micsoda elõadás volt!!!!!!
A film kapcsán pedig csak három filmet hadd emeljek ki:õ volt Sándor Móric gróf, az ördöglovas,a hasonló címû,háború elõtti sikermoziban,de õ volt a Díszmagyar szegény sorsú fõhõse,vagy éppen a félelmetes Fatia Negra,a megunhatatlan Szegény gazdagokban!!
válasz erre

#1084

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:47
simple forum | Mennyei páholy
Rápolthy Anna!!!A Nemzeti Színház 1934-ben szerzõdtetett,nagy reményekre jogositó tagja volt!A kortársak elbeszélése szerint mind klasszikus darabokban(Hamlet-Ophélia),mind a modern drámairodalom szerepeiben(Herczeg:A kék róka-Lencsi)kiválóz nyújtott!Sajnos nagyon korán,1947-ben,mindössze 38 évesen hagyta el a földi színpadot!
Õ volt Násztya a vígszínházi elõadásban!
válasz erre

#1083

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:43
Kõmíves Sándor alakította KosztiljeveT!Hogy volt-e valaha-színpadon-fiatal,nem tudom,mert aranyos lényével,beszédével,nekem mindig a jóságos apókát jelentette ha hallottam,vagy láttam õt!Most nézem utána,61 éven volt a világot jelentõ deszkákon!Micsoda hosszú szolgálat egy szakmában!
válasz erre

#1082

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:38
simple forum | Mennyei páholy
És egy újabb név,amit néhány lelkes és megszállott rajongót kivéve,mára a nagytöbbség elfelejtett:Mihályi Ernõ!!!Micsoda tehetség volt õ is!És hány nagyszerû,háború elõtt készült magyar filmnek volt õ a hiányozhatatlan komikusa!Persze,ha azt mondom,hogy õ volt az a szegény dzsentri,aki "beleszerelmesedik" Latabár-Dulcineába,az Egy szoknya,egy nadrág címû filmrõl van szó,és a film közepe táján egy forró tangót táncol vele,akkor talán sokatoknak felrémlik az arca!
Amúgy is az a jelenet,de fõleg Latabár Kálmán játéka,mint NÕ,tanítani való lenne!Ízlés,tehetség és mértéktartás!!!csak ennyi!
És itt hadd álljak meg egy pillanatra:egyszer valamelyik nagy színészünk azt mondta-a közönségnek mindig igaza van!Hogy miért mondom ezt?Nem értettem,hogy miért kellett jópár régi magyar film remaek-jét,felújitását megcsinálni!(Hyppolit,Meseautó,Egy szoknya egy nadrág!!)Eleve kudarcra ítéltettek!
Egy dolgot felejtettek el a ma filmkészítõi:ezek a filmek színészekre "íródtak"!No nem mintha ezzel azt akarnám mondani,hogy ma nincsenek jó színészeink,de......!
Számomra ezek közül a filmek közül a legkatasztrofálisabb éppen az "Egy szoknya,egy nadrág" volt!És,noha én mindig hittem Latabár Kálmán zsenijében,de itt döbbentem igazán rá,hogy milyen korszakos mûvész is volt!A Latabáros "egy szoknya..." lassan 70 éves film,de ma is minden kockája,élõ,eleven,és zseniális!TANITANI VALÓ!
Szóval Mihályi Ernõ volt ebben a filmben a komikus,Latabár mellett,felejthetetlenül!
A megídézett Gorkij-darabban pedig õ játszotta a Báró figuráját!
válasz erre

#1081

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:23
simple forum | Mennyei páholy
Hinnétek,hogy most volt 10 éve annak,hogy elment Tolnay Klári???
Lehet,hogy unalmasnak tûnik,de higyjétek el,hogy nekem még mindig olyan,mintha élne,hiszen nem múlik el hét,hogy valamilyen formában nem idézném meg az õ nagyszerû színjátékosságát!Pár napja éppen az 1969-es Lila ákác Madách Kamarabeli elõadását néztem meg DVD-n,amiben õ Bizonyosné nagyságos asszonyt játszotta!Az elõadás-sajnos a két fõszereplõ gyenge ,vagy inkább kezdõ játéka miatt-annyira nem jó,na de Tolnay,Greguss,Márkus,Lõte, Gombos Kati játéka minden másért kárpótól!
Szóval ebben az 1945-ös elõadásban Tolnay volt Natasa!
válasz erre

#1080

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:14
simple forum | Mennyei páholy
Rózsahegyi Kálmán játszotta Lukát,az örök vándor megtestesítõjét!Micsoda megismételhetlen csodája volt õ a magyar színjázszásnak!
A mai színházbajárók talán el sem tudják képzelni,hogy milyen népszerû volt õ!Hadd mondjak el ennek illusztrálására egy példát!
Édesanyám színésznõ szeretett volna lenni,és noha egy kis somogyi faluban,Nagybajomban,éltek,de azért hallottak arról,hogy Rózsahegyi Kálmánnak van egy színészképzõ iskolája!
Igy aztán édesanyám egy napon elhatározta,hogy õ szeretne odajárni!Nekiült,és irt Rózsahegyinek egy levelet!Igenám,de nem tudta a címet!Nem volt mit tenni,egyszerûen csak ráirta:Rózsahegyi Kálmán Budapest!lesz ami lesz-gondolta!és mit ad isten,vagy inkább a népszerûség,Budapesten a Posta tudta,hol lakik ez csodálatos színész,és rendesen kézbesitették neki a Tartsay Vilmos utcába,ahová aztán édesanyám õsszel már be is iratkozhatott!
Hát manapság ilyenek nem történhetnének meg!(Boldog békeidõk irhatnám,ha nem lenne egy kicsit paradox a helyzet,hiszen mindez 1957-ben volt!
Szóval Rózsahegyi Kálmán,mint Luka!
válasz erre

#1079

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:03
A legendás Gombaszögi Frida,mint Vaszilissza!Milyen kár,hogy mára szinte teljesen elfelejtették ezt a csodálatos színésznõt!
Viszont milyen ritkaság,hogy egy családon belül két ilyen fantasztikus színészóriás nõjön fel,mint Frida és testvére Ella!
válasz erre

#1078

gardelli | 2008. november 1. szombat, 16:00
simple forum | Mennyei páholy
Nagyon érdekes rajzok ,vagyis inkább akvarellekrõl készült képek,akadtak a kezembe!
Élt valaha egy Vörös Géza nevû festõmûvész,aki 1958-ban halt meg,és bár nem sok köze volt a színházhoz,de szerette a színészeket,és az elõadásokat!
Három évvel a halála után,1961-ben,a Mûcsarnokban rendezték meg posthumus gyûjteményes kiállítását!
Itt szerepelt többek között az a pár kép,ami most következik!
1945-ben,a ll.világháború befejezése után,a Vígszínház Gorkij csodálatos darabjával,"Az éjjeli menedékhely"-jel nyitotta meg a kapuit a közönség elõtt!És ennek állított emléket Vörös Géza,a darab fõszereplõit örökítvén meg akvarelljein!
Az elsõ képen Somló István,mint Szatyin!
válasz erre

#1077

gardelli | 2008. november 1. szombat, 15:51
simple forum | Mennyei páholy
Bornemissza PÉter:Magyar Elektra címû drámája sajnos mára szinte teljesen eltûnt a színházak repertoárjáról!
A Nemzeti Színház együttese az Ódry Színpadon mutatta be,Vámos László rendezésében!Ungváry László és Tõkés Anna!MIcsoda két nagyszerû színmûvész volt!!!!
válasz erre

#1076

gardelli | 2008. november 1. szombat, 15:47
simple forum | Mennyei páholy
Szép jónapot mindenkinek!Hát itt vagyok ismét,pár fotóval!
Az 50-es évek Madách Színházának egyik nagysikerû romantikus elõadása volt Victor Hugo:A királyasszony lovagja címû drámája!A bemutatása elõtt már a moziban is meghóditotta a közönséget Jean Marais és Danielle Darieux játéka!
A Madáchban Tolnay Klári és Gábor Miklós vitte a prímet,persze olyan játszótársak mellett,mint pl.Uray Tivadar és Darvas Iván!Éppen a minap hallgattam meg a rádiós közvetítést,és ,én nem nem tudom,hogy ki hogy van vele,de engem még mindig elvarázsol ez túláradó romantika és hevület!
Tolnay és Gábor Miklós!
válasz erre

#1075

gardelli | 2008. október 29. szerda, 09:05
Kedves Eros!
Kazán Istvánról irsz "az öreg hölgy..."kapcsán!Sajnos õ már évek óta nem él!
Nekem Fõiskolai osztályfõnököm volt!
Amikor hozzákerültem,sajnos,már csak egy megkeseredett emberrel találkoztam,akit nemcsak az élet,de a kollégái is alaposan "megtapostak",és még elõtte volt egy késõbbi nagy "megtaposás"!
Szóval már csak a legendája élt akkor!
Én nem mondom,hogy hiba nélküli ember volt,(ki nem az?),de,mint szinházi ember,rendezõ,vezetõ,nagyon sok szép pillanattal írta be magát a háború utáni magyar szinháztörténetbe!
Aztán jöttek emberek,akik szépen,komótosan,mindenhonnan-hogyan finoman fogalmazzak- félreállitották!
Végül maradt neki a Színmûvészeti Fõiskola operettosztálya,amit,miután én 1986-ban végeztem,3 év múlva szintén kihúztak alóla!
És azok az emberek tették ezt vele,akikkel õ,a maga "erõs" idejében,nagyon sok jót tett,segített!
Volt egy szegedi korrepetítor,akit felhozott,segített az elhelyezkedésben,aztán odavett tanárnak a Fõsikolára,és aki az elsõ adandó alkalommal úgy rúgott belé,hogy.....!(nevet nem írok,mert felesleges!!)
Szóval szépen fogta a kalapját és távozott!Utána még próbálkozott,hogy létrehozzon egy operett-társulatot(Lehár Színház néven)engem is hívott,de akkor már más idõk jártak,és ez nem az õ világa volt!Aztán lassan visszavonult,csendben élt,és ugyanolyan csendben is ment el!Sajnos én nagyon régen nem találkoztam vele,és a halálhírét is csak véletlenül tudtam meg-ez nem volt hírértékû,hogy megemlitsék valamilyen sajtóorgánumban!
Hát õ volt Kazán István!
válasz erre
előzmény: eros #1032

#1074

Nuss | 2008. október 28. kedd, 23:53
Aki egy percig is ismerhette soha de soha nem fogja elfelejteni. Életre szóló tanítást kaptunk tõle túlélésbõl, humorból, szeretetbõl.
Remélem õriz majd minket továbbra is fentrõl.
válasz erre
előzmény: gardelli #1073

#1073

gardelli | 2008. október 28. kedd, 23:24
Drága Barátaim!Egy újabb nagy komédiás lépett át a földi színpadról a mennyei páholyba!Ma elment tõlünk VAY ILUS,hogy immár égi kollégáit nevettesse!Gyönyörû és fájdalmakkal teli 86 évet élt meg!Topicjában több mint 4000 hozzászólás volt,amit mindig öröm volt olvasni!Remélem,hogy sokáig megõrizzük emlékét,humorát és emberségét!
Nyugodjék békében!!!!!!
válasz erre

#1072

gardelli | 2008. október 28. kedd, 20:14
Kedves Barátaim!Már nagyon hiányoztatok,na meg az oldal!De sajnos nagyon sokáig nem volt jó a gépem,és ezért nem voltam fellelhetõ!
De most már megcsinálták,és ismét jövök majd!Addig is mindenkit szeretettel üdvözlök!!!!!!Gardelli
válasz erre

#1071

eros | 2008. október 25. szombat, 13:59
Én a 60.-as évek elején egy Debussy opera, a Pélleas és Mélisande címszerpében láttam. Az opera nem tetszett különösebben, egy "majdnem "szerelmi háromszög, ahol a férfi és a nõ még odáid sem jut el, hogy önmaguknak bevallják érzuéseiket, mégis meg kell a fiúnak hallni. A zene sem ragadott el különösebben, sok volt a recitativo.
Viszont nagy élményem volt Sándor Judit a nõi fõszerepben, gyönyörû hosszú szõke parókája volt, és ez olyan fodrász remekmû volt, ami igazi hajnak tûnt. Õszintén gyászolom Sándor Juditot. Nemrég tudtam meg, hogy az õ férje Hárs Ernõ, aki nagyon keveset publikáló, finom tollú költõ. Héhány sorát valakitõl egyszer megkaptam, azóta is szinte minden este elmondom:

... lelkemben legbelül
még ott maradt kísértetül
az angyal, kinek szárnyait
szegtem, s aki már ott lakik
halálomig.
(Harc az angyallal)
válasz erre

#1070

Nuss | 2008. október 24. péntek, 23:07
Nugodjon békében. Sok szép estével ajándékozott meg.
válasz erre
előzmény: iva #1069

#1069

iva | 2008. október 24. péntek, 22:58
simple forum | Mennyei páholy
Az m1 ma esti Híradójában hallottam, hogy elhunyt Sándor Judit. A rózsalovag hivatkozott elõadásának õ volt az utolsó, még élõ fõszereplõje. Több felvételét hallottam a rádióban, de színpadon alig láttam, talán azért, mert az olasz repertoárban jószerivel nem szerepelt. Szoprán és mezzoszoprán szerepkörben mûködött, és kivételes zenei mûveltségérõl volt híres.
Két héttel ezelõtt töltötte be 85. életévét. Szép arcvonásain nem fogott az idõ.
válasz erre
előzmény: iva #592

#1068

eros | 2008. október 24. péntek, 18:54
simple forum | Mennyei páholy
Debrecenben kezdte pályáját Timár Éva. A képen a Királyasszony lovagja c. darab egy jelenete látható. Timár Éva volt Neuburgi Mária, a királynõ, a lovag (Ruy Blas) pedig nem kisebb színész, mint Latinovits Zoltán volt.
(Ezzel el is fogytak a régi debreceni kéeim.)
válasz erre

#1067

eros | 2008. október 24. péntek, 18:51
simple forum | Mennyei páholy
Az elõbbi információ téves: Spányik Éva nem Kautzky Józsffel, hanem Bángyörgyi Károllyal játszott. Ezen e képen viszont Békés Rita és Kautzky József láthatók, Shaw: Szerelmi házasság c. darajánam.
válasz erre

#1066

eros | 2008. október 24. péntek, 18:48
Ez is debreceni elõadás: Spányik Éva és Kautzky József a Jégesõ nem akadály c. kétszemélyes darabban.
válasz erre

#1065

eros | 2008. október 24. péntek, 18:46
simple forum | Mennyei páholy
Az 50-es évek végén játszott Budapesten a József attila Színház egy kedves szovjet vígjátékot, Boldogság merre vagy? címût. Ezt aztán több vidéki színház is eljátszotta. Debrecenben Gurnik Ilona és Fesztoráczy kató volt a két nõi fõszerplõ. (Budapesten ezt a két szerepet Szemes Mari és Békés Rita játszották.)
válasz erre

#1064

eros | 2008. október 24. péntek, 18:43
simple forum | Mennyei páholy
Egy másik Shaw darab is nagy siker volt Debrecenben, a Warrenné mestersége. Warrenné: Somorjay Éva, Vivie: Soós Edit.
válasz erre

#1063

eros | 2008. október 24. péntek, 18:39
simple forum | Mennyei páholy
Shaw Fekete papgály c. darabjában viszont gyönyörû volt! (A darab eredeti címe: Brassbourd kapitány megtérése. Ezt játszották fekete papagály címmel, 1957-ben vagy 58-ban.)
válasz erre

#1062

eros | 2008. október 24. péntek, 18:37
simple forum | Mennyei páholy
A Hamilton családban viszont egy fonnyadó nõalakot játszott Simor Erzsi. Képes volt ez a gyönyörû színésznõ ilyen csúnyává maszkirozni magát, a szerep kedvéért.
válasz erre

#1061

eros | 2008. október 24. péntek, 18:35
simple forum | Mennyei páholy
Simor Erzsi is játszott a Tacskóban, övé volt a másod-fõszerep. Nagyon csinos ezen a képen!
válasz erre

#1060

eros | 2008. október 24. péntek, 18:33
simple forum | Mennyei páholy
Örkényi Éva és Mensáros László Nicodemi Tacskó c. darabjában, amit ugyancsak az 50-es évek közepén játszottak Debrecenben, nagy sikerrel. (Bizonyára tudjátok, hogy Tacskó paradés szerepében aratott Mészáros Ági nagy sikert, miután a Nemzeti Színházhoz szerzõdött. Ez a szerep volt a nagy kiugrása. Én ezt a kedves, kitûnõ vígjátékot Lehoczky Zsuzsával a címszerepben láttam, Kaposváron, 1957 tavaszán. lehoczky is kitûnõ volt ebben a szerepben.)
válasz erre

#1059

eros | 2008. október 24. péntek, 18:29
Mensáros László és Simor Erzsi Sheridan: Rágalom iskolája c. darabban. (Ezt Budapesten a Vígszínház játszotta, egyidõben a debreceniekkel.)
válasz erre

#1058

eros | 2008. október 24. péntek, 18:28
simple forum | Mennyei páholy
Simor Erzsi és Hotti Éva Karinty Frigyes-Majoros J.: A nagy ékszerész c. darabjában. Erre az elõadásra is jól emlékeznek még az öreg debreceni színházrajongók.
válasz erre

#1057

eros | 2008. október 24. péntek, 18:25
simple forum | Mennyei páholy
Egy másik kép a szubrettrõl, aki Babett nevû szobacicus volt, és a táncos komikusról. Soós Imre és Andaházy Margit.
válasz erre

#1056

eros | 2008. október 24. péntek, 18:24
simple forum | Mennyei páholy
Egy szólókép: Soós Imre a Párizsi vendégben.
válasz erre

#1055

eros | 2008. október 24. péntek, 18:22
simple forum | Mennyei páholy
Volt a debreceniek Párizsi vendég elõadásának egy utánozhatatlan, megismételhetelen szerposztási teletalálata, bravúrja: a táncos komikus szereét Soós Imre játszotta! A szubrett Andaházy Margit volt.
válasz erre

#1054

eros | 2008. október 24. péntek, 18:20
A Párizsi vendég c. operettet Gáspár Magit Mezey Máriának iratta. (Szigligeti Ede: Bajusz c. bohózata volt az alapanyag.) Minden vidéki színház eljátszotta ezt a pompás zenés darabot. Debrecenben Thusnelda grófnõt (Mezey Mária szerepét) Hotty Éva játszotta.
válasz erre

#1053

eros | 2008. október 24. péntek, 18:17
A három nagynéni Simor Erzsi, Hotti Éva és Szende Bessy voltak. Szende Bessy operettprimadonna, a két másik hölgy pedig drámai szende volt, kb. 30 év körüliek lehettek, amikor ezeket a komikus szerepeket megkapták. A szemtanuk mondták, hogy nagyon élvezték a színésznõk ezeket a ziccer szerepeket. Ilyenek leszünk 30 év múlva- állítólag ezt mondták.
válasz erre

#1052

eros | 2008. október 24. péntek, 18:11
simple forum | Mennyei páholy
Nagy siker volt Debrecenben a Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Balázst a direktor, Téry Árpád játszotta (a tájelõadásokon Angyal Sándor). Pólika a nagyon népszerû Andaházy Margit volt, Birike pedig Örkényi Éva. A három nagynénit mutaja a következõ kép.
válasz erre

#1051

eros | 2008. október 24. péntek, 18:09
simple forum | Mennyei páholy
Játszotta a színház az 50-es években Barta Lajos: Zsuzsi c. érdekes vígjátékát. Nem is annyira vígjáték, inkább társadalmi dráma. A két fõszerepet Andaházy Margit és Görbe János alakították. (A debreceniekkel egyidõben játszották Budapesten is ezt a darabot, a frissen alakult József Attila Színházban. A két fõszereplõ Szemes Mari és Bikády györgy volt.)
válasz erre

#1050

eros | 2008. október 24. péntek, 18:05
simple forum | Mennyei páholy
Lady Milford és Lujza: Simor Erzsi és Örkényi Éva. (Lady Milford szerepét Hotti Éva is játszotta, aki a direktor, Téry Árpád felesége volt, nagyszerû színésznõ. Téry Sándor szinmûvész édesanyja. Sajnos, õ is öngyilkos lett.)
válasz erre

#1049

eros | 2008. október 24. péntek, 18:01
simple forum | Mennyei páholy
Örkényi Éva, mint Lujza.
válasz erre

#1048

eros | 2008. október 24. péntek, 18:00
Ármány és szerelem: Mensáros László és Örkényi Éva.
válasz erre

#1047

eros | 2008. október 24. péntek, 17:58
simple forum | Mennyei páholy
Ármny és szerelem, Mensáros László volt Frdinánd.
válasz erre

#1046

eros | 2008. október 24. péntek, 17:57
simple forum | Mennyei páholy
Claudius és Gertrud: Simor Erzsi és Márkus László.
válasz erre

#1045

eros | 2008. október 24. péntek, 17:56
simple forum | Mennyei páholy
Claudius és Gertrud: Simor Erzsi és Márkus László.
válasz erre

#1044

eros | 2008. október 24. péntek, 17:54
Híres nagy elõadás volt a Hamlet, Mensáros Lászlóval a címszerepben. Ophelia Örkényi Éva volt, Gertudot Simor Erzsi, Claudiust Márkus László játszotta. Ugye, fantasztikus szereposztás volt?
válasz erre

#1043

eros | 2008. október 24. péntek, 17:38
simple forum | Mennyei páholy
Capuletnét a 40-es évek népszerû filmszínésznõje, Simor Erzsi játszotta ebben a híres elõadásben. (Ekkor Simor Erzsi debrecenbe volt "számûzve", mert a háború alatt az új Magyar Színházban és Vaszary János színházában játszott. Mindkét színházat "fasisztának" kiáltották ki a háború utáni igazoltatásokkor, amikor dühöngött a személyes bosszú.
(Mudrák József könyve Simor Erzsirõl megjelenés elõtt van. Õ nagyon sok adatot ír majd errõl. Nagyon várom már ezt a könyvet!)
válasz erre

#1042

eros | 2008. október 24. péntek, 17:33
simple forum | Mennyei páholy
Romeo és Júlia: Soós Imre és Andaházy Margit
válasz erre

#1041

eros | 2008. október 24. péntek, 17:32
simple forum | Mennyei páholy
Ebben a topicba viszonylag kevés szó esett a vidéki színházak híres elõadásairól, bár gardelli, e topifc életrehívója és "lelke" többször írt a pécsi színházról és a gyõri színház egy emlékezetes elõadásáról is.
Én most a debreceni Csokonai Színház 40-50 évvel ezelõtti híres elõadásaihoz hívlak Bnneteket. Félreértés ne essék, ezeket az elõadásokat nem láttam, csak olvastam róluk a Színház és Mozi-ban, majd a Film-Színház-Muzsikában. És a színháznak volt egy nagyszerû kezdeményezése: a honlapján volt egy archivum, a régi híres elõadások képeibõl. Fõként a Téry Árpád vezette színház elõadásairól volt gazdag anyag.
Az élre kívánkozik egy csodálos, megismételhetetlen Romeo és Júlia. Romeo a felejthetelen Soós Imre volt, Júlia Andaházy Margit (õ is öngyilkos lett, talán 50 éves lehetett, amikor szomorú tettét elkövette.).
válasz erre

#1040

eros | 2008. október 24. péntek, 17:31
simple forum | Mennyei páholy
Ebben a topicba viszonylag kevés szó esett a vidéki színházak híres elõadásairól, bár gardelli, e topifc életrehívója és "lelke" többször írt a pécsi színházról és a gyõri színház egy emlékezetes elõadásáról is.
Én most a debreceni Csokonai Színház 40-50 évvel ezelõtti híres elõadásaihoz hívlak Bnneteket. Félreértés ne essék, ezeket az elõadásokat nem láttam, csak olvastam róluk a Színház és Mozi-ban, majd a Film-Színház-Muzsikában. És a színháznak volt egy nagyszerû kezdeményezése: a honlapján volt egy archivum, a régi híres elõadások képeibõl. Fõként a Téry Árpád vezette színház elõadásairól volt gazdag anyag.
Az élre kívánkozik egy csodálos, megismételhetetlen Romeo és Júlia. Romeo a felejthetelen Soós Imre volt, Júlia Andaházy Margit (õ is öngyilkos lett, talán 50 éves lehetett, amikor szomorú tettét elkövette.).
válasz erre

#1039

Évus | 2008. október 23. csütörtök, 00:34
Nagy élvezettel olvasom a hozzászólásokat, nézem a képeket. Bizony boldogok és büszkék lehetünk, milyen nagyszerû és tehetséges szinészekkel teli Magyarország. Bizony még az elnyomás és cenzura idején is létre jöttek remekebbnél, remekebb elõadások. S persze az is nagyon fontos, hogy, mint Gardelli és Eros ilyen hozzáértéssel osztják meg velünk tudásukat és tapasztalataikat.
válasz erre

#1038

eros | 2008. október 22. szerda, 10:18
Kedves Trebits, a rendszerváltásig mûködõ cenzurának - egyebek mellett - két fontos alapelve volt: 1) a magyar nézõ nem láthat semmit ami a szocialista eszményképtõl idegen, még akkor sem, ha ez kemény és tárgyilagos kritika, 2) a bemutatott daraboknak hírdetni kell a szocialista társadalom és a szocialista embertípus magaqsabbrendûségét. A cenzúra mmûködésének mechanizmusárol olvasd el Bogácsi Erzsébet Rivaldazárlat c. könyvét. Az ujságírónõ 5 rendezõvel készített interjut, a hangnem teljesen tárgyilagos, csupa kemény tény van a riportokban. Pl. nem engedélyezték, hogy Schwajda Szolnokon bemutassa a Velencei kalmárt. Egy Shakespeare darabot, érted?! Csak azért, mert zsidó a fõhõse. Az eszem megáll.
A cenzura kifejezetten intenziven mûködott az 50-es évek végén, 60-as évek elején, tehát az Öreg hölgy.... bemutatásának idején. Csernus Mariann írta le a Csillagszóró c. kitûnõ könyvecskéjében, hogy 8-10 elõadás után levetették a mûsorról a Nézz vissza haraggal c. darabot. Pedig hosszú sorok áltak a jegyekért a színház pénztára elõtt. (Osborne, új hullámos angol drámaíró darabja, könyv alakban Dühöngõ ifjúság címmel jelent meg.)
Aztán A. elvtárs kitalálta a három T-t (támogatás, tûrés, tiltás, hogy kicsit szalonképesebb legyen a dolog. De a lényeg ugyanaz: te csak azt nézhetted meg, azt olvashattad el, amit fent engedélyeztek.) De hál'Istennek ez a világ elmúlt.
Kedves Nuss, természetesen örömmel vettem, hogy Bilicsi topicba feltetted a képet, az én tervem is ez volt. Irni is fogok Bilicsirõl, a 20. század nagy drámai színészérõl. Portréján túltengenek a komikus vonások. Õ nagy drámai színész (is) volt.
válasz erre
előzmény: Trebitsch #1033

#1037

Trebitsch | 2008. október 22. szerda, 09:53
Kicsit pontosítani szeretném utólag a lent általam írtakat, mert a Ruttkais elõadásra vonatkozó személyes megjegyzésem kicsit félreérhetõ lehet! :)
Tehát: a Ruttkai Éva-Garas Dezsõ fõszereplésével játszott "Öreg hölgy" is tetszett, csak nem annyira nagyon, mint pl. egy Adáshiba, egy Eredeti helyszín, vagy egy Macskajáték..., stb. stb. :))
válasz erre
előzmény: Trebitsch #1033

#1036

gabri54 | 2008. október 22. szerda, 02:04
Ne légy ilyen kishitû, biztosan tudtad, csak nem ugrott be :)
A Dürrenmatt-kötet borítóján is az õ kettõsük képe van!!!
válasz erre
előzmény: Trebitsch #1033

#1035

Nuss | 2008. október 22. szerda, 00:52
Ugye nem haragszol kedves eros, de ezt a képet muszáj volt "átmentenem" a Bilicsi topikba is. :)
válasz erre
előzmény: eros #1032

#1034

Évus | 2008. október 21. kedd, 23:35
Jaj, mit nem adnék, ha meglenne bárhol fellelhetõ lenne felvételen! Amikor ment, akkor én még nagyon kicsi voltam és a szüleim nem engedték meg, hogy megnézzem. S bizony akkor még se VHS, se youtube nem volt. Anyuka magnóra ugyan felvette a rádió közvetitéskor, de hát az azért nem adja vissza igazán a szinpadi élményt. Emlékszem, -akkori gyerekecske fejjel is láttam,- Apu milyen végtelen örömmel ment minden elõadásra, s mennyire szerette játszani Illt. Sulyok Máriával meg remek partnerek voltak, szerették, tisztelték egymást. Ismerték egymás mozdulatait, nem akarták egymást "túl játszani", szóval igazi SZINHÁZ volt. S valóban a darab is egészen különlegesen modern volt.
válasz erre

#1033

Trebitsch | 2008. október 21. kedd, 21:51
Én pl. nem is tudtam ezidáig - vagy lehet, hogy tudtam, csak nem emlékeztem arra, hogy tudtam! :) -, hogy ezt a Dürrenmatt drámát játszotta a "Víg Néphadsereg Színháza" Sulyokkal és Bilicsivel is. :)
Eros, nem volt ez a darab szerintem már ekkor sem olyan nagyon cenzúrára érdemes Aczéléknak.
Bevallom, a Ruttkais elõadás nekem annyira nagyon nem tetszett, a Sulyok Máriás változatot azonban szívesen megnézném felvételrõl.
válasz erre
előzmény: eros #1032

#1032

eros | 2008. október 21. kedd, 19:40
simple forum | Mennyei páholy
Nagy elõadás volt az akkor még Néphadsereg Színház névre hallagó Vígszínházban az Öreg hölgy látogatása. Sulyok Mária volt Clara Zachanassian és Bilicsi Tivadar volt Alfréd Ill. (Sokan tanakodtunk, hogyan "csúszott" át ez a darab az éber cenzúra rostáján, de úgy látszik néha a cenzúra is kegyes hangulatában volt és engedte, hogy direkt módon szemléljük a "rothadó" kapitalimust. Sokkal "lájtosabb" darabokat betiltottak, pl. Nem félünk a farkastól.)
Tudom, hogy sokakban élénken él Ruttkai és Garas Dezsõ alakítása, de számomra az abszolút Clara és Ill Sulyok és Bilicsi voltak.
És ne felejtsük el, hogy Kazán István rendezte a darabot, aki a fiatal rendezõ-generáció legizmosabb tehetsége volt. Él még, de a nevét sem lehet hallani. Miért? (Én ismerek egy vezriót az õ félreállításáról, Ti mit tudtok róla?)
válasz erre

#1031

gabri54 | 2008. október 21. kedd, 19:32
Bocs, az utolsó mondat elkerülte a figyelmemet :)
válasz erre
előzmény: iva #1024

#1030

gabri54 | 2008. október 21. kedd, 19:30
Rendesen beletetted a bolhát a fülembe :) Annyira ismerõs az arca, szinte még a hangját is hallom, de egyszerûen nem tudom névhez kötni! Talán ha látod a szereposztást, beugrik:
http://www.imdb.com/title/tt0053326/fullcredits#cast
válasz erre
előzmény: iva #1024

#1029

eros | 2008. október 21. kedd, 19:15
Nagy elõadás volt a régi Nemzeti Színházban a 60-as évek elején Miller Salemi boszorkányok c. drámája. John Proctort Bitskey Tibor játszotta, a feleségét Elisabethet Mészáros Ági, Abigélt, aki a boszorkány hisztériát kirobbantotta, - a még fõiskolás Pécsi Ildikó. Ezt a darabot is Marton Endre rendezte, aki nagyszerû érzékkel állította színpadra a modern lélektani drámákat. (Marton igazi világa a látványos történelmi drámák, a klasszikusok voltak. Az általa komponált tablók, a fényeffektusokkal tagolt színpad nagy élmény volt mindenkinek, aki látta a rendezéseit.) A kisebb szerepeket is olyan nagy színészek játszották, mint Kálmán György (Hale tiszteletes), Básti Lajos (Danford bíró), Tõkés Anna (Rebeka Nurse), Zolnay Zsuzsa (Tituba) és feltûnt az elõadásban néhány nagyon tehetséges fõiskolás, Pécsi Ildikó mellett Agárdy Ilona (Parris tiszteletes lánya) és Demjén Gyöngyvér (Mary Warren.)
Azt már valamelyik topicban leírtam, hogy ezt a drámát már 56 õszén be akarta mutatni a Nemzeti Színház, Szörényi Éva lett volna Elisabeth Proctor és Ferrari Violetta próbálta Abigél szerepét. Játszott volna a darabban Juhász József és Rajczy Lajos is. Mivel ezek a vezetõ színészek 56 decemberében elhagyták az országot, - ki ezért, ki azért - a próbák abbamaradtak és a bemutatóra csak több éves késéssel került sor. Láttam a darabot, felejthetetlen volt.
válasz erre

#1028

iva | 2008. október 20. hétfő, 01:49
simple forum | Mennyei páholy
Legalább két évtizeden át volt "vendégünk", hetente többször is
válasz erre

#1027

iva | 2008. október 20. hétfő, 01:47
simple forum | Mennyei páholy
Vélhetõen szintén szilveszterkor
válasz erre

#1026

iva | 2008. október 20. hétfő, 01:46
Egy szilveszteri mûsorban
válasz erre

#1025

iva | 2008. október 20. hétfő, 01:44
simple forum | Mennyei páholy
Takács Máriát a gimnázium végeztével megkísértette a Színmûvészeti Fõiskola operett szakára való bejutás. Énekhangja és elõadói készsége jogosabban erõsíthette önbizalmát, mint színészi tehetsége, amint ezt jóval késõbb, a televízió egyik szilveszteri mûsorában megállapíthattam. A televízióval történt szerencsés találkozása kárpótolhatta az elmaradt színészi pályáért. Színész tehát nem lett, de talán senki sem fog szememre vetni egy kis offolást, ha néhány képpel mégis megemlékezem róla.
válasz erre

#1024

iva | 2008. október 20. hétfő, 01:26
simple forum | Mennyei páholy
Találtam egy képet Fejér Tamás Szerelem csütörtök címû filmjébõl. Takács Marika mellett Garas Dezsõ, Zenthe Ferenc, Somogyi Erzsi látható. Az utóbbi kettõ között álló színész arca oly ismerõs, de sajnos nem tudom a nevét, az IMDb-n olvasható népes színészlistából sem tudtam azonosítani. A filmet 1959-ben mutatták be, hihetetlen, hogy fél évszázaddal ezelõtt forgatták!
válasz erre
előzmény: eros #1013

#1023

gardelli | 2008. október 19. vasárnap, 22:52
Kedves Eros!Sajnos videón nincs meg"Az ifjúság édes madara",viszont audión rendelkezem vele!valóban csodálatos elõadás,még így hallgatva is!És mint már többször felajánlottam neked,szívesen átírnám Neked!!!!
válasz erre
előzmény: eros #1015

#1022

eros | 2008. október 19. vasárnap, 17:40
simple forum | Mennyei páholy
Budapesten, sajnos nagyon rövid ideig mûködött olyan színház, amely csak zenés darabokat un.musical-okat játszott. A bemutató elõadás Brecht Koldusoperája volt, 1960-ban. A szereposztás felülmúlhatatlan volt: Agárdy Gábor (Bicska Maxi), Feleki Kamill (Peacock kolduskirály), Lórán Lenke (Peacockné) Domján Edit (Polly) Czigány Judit (Lucy), Sennyei Vera (Kocsma Jenny). Nagy siker volt, kár hogy ezt az elõadást sem rögzítette a televizió. (Akkor már létezett és rendszeresen adott színházi közvetítéseket.)
Talán három évadon át vergõdött ez a színház, majd meg sem várva az évad végét, megszûntette a kulturális vezetés, azzal az indokkal, hogy a magyar nézõktõl ez idegen, nincs rá igény. Ha ideírom a nagy sikereiket: Szivárványvölgy, Tüzijáték, Üvegcipõ (Molnár), Liliom (Molnár) V. Frank (Dürenmatt), Egy szerelem három éjszakája (Vas I-Illés E., Ránky Gy.), Irma te édes, Espresso Bongo, Európa elrablása - akkor döntsétek el ti, hogy idegen volt-e ez a fantasztikus mûsor a hazai nézõk izlésvilágától és valóban nem volt rá igény?
válasz erre

#1021

eros | 2008. október 19. vasárnap, 14:22
A Fösvény szinte állandó mûsordarabja volt a Nemzetinek. Harpagont Rátkai Márton és Barthos Gyula alakították, majd az 1967-es felújítás érdekessége az volt, hogy az abszolút hõs, Básti Lajos eljátszotta ezt az abszolút karakterszerepet. (Ekkor 53-55 éves lehetett, mások ilyen korban még daliás hõsöket játszanak, akkor is, ha nincs olyan daliás alkatuk, mint Bástinak volt.) Partnere Fruzsina szerepében Olty Magda volt. Talán ez volt Oltynak az egyik utolsó szerepe.
válasz erre

#1020

eros | 2008. október 19. vasárnap, 14:17
Nagy és híres elõadás volt a Katona József Színházban Machiavelli Mandragórája. nagyszerû volt a szereposztás: Nicia mester: Rajz János, a szép Lukrécia: Máthé Erzsi, a csábító: Buss Gyula és a részeges barát: Ungvári László volt. A képen a felejthetelen Rajz János és Csrnus Mariann.
válasz erre

#1019

eros | 2008. október 19. vasárnap, 14:13
simple forum | Mennyei páholy
Egy másik nagy Shakespeare elõadás a Nemzetibõl: Antonius és Cleopatra. 1960-ban mutatták be, egy Shakespeare ciklus keretében. (Ekkor újította fel a színház a Vízkeresztet, a Szentivánéji álmot és a Sok hûhõ semmiért c. csodálatos darabokat. Bemutatták a Windsori víg nõket és a Julius Caesar-t.) A színház sok fiatal tagja jutott jelentõs szerephez: Törõcsik Mari (Viola), Bara Margit (Olivia, titánia), Zolnay Zsuzsa (Hyppolita), Soós Edit (Puck).
A képen Lukács Margit és Bessenyei Ferenc.
válasz erre

#1018

eros | 2008. október 19. vasárnap, 14:07
simple forum | Mennyei páholy
Én Ungvári Lászlóval (Hamlet), Tõkés Annával (Gertrud) és Rajczy Lajossal (Claudius) láttam. Ophelia Szörényi Éva volt. Most is látom fantasztikus õrülési jelenetét. Nem volt csapzott, zilált, nem imbolygott a színpadon. A hanfjával érzékeltette és néhány tétova karmozdulatával, hogy benne valami összetört, összegabalyodott. Ahogy a karjaival átfogta magát, mintha a szökni akaró értelmét, lelkét akarná visszatartani.
válasz erre

#1017

eros | 2008. október 19. vasárnap, 14:02
simple forum | Mennyei páholy
Kissé szeszélyesen ugrálok az idõben, de nem véletlenül. A görög klasszikus után, amely évtizedekig hiányzott a Nemzeti Színház mûsoráról, most a Nemzeti legendás Hamlet elõadásáról írok. Bár már több levélben említést nyert ez a nagy elõadás, amelyben minden fõszerepet hárman játszottak, de én vagyok talán az egyetlen szemtanú, a fórumozók közül, aki látta is ezt az elõadást. (Általános iskolás voltam és egy õszi pesti kirándulás alkamából lehetett megnézni az Operett Színházban az Álruhás kisasszony c. operetett vagy a Nemzetiben a Hamletet. Én az utóbbit választottam.) Hamlet Básti Lajos, Ungvári László és Major Tamás volt, Gertud Gobbi Hilda, Makay Margit és Tõkés Anna. Ophéliát csak ketten játszották: Szörényi Éva és Ferrari Violetta. A képen: Makay Margit és Ferrari violetta.
válasz erre

#1016

eros | 2008. október 19. vasárnap, 13:55
Térjünk vissza - egy kép erejéig - Kazimir nagyhatású népmûvelõ színházához. A görög klasszikusok sorában bemutatta Euripides Iphigeneiáját, Váradi Hédivel és Sennyei Verával a fõszerepekben. Váradi Hédi ekkor volt a csúcson, Sennyei Vera pedig hosszú számüzetés és méltatlan szerepek után végre komoly prózai fõszerepet játszott. Máig emlékszem ennek a nyári elõadásnak különös hangulatára.
válasz erre

#1015

eros | 2008. október 19. vasárnap, 13:49
simple forum | Mennyei páholy
Ha már Mezey Máriánál tartunk, feltétlenül meg kell említeni Alexandra del lago-t, ezt a szerepet a Katona József Színhéázban alakította, 1965-ben. Gyönyörû elõadás volt, Marton Endre rendezte, Tenessee Williams egyik legkitûnõbb magyar szakértõje. Chance Wayne Sinkovits Imre, Haevenley Váradi Hédi volt. Láttam ezt az elõadást és a mai napig nem tudom elfelejteni.
válasz erre

#1014

eros | 2008. október 19. vasárnap, 13:31
simple forum | Mennyei páholy
Néhány olyan elõadásról teszek fel képeket, amelyek - valamilyen okból- nekem sokat jelentettek. A Hosszú út a Madách Színházban több szempontból is jelentõs. Thornton Wilder darabja egyik elsõ modern, formabontó darab volt, amelyet magyar színház bemutatott a háború után. A formai kíséretezést - narrátor, az idõsíkok felbontása stb. - a szocialista realizmus burzsoá mételynek, elítélendõnek tartotta
A másik fontos tény, hogy Mezey Mária, több éves számüzetés után végre hozzá méltó prózai színházba került, és nagy szerepet kapott. Sabina volt az egyik legnagyobb alakítása.
válasz erre

#1013

eros | 2008. október 14. kedd, 16:59
Itt nyugszik. Felesége Takács Marika volt, a szép, kedves, kultúrált TV bemondónõ. Egyszer egy film fõszerepét is eljátszotta (Szerelem csütörtök), ekkor még nem volt Kazimirné.
válasz erre

#1012

eros | 2008. október 14. kedd, 16:57
simple forum | Mennyei páholy
Ez a fórum, nem igazságszolgáltatási színhely. De mégis... Nagyon találóan fogalmazott MGP, amikor Kazamír nekrológjában az alábbiakat írta:
"Kazimir fõrendezõi mûködését becse felett értékelték. Visszavonulása után alábecsülték. Igyekeztek megfeledkezni róla. Kiiktatni a színháztörténelembõl. A mai színházi rendezõk, a színházi nézõk sokat köszönhetnek munkásságának. hadat üzent a vezércikk-realizmusnak. A mai magyar drámát beszolgáltató laposságoknak. Visszahozta a színpadra a lobogást. A romantikát. A nagy formátumot. Fûzfadrámaírókat a világirodalom óriásaival szorított ki a játékrendrõl. Dantét és Miltont, a görög klasszikusokat hozta vissza az alagsori naturalizmus csõrepedéseibe belefeledkezett színháznak....."
Úgy gondolom, hogy ezt a fórumot sok olyan fiatal is böngészi, aki nem is hallott Kazimir Károlyról. Ezekbõl a hozzászólásokból megtudhatja mindenki, akit érdekel, hogy Kazimir maradandót alkotott. Lehet szeretni, lehet az önteltségéért cikizni, a tömény baloldaliságát megmosolyogni, de amit létrehozott, azt nel lehet elvitatni
válasz erre
előzmény: Trebitsch #1011

#1011

Trebitsch | 2008. október 14. kedd, 15:51
Kozák András topikjából bátorkodom ide is bemásolni egy régebbi írás részletét:
"... A Thália Színházban Kazimír Károly a népmûvelõ és a szocialista avantgárd színház kevercsét hozta létre. 1958-tól nyaranta a városligeti Körszínházban görög drámákat, Shakespeare II. Richárdját (Latinovits-csal és Bodrogi Gyulával a fõszerepekben), a világirodalom hatalmas eposzainak, távoli kultúrák reprezentáns mûveinek (Kalevala, Ramajana, Isteni színjáték) feldolgozását játszotta, amelyeket az évadban a színháza mûsorára is tûzött. Kazimír elsõsorban a huszadik század klasszikussá váló hazai és külföldi drámáit mutatta be. Õ nyitotta meg az elsõ stúdiószínházat, amelyben számos olyan darabot is színre állíthatott, amelyek akkor nem fértek bele a párt által támogatott kategóriába. A színház és a stúdió a magyar írók bemutató fórumává is vált. Elõadásainak legtöbbje élénk társadalmi vitát váltott ki, ez történt Fejes Endre Rozsdatemetõ címû regényének adaptációjával is (1963), amely a lumpenlét határán élõ, a szocializmus alapjait lerakó társadalom nyújtotta lehetõségekkel élni nem tudó Hábetler család történetében nem azt a képet rajzolta a munkásokról, amit a vezetõ osztályról, a szocializmus építésének letéteményesérõl adni illett és kellett. A feszes belsõ felépítésû drámai erejû életképek laza sorozatában Horváth Teri, Madaras József, Inke László, Hacser Józsa, Szabó Gyula s a többiek alakítása nyomán felerõsödött a kispolgárságról szóló ideológiai vita..."
Részlet Nánay István: A Galileitõl a Sirályig, szubjektív színháztörténelem címû írásából. Rubicon 2004/8-9. szám.
/A dolgozat a magyar színházak mûködésérõl, legfontosabb, legemlékezetesebb elõadásairól ad átfogó elemzést, '56-tól a 70-es évekig, különös hangsúlyt adva azoknak a bizonyos hosszú 60-as éveknek./
válasz erre
előzmény: gardelli #1009

#1010

gardelli | 2008. október 14. kedd, 00:25
Ja és még valami!!!!Bár még köztünk van,de ebben a hónapban lesz egy másik nagy magyar színházi rendezõ 80 éves!!!Ádám Ottó!!!Micsoda Madách Színházat hozott létre,és mivé lett az õ Madácha???????
Mindensetre:Isten éltesse sokáig ezt a nagy mûveltségû,halkszavú és nagyon tehetséges szinházteremtõt!
Vajon mi lehet vele?Teljesen visszavonult,és milyen jól tette!!!!Bár nagyon hiányzik az a szellemiség,amit õ képviselt a magyar színházi életben!!!Én,az emmúlt 28 évben,mióta BUdapesten élek,senkitõl sem hallottam rosszvéleményt róla!Mindenki csak tisztelettel és szeretettel beszélt Ádám Ottóról!Ez bizony nagy és ritka dolog!
Szóval Isten éltesse az emberi kor legvégsõ határáig!!!!!
válasz erre

#1009

gardelli | 2008. október 14. kedd, 00:19
Kedves Eros!Elõször is köszönöm kedves soraidat,jót tettek-tesznek lelkemnek!Mostanában nincs sok szerencsém a szakmámban,kicsi,apró bosszúságok,de megviselnek!Na,de errõl ennyit!
Kazimir Károlyról és az õ színházáról szertnék néhány szót ejteni!
Amikor én feljöttem Pestre,de már elõtte is,divat volt Kazimirt,a Tháliát,és a Körszínházat lenézni,csak Kaposvár,Szolnok,Kecskemét és a katona volta a "SZINHáZ"!
Magam is-sokáig-osztottam ezeket a véleményeket!
De......telt-múlt az idõ,és sok-sok minden megváltozott!
Ma,ha néha hozzájutok egy-egy Tháliás,vagy Körszínházas felvételhez,hát bizony el kell szégyellnem magam!!!Micsoda elõadások jöttek ott létre,micsoda színészekkel találkozhatott ott a közönség!!!!És a nyári Körrszínházas darabok:messzi kultúrákat ismerhetett meg a nagyérdemû!!!Lehet,hogy lejáratott a kifejezés,de igazi népnevelés,népszínház volt!
És kikkel?????Latinovits,Mezei,Komlós Juci,Somogyvári,Dajka,Horváth Teri,Bitskey,Kozák,Esztergályos,Rátonyi,
Várdai Hédi,Sulyok,Szabó Gyula,.....és hosszan,hosszan sorolhatnám a sort!!!Mert SZÍNÉSZEKET láthatott a közönség!Mondom:SZÍNÉSZEKET!!!!!!!
A politikát most nem szeretnm idekeverni,csak,mint szinházcsináló akartam Kazimirról megemlékezni!
Egyébként egy nagyon mûvelt,udvarias,csendes,nyugodt és nagyon határozott ember volt!!
Biztos voltak hibái(kinek nem?),de mint mûvész nagyon sokat tett a magyar színházmûvészetért!!!Ha másért nem,hát ezért emlékezzünk rá!!!
válasz erre

#1008

eros | 2008. október 12. vasárnap, 13:15
simple forum | Mennyei páholy
A vájtfülû sznobok is sokat köszönhetnek Kazimir Studió színházának. Itt volt látható egyebek között Csurka legendás darabja, a Ki lesz a bálanya? És az elsõ magyar Beckett bemutató is itt volt, a híres-hírhedt Godot-ra várva. A képen a három fõszereplõ: Nagy Attila, Inke László és Keres Emil.
válasz erre

#1007

eros | 2008. október 12. vasárnap, 13:11
Egyik legnagyobb költõ-kedvencem Weöres Sándor. Nagyon szeretem a Holdbéli csónakos c. darabját, amely eredetileg bábjátéknak készült.( Azt tudjátok-e, hogy a arabot Németh Antal be akarta mutatni a Nemzeti Színházban, Szabó Sándor és Szörényi Éva lettek volna a fõszereplõk. Kodály Zoltán írt a darabhoz kísérõzenét. A bemutató valami miatt elmaradt.)
A képen a három ragogó karakterszereplõ, Esztergályos Cecilia, Szabó Gyula és Monori Lili- Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók szerepében.
(Monori Lili! Vajon mi van ezzel a nagytehetségû színésznõvel? A gonosz és rosszindulatú szakma nyomori Lilinek nevezte el. Már évek óta nem hallottam róla. Pedig a legnagyobb tehetségek egyike volt.)
válasz erre

#1006

eros | 2008. október 12. vasárnap, 13:04
simple forum | Mennyei páholy
Kazimir munkásságának fõ vonala a nagy népmûvelõ színhár volt, nyáron körszínház formájában a Népligetben (ott állt Erdélyi Mihály híres nyári színháza is, sok nagysikerû operett-bemutretó színhelye), télen a Tháliában. Kazimir munkásságának ezt a vonalát nem lehet eléggé megköszönni. Színre hozta a nagy antik tragédiákat (Antigone, Oidiusz, Iphigeneia), a Cid-et, az Isteni Szinjátékot, Shakespeare-t, Petõfi Tigris és hiénáját. És a nagy eposzokat, a Kalavelát, a Ramajánát, a Gilgamest, az Elvaszett paradicsomot és a Bibliából az Énekek énekét. Ezt mind Kazimirnek köszönhetjük. (A képen a Ramajánában Mécs Károly és Venczel Vera).
válasz erre

#1005

eros | 2008. október 12. vasárnap, 12:55
Kazimir munkásságának egyik vonala a regény-dramatizálások bemutatása volt. Ezek között voltea kudarcok (pl. Larri Martin: Negyedik csigolya), de voltak hatalmas sikerek is. Ilyen volt Fejes Endre Rozsdatemetõje. A képen: Kovács Károly (id. Zentai), Lengyel Erzsi (Hábetler Gizike), Szabó Gyula (id. Hábetler János), Hacser Józsa (Hábetler Eszter), Horváth Tei (Pék Mária), Dayka Margit (Sörösné), Egri István (Sörös Sándoe párttitkár). Nincs a képen Hábetler Jani, akit Madaras József alakított, Polonyi Gyöngyi (Reich Kató) és Soós Edit ( Csele Juli). Pék Mária halászlét és túrós csuszát készített a darab folyamán sokszor. A magyar proli-élet tökéletes enciklopédiája volt ez a kisregény és a belõle készült színdarab. Tükör, amiben sokan megláthatták igazi arcukat.
válasz erre

#1004

eros | 2008. október 12. vasárnap, 12:47
Én nem voltam nagy rajongója Kazimir Károlynak. Õ egyike volt az un. "ötöknek", akik Aczél György elvtárs lieblingjei voltak: Kazimír, Kazán István, Ádám Ottó, Vámos László, Szinetár Miklós. (Ebbõl is látszik, hogy Aczélnak jó értékítélete volt, meg tudta különböztetni a gyémántot az üvegcseréptõl, hiszen mind az öt rendezõ, a 20. század nagy színházalakítói közé tartozik.)
Kazimirnak sok fantaszutikus elõadást köszönhet a magyar nézõ. Nagy siker volt Brecht: Állítsátok meg Arturó Uit c. darabja. Szabó Gyula pályfutásának talán legnagyobb alakítása. (Egy másik topicban valaki becsmérelte Szabó Gyulát, valami olyasmit írt, hogy a régi dícsõség ma már semmit sem ér. Nos, amíg magyar színház és színházi emlékezet lesz, Szabó Gyulának ezt az alakítáaát a legnagyobbak között tartják számon.)
válasz erre

#1003

eros | 2008. október 12. vasárnap, 12:40
simple forum | Mennyei páholy
Schubert Éva majdnem sztrájktõrõ lett ebben a pomás antik komédiában. Akinek (majdnem ) sikerült elcsábítani, a Vígszinház egyik lagnagyobb jellemszínésze: Bilicsi Tivadar. A darabor Kazimir Károly rendezte, az évtized egyik legjobb elõadása volt.
válasz erre

#1002

eros | 2008. október 12. vasárnap, 12:37
Nagyon örülõk annak, hogy Gardelli barátunk ismét aktív és sok érdekes képpel, színházi pillanattal örvendeztetett meg bennünket. Már a múltkor is írtam, hogy Gardelli olyan "varázsló", aki képes régi emlékeket elõbányászni az olvasóiból. Itt van ez az Upor diszlet. Rögtön beugrott, hogy a kiváló dramaturg, Czimer József azt írta az egyik könyvében, hogy õ ezt a diszletet már látta a 30-as években, Németországban, tehát Upor ezt "koppintotta". Rá is kérdezett finoman, és Upor bevallotta, hogy az ihlet külsõ forrásból jött.
De nem is ez a lényeg, hanem a fantasztikus szereposztás!
Lysistrate Ruttkai Éva, elõtte térdel az akkori idõk legfoglalkoztatottabb szerelmes színésze, Bitskey Tibor. A kórusban olyan hölgyek lázítanak a férfiak és a szerelem ellen, mint Schubert Éva (középen), Szatmári Liza (balszélen). És a szép, babaarcú, törékeny szõke színésznõ (középen hátul) Németh Margit. Õt már teljesen elfelejtettük, pedig biztosan él még. Ladányi Ferenc felesége volt, a Néphadsereg, majd Vígszínház keveset foglalkoztatott színésznõje. Filmekben is játszott (Keserû igazság, Játék a szerelemmel).
válasz erre
előzmény: gardelli #994

#1001

Anett1988 | 2008. október 7. kedd, 20:05
Sziasztok!:)

Gardelli!

Örülök, hogy megvagy.:)

Megkaptad, amit küldtem postán, ajánlott küldeményként?
válasz erre
előzmény: gardelli #979

#1000

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:50
simple forum | Mennyei páholy
Most látom,hogy kerek számhoz értünk!
Akkor hadd adjak még egyet!
Victor Hugo:A királyasszony lovagja!
csodaszép elõadás a Madách Színházban!Vámos László rendezésében a romantikus,verses színjátszás magasiskolája!Tolnay,Gábor Miklós,Darvas Iván,Uray Tivadar!!!!
Noha kép élményem nincsen,csak audión hallgattam meg vagy 50-szer már,de megunhatatlan!!!
Tolnay Klári és Gábor Miklós képével szeretném az 1000-ik hozzászólásunkat megünnepelni!
Örülök és büszke vagyok,hogy ejutottunk idáig!!!
És még mennyi fotó lehet....és van!!!!
Ne lankadjatok,hozzátok és osszátok meg velünk!!!!
válasz erre

#999

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:43
Hát mára ennyit kedveseim!!
Remélem,sikerült örömöt szerezni Nektek!
Hamarosan folytatom!
válasz erre

#998

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:39
simple forum | Mennyei páholy
És az 1959/1960-as évad egy nagy rehabilitációval is dicsekedhet!
ismét a Nemzeti Szinház tagjai közé került vissza Tímár József!Igaz,mindössze egy szerep erejéig,mert aztán a betegség legyûrte,és átköltözött a mennyei színpadra!
Azt irtam ,egyetlen szerep erejéig!!!!De micsoda szerep!!!!Miller:Az ügynök halála Willie Loman-je!!!Elképesztõ és grandiózus alakítás!!A mai napig senki nem ért föl Tímár alaításához,pedig sok nagyszerû elõadás jött létre!
Hála az Magyar Televízió akkori vezetõségének,telerecordingra(a videó elõdje)rögzítették a Nemzeti Színház legendás elõadását!(A gyûjteményem egyik legnagyobb kincse!!!)Azt most tudtam meg,nemrégen,hogy három estén át rögzítették,és aztán ebbõl a háromból csináltak egy felvételt,mert Tímár már olyan beteg volt!!!Azt nem mondom,hogy gyakran nézem,mert nem lehet!!!Nagyon felkavaró és megdöbbentõ az a három óra!!!!
A képen Tímár, az általa rajongva szeretett Nemzeti Színháza elõtt!
válasz erre

#997

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:30
simple forum | Mennyei páholy
És az esküvõi jelenet!Középen Orosz Júlia(aki idén lenne 100 éves!!!) és Simándy József!
válasz erre

#996

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:28
simple forum | Mennyei páholy
És a nyitóeste:Erkel Hunyadija!!!!!Tudtátok azt,hogy Simándy József,aki Bánk mellett,Hunyadi László szerepét is sokáig uralta,erre az alkalomra tanulta meg és ekkor énekelte elõször László csodaszép szólamát?!
És itt is a parádés szereposztás!!!!Szilágyi Erzsébet-Takács Paula,Gara Mária-Orosz Júlia,V.László-Szabó Miklós,Gara nádor-Fodor János,és a karmesteri pulpituson Vaszy Viktor!!!!Bár meg lenne valakinek az elõadás hangfelvétele!!!!!!!Talán-egyszer-ez is elõkerül valamelyik eldugott polc mélyérõl!
Az elsõ képen a garndiózus diszlet(Varga Mátyás munkája) az l. felvonásból-madártávlatból!
válasz erre

#995

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:20
simple forum | Mennyei páholy
Talán nem mindenki tudja,Erost kivéve,hogy a Szegedi Ünnepi játékok nemes hagyománya 1959-ben támadt fel újra Csipkerózsika-álmából!(Hála Vaszy Viktornak!!)
A két nyitó darab Erkel:Hunyadi Lászlója és az örök siker - János vitéz!
Most ezekre emlékeznék kicsit!
Elször Kacsóh Pongrác csodaszép és megunhatatlan daljátéka!Mcsoda ünnepei elõadás lehetett!Hiszen a szereposztás mindent elárul:Kukorica Jancsi-Sárdy János,ILuska-Házy ERzsébet,a gonosz mostoha-Gobbi Hilda,a Francia király-Rajz János,a Királykisasszony-Gencsy Sári és Bagó-Fodor János!!!istenem!!!!!Micsoda elõadás lehetett!!!!!A képen az örök János vitéz(Fedák Sári mellett),Sárdy János,és a csodaszép Francia királykisasszony,Gencsy Sári!(Õ volt a Fõskolán az énektanárnõm,és örökké emlékezetesek maradnak az órák,amiket a fõiskolai éveim alatt vele tölthettem!!!)
válasz erre

#994

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:10
simple forum | Mennyei páholy
A Vígszínház legendás és kiváló díszlettervezõje volt ,a korán eltávozott,Upor Tibor!
Az egyik legszebb és legnagyszabásúbb díszlete a Lüzisztraté színpadképe volt!Ime!!!!
válasz erre

#993

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:07
simple forum | Mennyei páholy
Már irtam itt arról,hogy itt lakik a házunkban az 50 -es évek egyik nagy balerinája:Rácz Boriska!
Az OPeraház bukaresti turnéján,beugrással táncolta el a Mandarin Lány szerepét!
Aztán 1959 októberében Budapesten is megmutathatta kivételes alakítását Bartók mûvében!A kép az OPeraház színpadán készült!
válasz erre

#992

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 23:02
simple forum | Mennyei páholy
Micsoda idõszaka ez a pesti színházi életnek!!!!!Ugyanebben az idõben,igaz kicsit kijebb,Angyalföldön,is született egy legendás elõadás!
A József Attila Színház szinpadán jelent meg újra Hübscher Kata,azaz a Szókimondó asszonyság,Sardou örökbecsû vígjátékában!
Az elõadást a nagyszerû Egri István rendezte!Na és a szereposztás!!!!!
Katát Komlós Juci,a kis hadnagyot Soós Lajos,Napóleont Egri István,az örök intrikus Fouchét Sinkovits Imre,és a két veszekedõ császári nõvért Kállai Ilona és Békés Rita játszotta!Óriási siker volt,tódultak a nézõk az anygalföldi színházba,és jóval 100-on felüli elõadásszámot produkált a szinház!De jó lenne látni ezt is!!!!
válasz erre

#991

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:55
simple forum | Mennyei páholy
A Vigszínház,vagy ahogy még akkor nevezték:a Magyar Néphadsereg Színháza,1959 októberének közepén mutatta be,az Ódry Színpadon,Shelagh Delaney:Egy csepp méz címû világsikerû és sok vihart kavart drámáját!Kazán István rendezte,Sulyok Mária,Ruttkai Éva,Tordy Géza,Gera Zoltán,Láng József játszották a fõszerepeket!nagy sikerû és legendás elõadás született!
Anya és leánya a képen:Sulyok Mária és Ruttkai Éva(aki egyébként már 22 éve halott!!!!Hát nem hihetetlen???)
válasz erre

#990

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:48
A magyar színházi világ egyik érdekes alakja volt Simon Zsuzsa!A háború elõtt színésznõként kezdte,hogy aztán az államosítás után,mint rendezõ és szinházigazgató,majd a Fõiskola rektora prosperáljon!
Félelmetes híre volt!
Viszont az általa igazgatott Petõfi és Jókai Színház nagyszerû elõadások és alakitások szinhelyei voltak!Szívügyének tekintette az új magyar dráma ügyét is!Igy neki köszönhetõ-többek között-Illés Endre,Vas István:Trisztán címû csodálatos drámája,amely a háború után színházi élet egyik legforrób sikere volt-Gellért Endre rendezte,Bánki Zsuzsa,Bitskey Tibor,Kovács Károly,Bara Margit arattak nagy diadalt benne!Aztán a 70-es években,Debrecenben ismét mûsorra tûzték,Balogh Emese és Cserhalmi György fõszereplésével,a siker ismét országos hírû volt!Azóta sajnos nem szerepelt magyar színpadokon!Kár!
De visszatérve Simon Zsuzsára,színésznõként is jelentõs volt,erre egy példát hadd hozzak,talán van még valaki ,aki láthatta!1957-ben mutatta be a Jókai Színház Maugham:A királyért... címû drámáját!Olyan sztárokkal,mint Dayka Margit,Jávor Pál,Bánki Zsuzsa,Gordon Zsuzsa,Csákányi László!Ebben a darabban Simon Zsuzsa,Csákányi kissé idegbajos és féltékeny feleségét játszotta kiválóan!Sajnos csak audión van meg,de így is nagy élmény!
Én már csak nagyon idõsen találkozhattam vele a Fõiskolán,de még mindig nagy hatalommal bírt,és beleszólása volt mindenbe!Engem valamiért nagyon szeretett,amire igazán büszke vagyok!
Szóval õ volt Simon Zsuzsa!
válasz erre

#989

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:36
Az Irodalmi Lexikon(1954-es) a következõt irja Eugene Scribe-rõl:
"Technikát sokan tanultak tõle,mûvésznek sohasem tartották"!
Mégis 400 darabot írt,amelybõl jónéhány kiállta az idõ próbáját!
Talán a legnagyobb sikerû az "Egy pohár víz" címet viseli!Idõrõl idõre feltûnik a nagyszerû és mulatságos vígjáték a magyar színházak színpadain,és hálás szereplehetõségeket kínál mind férfi,mind nõi színészeknek!
Budapesti színpadokon nagy hagyománnyal bír a darab,hiszen olyan legendák vitték sikerre,mint Lázár Mária,Mezey Mária,Uray Tivadar,Tolnay Klári,Gábor Miklós,Domján Edit!
de most egy hatalmas sikerû vidéki elõadást szeretnék megidézni!
Az 1959/60-as évadot a Gyõri Kisfaludy Színház ezzel a kedves vígjátékkal nyitotta meg!
Az elõadást Nagy György rendezte,és a két legparádésabb szerepet(Marlborogh hercegnõt és Lord Bolingbroke-ot)a csodálatos Olsavszky Éva és Máriáss József vitte sikerre!A királynõt Korompay Vali játszotta,mig a két ifjú szerelmest a pályakezdõ Csûrös Karola és Peczkay Endre adta!
A képen a Királynõ,a Hercegnõ és a Lord:Korompai Vali,Máriáss József és Olsavszky Éva!
Egyébként nem véletlenül éltem OLsavszky Évával kapcsolatban a "csodálatos" jelzõvel!Én Kaposváron jártam gimnáziumba,és akkor a Csiky Gergely Színház egyik tartóoszlopa OLsavszky Éva volt!Nagyon-nagyon sok darabban láthattam és rajonghattam érte!Sajnos már hosszú évek óta beteg a mûvésznõ,de innen is kivánok neki minden jót és köszönöm,hogy olyan sok csodálatos estével ajándékozott meg!!!!
válasz erre

#988

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:20
simple forum | Mennyei páholy
Gombos Katalin és Ladányi Ferenc!
válasz erre

#987

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:19
A második kép!
válasz erre

#986

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:17
simple forum | Mennyei páholy
1959.októberében mutatta be a Madách Szinház Moreto:Donna Diána címû verses vígjátékát!A szereposztás parádés volt,mégis a korabeli kritikus,Hámori Ottó,nem igazán dícsérte sem a darabot,sem az elõadást!
De a közönséget nem érdekelte a kritika,tódult,hogy nézhesse kedvenceit,és pár órára elfeledje a mindennapok valóságát!(1959-et írunk!!)
Most jöjjön 3 kép a nagysikerû elõadásból!Gábor Miklós,Tolnay Klári,Ladányi Ferenc és Gombos Katalin!kell ennél több???megannyi tehetség,és közönség legmagasabb fokú szolgálata!!!
válasz erre

#985

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:06
Bocsánat!Kállay Miklóst akartam irni!
válasz erre

#984

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 22:05
simple forum | Mennyei páholy
Ezt az újságból kivágott oldalt egy kedves barátom küldte nekem!Lállay Miklós:Godiva címû darabjáról van szó,melyet a háború elõtt(vagy alatt?) hozott színre a Nemzeti Színház!Ja!üdvözlök mindenkit!!!
válasz erre

#983

eros | 2008. október 6. hétfő, 09:45
Igazad van. Öregszem - minek szépítsem a helyzetet.
válasz erre
előzmény: iva #981

#982

iva | 2008. október 6. hétfő, 01:44
Kedves Gardelli, örülök!
válasz erre
előzmény: gardelli #979

#981

iva | 2008. október 6. hétfő, 01:43
Kedves Eros, nem mintha vállalhatatlan volna a tett, de oda Mati tette fel.
válasz erre
előzmény: eros #977

#980

iva | 2008. október 6. hétfő, 01:41
OFF: Köszönöm, kedves Nuss. Szeretek visszagondolni.
válasz erre
előzmény: Nuss #975

#979

gardelli | 2008. október 6. hétfő, 00:59
Szervusztok kedveseim!Most már lassan leszek!Elmúlni látszanak a borús felhõk életem egérõl!!!(Húúúú,hogy milyen költõi lettem!!!)Szóval nem menekültök,mert jönnek az újabb régi fotók és sztorik!Egyébként mostanában nagyon sok fantasztikus elõadással gazdagodott a gyûjteményem!!Hogy csak egyet emlitsek:Robert Thomas:Szegény Dániel címû bûnügyi játéka,amelyet a Vígszinház társulata mutatott be,1965-ben,az Ódry Színpadon!A tv-felvétel 1967-bõl való,és ezen már nem a csodálatos Pálos György játsza a címszerepet,hanem Dávid Kis Ferenc,egyébként õ is kiváló!de a többiek az eredeti bemutató szereplõi:Bárdy,Schubert Éva,Földi teri,Pándy Lajos és Deák Sándor!Ja és még egy:1972-bõl,a Revizor,a Nemzetibõl!Emlékeztek erre az elõadásra??Kállai,Major,Váradi Hédi,Básti,Rajz János,és mindenki a színházból!!Tovsztogonov rendezte!!csodálatos,és igazi együttest látni a színpadon!(Tehát Kaposvár és Szolnok elõtt is létezett olyan,hogy színházi csapa,együttes!)Szóval,jövök!!!!!Addig is mindenkit üdvözlök!!!!
válasz erre

#978

eros | 2008. október 4. szombat, 13:24
simple forum | Mennyei páholy
A háború után közvetlenül Budán is mûködött egy állandó prózai színház, Budai Színház néven. Nem sokáig, talán egy évig sem. Úgy vélem, ennek a kuriózumnak feltétlenül itt a helye a régi színházi fotók között. Többek szerint emlékezetes elõadásuk volt a Remény c. halász dráma, egy északi szerzõ (Heyermanns, de lehet, hogy rosszul írtam) darabja. A férfi fõszerepet a Bessenyei Ferenc játszotta, akit 1944-ben szerzõdtetett a Nemzeti Színház, Vay Ilussal, Turay Idával és Horváth Tivadarral együtt. Vízvári Mariska és Szilágyi Szabó Eszter játszották a fontosabb szerepeket. Játszott a darabban Szederkényi Ada, Bessenyei akkori (elsõ) felesége és a népszerû filmsztár, Erdélyi Mici is. Kár, hogy a kép nagyon életlen.
(A történethez hozzátartozik, hogy Bessenyeit 45-ben kirúgták a Nemzetibõl. Te Kiss Ferenc lieblingje vagy, nincs itt keresnivalód, mondta neki a színház egyik sztárja, akinek a nevét nem írom ide, mert tiltja a jó izlés és a kegyelet. De kidobták Vay Ilust is és természetesen Turay Idát is. Sõt Turay Idától az igazoló bizottsági ülésen azt kérdezte Major, hogyan került maga a Nemzeti Színházba? Erre Dusika - bájos naivitással: Miért, Major úr? Olyan tehetségtelennek tetszik tartani?)
válasz erre

#977

eros | 2008. október 4. szombat, 12:52
Balról jobbra: Latabár Árpád, Karády Katalin, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Németh Marika, Gozmány György. (Nem volt nagy kunszt, mert a kép már felekrült Németh Marika topicjába, kb. 1 évvel ezelõtt. Azt hiszem, Iva tette fel.)
válasz erre
előzmény: #

#976

Nuss | 2008. október 4. szombat, 10:12
Karádi és Bársony Rózsi tuti, aztán még Dénes Oszkár...talán...elakadtam.
válasz erre
előzmény: spagyi #973

#975

Nuss | 2008. október 4. szombat, 10:10
Hû! Ez milyen hangulatosra festett korképre sikeredett! Látok is mindent magam elõtt. Jól indul ez a borús, esõs nap. :)
válasz erre
előzmény: iva #974

#974

iva | 2008. október 4. szombat, 05:15
Nekem azt tûnt fel, hogy a férfiak öltözetét nem írták elõ a meghívón. Lehet, hogy azért, mert annyira természetes volt, hogy sötét öltöny, fehér ing és nyakkendõ nélkül senki sem ment színházba, a szmoking viszont jelmeznek számított volna?
1957-ben én iskolás voltam, rangos alkalmakra - így színházba is (matinéra is) - "ünneplõben" mentünk. Nagy lányok alkalmi viselete is többnyire a fehér blúz és a sötétkék szoknya, rakott alj volt, aminek szolidságát sokan szívesen oldották fel lakk- vagy a divatba hozott, 8-9 cm széles, fekete vagy piros gumiövvel. Biztos, hogy nem volt jellemzõ békebeli cuccok elõszedése, az Ez a divat új vonalakat diktált. Nemcsak Lollobrigida ruhatáráról adott hírt, hanem hazai ruhagyárak kollekcióját felvonultató divatbemutatókról is, megkülönböztetve kis- és nagyestélyi ruhát. És volt még egy elnevezés a kettõ között, talán emlékeztek rá: "coctail-ruha". Még egy viselet képe merül fel bennem, az 1956-ot követõ idõkbõl: a stóla, fõleg ujjatlan és dekoltált ruhákhoz, amelyek alkalmasint fényesek is voltak. Ebben az idõben jelent meg és terjedt a televízió, a kisestélyi ruhák divatját hamarosan Sárosi Katalin fémszálas toalettjein lehetett követni. A krinolin modernkori változata is divatba jött rövid idõre, térdig érõ abroncsos szoknyák és ruhák formájában, és emlékszem Németh Marika és Záray Márta hordó szoknyaszabású fellépõ ruháira is. Nem valószínû, hogy ez utóbbiak színházba járáshoz alkalmasak voltak. A '60-as évek közepén már a Luxus Áruházban is lehetett lurex-szálas jersey-t kapni, és csak a '70-es évek elejéig kellett várni arra, hogy az Operaház és az Erkel Színház nézõterén mindennapos látvány legyen a hosszú estélyi ruha és a sok csillogó ékszer ("Újból divat a gazdag!" - énekelte Lorán Lenke egy csasztuskában), késõbb a tükörbársony öltöny a férfiakon, olykor-olykor egy-egy szmoking. "A legvidámabb barakk" eleganciája a Kádár-korszak alkonyával el is tûnt.
válasz erre
előzmény: #

#973

spagyi | 2008. október 4. szombat, 03:45
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, 1948

Ha valaki igényli, leírom a szereplõket, de addig is lehet találgatni.
válasz erre

#972

Caf | 2008. szeptember 23. kedd, 18:21
K i s e s t é l y i - na ez az! Erre gondoltam: minõsített eset...
válasz erre
előzmény: eros #970

#971

Nuss | 2008. szeptember 23. kedd, 10:41
Gardelli remélem idenézel! A leveleim állandóan visszajönnek a címedrõl. Valami error van...
válasz erre
előzmény: gardelli #968

#970

eros | 2008. szeptember 22. hétfő, 20:56
Talán már a lóden-korszakon túl voltunk, Margitka, de én nem vagyok divatszakértõ. Nagyon érdekesen jellemzi ezt a kort Szigethy Gábor, aki akkor friss érettségivel a zsebében diszlet-munkás volt a Néphadsereg Színházban. Nyilván a származása miatt nem vették fel az egyetemre, de egy év fizikai munka jó ajánlólevél volt. (Itt dolgozott, hasonló "cipõben" Vitray Tamás és Kõ András, a ma jó nevû újságíró.)
Viszatérve az estélyi szerelésre, bizonyára a háború elõtti cuccokra gondolt a színház, amit a polgári réteg megõrzött a naftalinban vagy élelmiszerre csereberélt a háború után. Esetleg szétfejtett és a lányoknak csináltatott belõlük nyári ruhát - ha olyan volt az anyag.
Az én szalagavató bálom 1959-ben, tehát ezekben az években volt. Emlékszem, a kislány, akinek akkor udvaroltam, egy fémszállal átszõtt anyagból csináltatott un. kisestélyit, és én nagyon büszke voltam, hogy az én partnerem volt a legcsinosabb.....
válasz erre
előzmény: Caf #969

#969

Caf | 2008. szeptember 22. hétfő, 18:40
Azon gondolkodom, hogy ki, hogyan értelmezte az e s t é l y i r u h á t 1957-ben? Egyáltalán hogyan mertek ilyet leírni, megszervezni március 16.-ra? Ez még az aszfaltszürke Budapest volt, a lódenkorszak, hogy finom legyek. Emlékszik valaki arra, hogy 1957-ben milyen ruhában jártak a budapestiek s z í n h á z ba? Az 1945 elõtti, békebeli ancugban? Vagy már volt megfizehetõ áron egyáltalán úgynevezett "a l k a l m i" ruhanemû a boltokban?
Van errõl képe valakinek?

Hogy megtelne-e ma egy színház estélyi ruhába öltözött közönséggel? Egyetértek erossal: igen. Már írtam kosztümökrõl. (Örülök, hogy itt újra felbukkant Nagyajtay Teréz neve például!) Nem áll távol tõlem leírni, hogy az "estélyinek" is vannak fokozatai és minõsített esetetei. Távol áll viszont tõlem ilyen helyekre eljárni. Csak filmen, TV riportokban láttam újmódi bálokat, de szabályos kesztyût, vagy selyemcipõt például sehol.
Off: Ismerem a helyzetedet gardelli, együttérzésem.
válasz erre
előzmény: eros #966

#968

gardelli | 2008. szeptember 22. hétfő, 13:10
Kedves Eros!Köszönöm az érdeklõdésedet,most nem vagyok valami jó formában!A párom már egy hete nagyon beteg,nekem is le kellett minden munkát mondanom,és õt ápolom,és ez minden energiámat felörli!Már nekem is nagyon hiányzik az oldal,de ebben a pillanatban nem tudok másra gondolni,minthogy a párom felépüljön és-bár õ rokkant nyugdíjas-újra a régi legyen!Azért tûntem el!!!De jövök majd!!!!!Ne felejtsetek el!
válasz erre
előzmény: eros #965

#967

eros | 2008. szeptember 21. vasárnap, 17:26
simple forum | Mennyei páholy
Egy kép ebbõl a híres elõadásból. Alexandra Ruttkai Éva (most már nem beugráskénT) Jácint atya Bilicsi Tivadar, Albert herceg, trónörökös Páger Antal volt. Nincs a képen Ági Miklós - Pálos György, Batrix hercegnõ - Sulyok Mária, Mária Dominika hercegnõ - Berky Lili. Azt írje Szigethy, hogy a diszletmunlások majdnem sírtak, amikror - a darabot levették a mûsorról - szét kellett bontani a diszleteket. A fiatalember nem értette, miért e nosztalgia. Aztán sokkal késõbb világos lett elõtte, hogy ebben a darabban benne volt 1956, egy polgári berendezésû demokrácia ígérete és egy értékeken alapuló polgári életforma.
válasz erre

#966

eros | 2008. szeptember 21. vasárnap, 17:19
Kedves Iva, azt gondolom, hogy megtelne a Vígszínház nézõtere. Hiszen az operaházi operabálokra is elkel minden méregdrága jegy, megveszik az újgazdagok, a milliárdos vállalkozók és a politikusok. Valószínû, hogy nekünk, "mezitlábas" értelmiségieknek már nem jutna jegy. Ezen nem is kell csodálkozni, mit is keresnénk mi ebben a társaságban? Nekünk csak a kultura és a mûvészet fontos, nem a rongyrázás.(Be kell vallanom, nekem még szmokingom sincs. Egyszerû sötét öltönyben, fehér ingben, ezüst színû nyakkendõben szoktam színházba és hangversenyre járni.) A képet meghívórol Szigethy Gábor Egy diszletmunkás emlékiratai c. könyvébõl vettem. Szigethy ezekben az években volt diszletmunkás a Magyar Néphadsereg Színházában.)
válasz erre
előzmény: iva #958

#965

eros | 2008. szeptember 19. péntek, 20:30
Kedves Gardelli, kedves Tamás! Már egy hete nem írtál! Csak nincs valami baj? Remélem, hogy a hét végén lesz egy kis szabadidõd és megörvendeztetsz bennünket remek gyûjteményed újabb darabjaival.
válasz erre

#964

eros | 2008. szeptember 19. péntek, 20:26
A Vörös tinta az én emlékeimben mint nagyon jó és õszinte film él. Szabad-e egy nõs, családos férfinek az házasságon kívül boldogságot keresni? Ez örök kérdés, és ez a film sem ad rá választ, mint ahogy nem is lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A forgatókönyvet Szabó Magda írta, akinek már az elsõ regénye - Freskó - olyan volt, mint egy film. (Kuroszava a Vihar kapujában alkalmazta azt a látásmódot, mint Szabó Magda az elsõ regényében. ) Ugyanazt a cselekményt több szereplõ szemével láttat, és úgy tûnik, mintha nem is arról a történetrõl lenne szó. Szabó Magda második regénye, az Õz pedig finom áttûnések sorozata. Tehát a kiváló írónõ abszolut filmes módra gondolkodott, kár, hogy nem írt több forgatókönyvet vagy nem rendezett filmet.
A szereplõk sorában - Pálos, Vass Éva, Nádasy Mirtyll mellett - feltétlenül meg kell említeni Tábori Nórát. Aki nem tudja elképzelni, hogy milyen szép volt fiatalon Tábori Nóra, az nézze meg ezt a filmet.
Nagyon örülök, Iva, hogy feldobtad a Ballada a katonáról labdát. Engem ezen a fórumon többször elmarasztaltak, hogy politizálok. Pedig csak arról írtam, hogy egyes kommunista színházvezetõk milyen károkat okoztak. Meg arról, hogy a baloldalon kívül/mellett is vannak értékek és vannak haladó gondolatok.
Két olyan filmélményem van, amit nagyon örülök, hogy láttam, többször is láttam, és ezek történetesen szovjet filmek: a Szállnak a darvak és a Ballada a katonáról. Ezek nélkül sokkal szegényebb lenne az életem. Különösen a Balladá-t szerettem, ez igazi ballada volt, kamerával elmesélve.
Én számos szovjet filmet nagyon szerettem, annak ellenére, hogy nem szeretem a kommunistákat (nagyon finoman fogalmaztam). Kb. 6-7 éves lehettem, amikor láttam az Egy életen át c. filmet, a csodálatos Vera Mareckájával a címszerepnben. És bármennyire is hamis és hazúg volt a mese én mégis nagyon szerettem a Vidám vásár c. operettet. A Luxustutajon a világ egyik legjobb filmvígjátéka, a Tiszta égbolt egy szivig érõ vallomás az emberek igazságszeretetérõl. A legjobb Shakespeare feldolgozások között tartom számon Bondarcsuk Othellóját és a Vízkeresztet a két gyönyörû sztárral, Klara Lucskóval és Alla Larionovával. És ekkor még nem is szóltam a nagy kedvencemrõl a Csendes Don remekbe sikerült filmváltozatáról.
De most veszem észre, hogy ez nem a régi filmek, hanem a régi színházi elõadások topicja. Errõl is írok majd a hét végén.
Szép hétvégét mindenkinek!
válasz erre
előzmény: iva #955

#963

csipu | 2008. szeptember 16. kedd, 18:06
Pálos a mai napig az egyik legszebb hangú és legférfiasabb megjelenésû színész. Én már csak filmen láttam, de öszetéveszthetetlen. Ráadásul remek humora is volt (lásd Tizedes meg a többiek!)
válasz erre
előzmény: gardelli #942

#962

Trebitsch | 2008. szeptember 16. kedd, 17:25
Kedves Margit!
A magyar szinkron a '60-as, '70-es és '80-as években - ettõl a filmtõl is függetlenül - maga volt "a Csoda"! :)
válasz erre
előzmény: Caf #960

#961

Trebitsch | 2008. szeptember 16. kedd, 16:29
Látva itt (is) Básti Lajos fotóját, nem állhatom meg - miután nem kevés régi nemzetis elõadását láttam felvételrõl -, hogy ne idézzem ide "a Költõ" ismert sorait, amelyek, ha kiragadjuk azokat az eredeti szövegkörnyezetükbõl, akkor bizony nagyon ráillenek Básti Lajosra!
"...Nem nyafognék, de most már késõ,
most látom, milyen óriás õ..."
:))
válasz erre
előzmény: eros #952

#960

Caf | 2008. szeptember 16. kedd, 14:53
Elfogadom, igen, talán csak Somogyvári Rudolf n e v e lepett meg...
(És rögtön az jutott eszembe errõl, amit erostól olvasam itt, hogy a "neve" Skoda volt eredetileg.)
válasz erre
előzmény: Trebitsch #959

#959

Trebitsch | 2008. szeptember 16. kedd, 14:31
Részemrõl csak egy tippsor, mert a filmet szerintem én is már csak az új szinkronnal láthattam valamikor.
Tehát tippem a régire: Bessenyei, Sinkovtits, Képessy József, Kálmán György, Tomanek, Somogyvári Rudolf, Zách János, Mádi Szabó Gábor, Zenthe Ferenc, Erdõdy Kálmán, Láng József, esetleg még Kállai is(?)
:)
válasz erre
előzmény: Caf #957

#958

iva | 2008. szeptember 16. kedd, 06:00
Vajon megtelnék-e ma a Vígszínház nézõtere, ha egy elõadásra kötelezõ lenne az estélyi ruha?...
válasz erre
előzmény: eros #945

#957

Caf | 2008. szeptember 16. kedd, 05:58
Szóval akkor kik voltak benne abban a szinkrontörténeti csodában?
válasz erre
előzmény: gardelli #935

#956

Caf | 2008. szeptember 16. kedd, 05:54
Jól látom, Ruttkainak hermelin stólája van? Hova lett az a stóla, ki tudja?
válasz erre
előzmény: gardelli #929

#955

iva | 2008. szeptember 16. kedd, 05:51
Nem tudom, mennyire élvezetes film a Vörös tinta, számomra mindenesetre izgalmasnak bizonyult, miután a megtekinthetési korhatár miatt nem egyhamar láthattam. Vass Éva, Nádasy Myrtill és Pálos György játszották benne a fõbb szerepeket.
Sokan nem szerették, mert unták annak idején a Ballada a katonáról c. szovjet filmet, mert háborús volt, mert az iskolásokat kötelezõ vetítésére hurcolták, és mert többször is adták a televízióban. Pedig kellemes, szép film, s magyar változatának alaphangját és utóízét megadta Pálos György egyszerû, mégis megindító "narrátori alakítása".
Pálos Imre orgánuma egyedülálló szépségû volt a maga idejében. Ha mégis párját keresnénk, azt érdekes módon nem színészek közt leljük meg. Pálos érdemét nem kisebbíti, hogy Varga József rádió-, késõbb tv-bemondó hangszíne vetélkedett az övével.
válasz erre
előzmény: gardelli #942

#954

iva | 2008. szeptember 16. kedd, 05:35
Én ugyan nem láttam a Csongor és Tünde c. balettet, de emlékszem rá, hogy a másik szereposztásban is egy tündéri balerina alakította Tündét: Menyhárt Jacqueline. Reménykedem, hogy egyszer õ is elõkerül fantasztikus gyûjteményedbõl.
válasz erre
előzmény: gardelli #936

#953

iva | 2008. szeptember 16. kedd, 05:30
OFF: Kedves Gardelli, ha a fórumon nem reklamálunk valakit, az nem azt jelenti, hogy nem hiányzott, csupán azt feltételezzük, hogy éppen kellemesebb elfoglaltsága akadt a fórumozásnál. Vannak persze rossz esetek is, amikor sokallásunkat fejeznénk ki, ez azonban nem érint Téged, aki minduntalan és ismételten köszönetnyilvánításra kötelezel!
válasz erre
előzmény: gardelli #925

#952

eros | 2008. szeptember 15. hétfő, 20:36
simple forum | Mennyei páholy
Ez a darab kapcsolódik ahhoz a hamis és hazug legendához, hogy Mészáros Ági nem tudott szerepkört váltani, ezért kopott ki a pályáról. Ez aljas hazugság. Ebben a darabban egy 40 év körüli nõt játszott csodálatosan, teljes hitelességgel. (Kb. 40 éves lehetett a darab-beli Olive, hiszen 17. éve volt a Jo nevû nádvágó munkás - Básti játszotta - szerelme, talán pontosabban fogalmazva a szexuális partnere.) Tudott Mészáros Ági szerepkört váltani, de a színház vezetõi, fõként Major, nem törõdtek vele. Gellért Endre halála után csak Marton Endrétõl kapott egy-egy jó szerepet (pl. Elisabeth a Salemi boszorkányok-ban, vagy Mary Tyrone a Hosszú út az éjszakába c. darabban.) És talán még Várkonyi Zoltán figyelt rá néha-néha (Barbara õrnagy címszerepe).
Hát ennyit arról, hogy miért került ez a nagy színésznõ a pálya szélére és hazugság az, hogy nem akart szerepkört váltani.
válasz erre

#951

Ella | 2008. szeptember 15. hétfő, 20:27
Koszonom az uj kepeket es torteneteket! Mar hianyoztak. Minden nap elolvasom, mi tortenik itt :-)
válasz erre

#950

eros | 2008. szeptember 15. hétfő, 20:26
simple forum | Mennyei páholy
A 17. baba nyaráról nekem is van két képem. A TV közvetítés akkor még gyerekcipõben járt, a rádió-közvetítést hallgattam én is. Hogy milyen remek elõadás lehetett, a csodálatos színészkoszorúval, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szinte látni lehetett az elõadást. Básti, Bárdy György, Buss Gyula, Mészáros Ági, Lukács Margit, Törõcsik Mari és Gobbi Hilda volt a 7 szereplõ. Érdekes darab volt, az ember megszokta, hogyha munkások a hõsök, akkor kizsákmányolják õket. Itt szó sem volt kizsákmányolásról, a nádvágó munkások magánéletérõl szólt a darab. És itt is voltak drámai konfliktusok.
Aztán érdekesek a darabhoz fûzõdõ események is. Gobbi Hildát ekkor rugta ki Major Tamás a Nemzeti Színházból, éppen Nemzeti Színházi tagságának 25. évében. (Ezután Makay Margit vette át Emma szerepét.) Bárdyt és Buss Gyulát letiltották a színpadról, nem politikai okból, hanem másért. Érdekes híreket lehetett hallani, hogy mi volt az a MÁS.
Töröcsik Marit nem akarta Major kiengedni egy filmfesztiválra, mondván, hogy ezt a darabot kell próbálnia, erre Mészáros, Lukács, Básti és a többi színész letérdeltek Major elé, és úgy kérték, hogy engedje el külföldre Marit. Õk vállalták, hogy extra próbákon segítik Töröcsiket, hogy megfelelõ felkészültséggel álhasson színpadra. (Bubának hívták azt a fiatal lányt, akit T. M. játszott, szerintem kiválóan.
válasz erre
előzmény: gardelli #926

#949

Trebitsch | 2008. szeptember 15. hétfő, 18:39
A Tizedes, meg a többiek, aztán Sarkadi Elveszett paradicsoma..., ha jól emléxem, és van még egy-két régi külföldi film is, amelyben Pálos is szinkronizált, de bizony ezek most nem ugranak be, a hangját biztosan hallottam valamikor.
/Közben most olvastam Gardelli hozzászólását is./
válasz erre
előzmény: eros #945

#948

eros | 2008. szeptember 15. hétfő, 17:48
Erre a tablóra is jól emlékszem, a Film-Szinház-Muzsikából. Azt tudom, hogy Holl István, Polgár Géza, Dégi István meghaltak már. De mi van Szekeres Ilonával? Õ Miskolcon volt pálykezdõ, a híres Romeo és Júlia egyik Juliája volt, a másik Balogh Emese. (A két Romeo: Latinovits Zoltán és Verdes Tamás.) Aztán felkerült a Nemzetibe, itt talán két évadot töltött. szerepet nem kapott. Ugy tudom, Horváth Sándor felesége volt. Aztán a Tháliában is játszott, amíg volt társulata a Tháliának.
És mi van Vetró Margittal, akirõl pályakezdésekor azt írták, hogy itt az új Gaál Francika! Õ Pécsett, majd a Petõfi musical színházban játszott, többek között a Szivárványvölgy és a Tüzijáték fõszerepeit.
És mi van Balogh Emesével? Õ egy évadot Szegeden is játszott, a Játék a sötétben c. vígjátékban Clea szerepét játszotta. Jó tíz évvel ezelõtt a Lakáskultúra c. lapban volt vele (vagy inkább a lakásával) egy érdekes riport.
Király Levente, Csûrös Karola még csak-csak jelen vannak, de a többiek.....
(Most nagyon elszomorodtam, kedves Gardelli.)
válasz erre
előzmény: gardelli #940

#947

eros | 2008. szeptember 15. hétfő, 17:39
Éppen most olvsagatom újra Perczel Zita önéletrajzát (A meseautó magányos utasa). Ebben rátaláltam egy régi Nemzeti Színházi, 1934-es vagy 35-ös Tudós nõk szereposztására. A fõ tudós nõt Hettyey Aranka alakította. A lányai Szörényi Éva, Perczel Zita és Vaszary Piroska voltak.
válasz erre
előzmény: gardelli #941

#946

eros | 2008. szeptember 15. hétfő, 17:36
simple forum | Mennyei páholy
Még egy fimjelenet a Császár parancsára c. nagyon jó történelmi filmbõl. Ebben Martinovics Ignácot játszotta, akit a "barátnõje" Martineau Mária elárult. (M. Mária Sütõ Irén volt.) Azt tudjátok, hogy a film címe eredetileg Kioltott lángok volt? És 56-ban forgatták, 57-ben mutatták be. Ezért érthetõ a tökéletes cím langyosra, semmitmondóra változtatása.
Úgy tudom, hogy van a filmnek egy színdarab-változata is, amit Miskolcon játszottak, Szabó Sándorral és Bárczy Katóval a fõszerepekben, a 40-es évek végén vagy az 50-es évek elején. (A címére, sajnos, nem emlékszem). Igy visszakanyarodtunk a régi színházi elõadásokhoz....
válasz erre

#945

eros | 2008. szeptember 15. hétfő, 17:31
simple forum | Mennyei páholy

Én nagyon jól emlékszem erre a nagy színészre. Színházban az Ilyen nagy szerelem címû cseh darabban láttam elõször, ez éegy érdekes, formabontó darab volt. Kazán István rendezte, remekül. A Taláros úrnak nevezett narrátor Ajtay Andor volt, Linda Ruttkai Áva, a két férfi: Pálos és Bitskey Tibor. Sajnos, errõl a darabról nem találtam fényképet, így egy filmszerepét tettem fel (A Megszállottak Pap Évával.) Aztán Õ volt a Faust címszereplõje is (Margit: Ruttkay Éva, Mefiszto: Major Tamás.). Játszott a híre Hattyú-ban, aminek a premier meghívójára rányomtatták: Megjelenés estélyi ruhában.
Kedves filmjeim, amikben õ játszott: Gázolás (Bendics mérnõk rövid szerepében nagyszerû volt!) és egy érdekes film, Don Juan legutolsó (vagy utolsó?) kalandja, Várkonyival és Bara Margittal. És a nagyszerû Makk Károly film, a Megszállottak.
válasz erre
előzmény: gardelli #942

#944

B | 2008. szeptember 14. vasárnap, 13:20
Köszönet a szép, értékes fotókért és az információkért!! :-))
válasz erre
előzmény: gardelli #943

#943

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:43
Hát mára ennyit,kedveseim!!!Remélem,találkozunk még?!
válasz erre

#942

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:42
Vajon hányan emlékznek még Pálos Györgyre,erre a gyönyörû hangú,férfias kiállású,halk szavú,és nagyon szimpatikus,kiváló színészre????
Sok-sok szinpadi szerep,pár film(Elveszett paradicsom,A tizedes meg a többiek,stb),és sok rádiófelvétel õrzi rendkívüli egyéniségét!
Életének utolsó szakaszában Olthy Magda volt a párja,hatalmas szerelem volt!Olyannyira,hogy amikor Pálos 1970-ben meghalt,Olthy Magda teljesen elvesztette a lába alól a talajt,és még élt 13 évet,teljes visszavonultságban,Nagykovácsiban,hogy aztán,1983-ban,megkeresse párját a Mennyei szinpadon!
válasz erre

#941

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:36
simple forum | Mennyei páholy
Épp' a minap kaptam meg,CD-n,Moliere:Tudós nõk címû vigjátékának 1959-es felvételét a Madách Kamaraszínház elõadásában!
A kép a próbán készült:a két tudós nõ(Mezey Mária és Kiss Manyi) a buta cselédlányt(Gyurkovics Zsuzsa)
próbálják a míves beszédre tanítani!Fantasztikus elõadás!!!
válasz erre

#940

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:31
simple forum | Mennyei páholy
Na talán most!
válasz erre

#939

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:26
Na ezt le kell kicsinyitenem!Pillanat!
válasz erre

#938

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:25
Jövõre lesz 50 éve,hogy az itt szereplõ színészosztály elhagyta a Rákóczi úti épületet!Hát szó mi szó:nagyon erõs évfolyam volt!Sajnos sokan már nem élnek közülük,de Pásztor Erzsi,Király Levente vagy Csûrös Karola neve a mai szinházbajárónak is ismerõsen cseng!!!Szóval õk,13-an,1959 nyárelején kapták kézhez diplomájukat!Érdekes tabló,nem?
válasz erre

#937

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:20
simple forum | Mennyei páholy
Naszreddin Hodzsa gyerekorom egyik kedvenc mesealakja volt az Ezeregyéjszaka meséi címû mesegyûjteményben!Állitólag valós személy volt!Egy szovjet író,Szolovjov,színpadra írta kalandjait és ebbõl született a Csendháborító címû színpadi játék!A Madách Színház 1959 júniusában mutatta be,Ránki György hangulatos zenéjével,Vámos László rendezésében,és Jékely Zoltán versbe átirt forditásában!Zenthe Ferenc,Vass Éva,Kõmives Sándor,Márkus László játszották a fõszerepeket,na és az este legmulatságosabb figurája,Otum-Bibi,szerepében Kiss manyi brillirozott!
A képen az áluhás Naszreddin(Zenthe),Otum-Bibi(Kiss Manyi),és az Emír szerepében,a kritikák szerint,a Kiss Manyival egyenrangú komédiázást nyújtó Márkus László!
válasz erre

#936

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:09
simple forum | Mennyei páholy
1959 júniusnak elsõ hetében mutatta be a Magyar Állami Operaház balettegyüttese a Csongor és Tünde címû táncjátékot!A zenéjét Weiner Leó szerezte(1913-ban),és legutoljára 1930-ban szerepelt az Operaház mûsorán!
Az 1959-es elõadást Mikó András rendezte,a koreográfiát Eck Imre tervezte!
A képen a két cimszereplõ:Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor
válasz erre

#935

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 16:03
simple forum | Mennyei páholy
1959 áprilisának végén mutatták be,éjszakai(!!!)elõadásban,a Bartók teremben(a mai Pesti Színház helyén),Reginald Rose híres drámáját,a Tizenkét dühös ember-t!Hogy miért éjszaka,azt nem tudom,talán az egyeztetés nehéz volt,mindenesetre a Várkonyi Zoltán rendezte elõadás hatalmas kritikai és közönségsikert aratott!
A szereposztás kiváló volt:Básti Lajos,Ascher oszkár,Pécsi Sándor,Ungvári László,Uray Tivadar,Balázs Samu,Báerdy György,Inke László,Suka Sándor,Horkay János,Gyõrffy György és Horváth Jenõ!Ebbõl is csak rádifelvételem van!
Még egy érdekesség:eredetileg tv-játékként került bemutatásra a darab,majd az MGM-stúdió megcsinálta,Henry Fondával a fõszerepben,a filmváltozatot,és csak ezután kezdte meg a darab a szinpadon, a máig tartó sikersorozatát!!!Hozzánk nagyon hamar eljutott,hiszen a film 1958-ban került a világ mozijaiba!
A magyar filmszinházak már 1961-ben bemutatták,szinkronizálva,és nagy szerencse,hogy ez a szinkron nem tûnt el,és pár éve valamelyik csatorna leadta,én pedig DVD-re vettem!Hát valami csoda!!!Igazi szinkrontörténeti csoda!!!!
válasz erre

#934

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 15:34
simple forum | Mennyei páholy
És még egy kép Somogyi Erzsivel!1954-ben,Ladomerszky Margittal felváltva,játszotta a nagyravágyó Solmay-nét,Csiky Gergely:Buborékok címû vigjátékában!
válasz erre

#933

gardelli | 2008. szeptember 13. szombat, 15:32
simple forum | Mennyei páholy
Amúgy Somogyi Erzsi is,akit egyébkét a szakmában csak Bogyónak hivtak,az egyik legkiválóbb magyar színésznõ volt!A férje Gádor Béla a neves publicista,humorista és iró volt!Sajnos elég szomorú volt Somogyi Erzsi életének utolsó periódusa,férje halála után,kiteljesedett rajta a depresszió,majd'hogynem elborult elmével hagyta itt a földi színpadot!
Ezen a képen Osborne:A komédiás címû nagysikerû elõadásában látható,mint Phoebe!
válasz erre