A Színikritikusok Díja

{kep 3039 bal main=1319}- Koncz Zsuzsa felvétele - A színházcsinálás csapatmunka. A kritikusi tevékenység nem. A Színházi Kritikusok Céhe "csapatként" jobbára csak ilyenkor, a Színikritikusok Díjának odaítélésekor, illetve átadásakor nyilvánul meg, bár

2004. november 22. hétfő, 14:49
- Koncz Zsuzsa felvétele -

A színházcsinálás csapatmunka. A kritikusi tevékenység nem. A Színházi Kritikusok Céhe "csapatként" jobbára csak ilyenkor, a Színikritikusok Díjának odaítélésekor, illetve átadásakor nyilvánul meg, bár maga a szavazás is a legteljesebb mértékben individuális procedúra, hiszen mindenki egyénileg voksol, s a szavazatok összessége adja ki a díjazottakat.
Ez a cikk a Színház folyóirat 2004. októberi számában jelent meg2003/2004





A legjobb új magyar dráma: SPIRÓ GYÖRGY: KOCCANÁS - MOHÁCSI ISTVÁN- MOHÁCSI JÁNOS: CSAK EGY SZÖG
A legjobb előadás: SIRÁJ (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)
A legjobb rendezés: ROBERTO ZUCCO (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: -
A legjobb független színházi előadás: BOZGOROK (Honvéd Kamaraszínház, rendezte: Rusznyák Gábor)
A legjobb gyerekelőadás: HAMUPIPŐKE (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: BÉRES ILONA (Theomachia, Bárka Színház)
A legjobb férfi főszereplő: TRILL ZSOLT (Roberto Zucco, Új Színház)
A legjobb női mellékszereplő: -
A legjobb férfi mellékszereplő: HUNYADKÜRTI GYÖRGY (Csak egy szög, Kaposvár)
A legjobb díszlet: MEZEI KINGA (Via Italia, Újvidék)
A legjobb jelmez: BENEDEK MARI (A kaukázusi krétakör, Vígszínház; Stuart Mária, Bárka Színház)
A legígéretesebb pályakezdő: SZANTNER ANNA

Különdíj: KOVÁCS MÁRTON (a Csak egy szög zenéjéért)
A Fővárosi Önkormányzat különdíja: KÖVEK (Kolibri Színház, rendezte: Stefo Nantsou)


A színházcsinálás csapatmunka. A kritikusi tevékenység nem. A Színházi Kritikusok Céhe "csapatként" jobbára csak ilyenkor, a Színikritikusok Díjának odaítélésekor, illetve átadásakor nyilvánul meg, bár maga a szavazás is a legteljesebb mértékben individuális procedúra, hiszen mindenki egyénileg voksol, s a szavazatok összessége adja ki a díjazottakat.

Mivel senki nem kíván "föloldódni" a közös akaratban, nem szeretné, hogy véleménye mint egyéni árnyalat eltűnjék a közösen vállalt döntésben, a szavazólapok minden évben - mint most is - nyilvánosságra kerülnek. (Nem mindenütt van ez így, a filmkritikusok például vita, egyezkedés után konszenzusra jutva alakítják ki a közös álláspontot.)

Ameddig ki-ki vállalni tudja a saját szavazataitól esetleg eltérő eredményt is, addig a szisztéma működőképes. Immár több mint három évtizede annak bizonyul.

Néhány kérdésben persze elengedhetetlen az együtt gondolkodás - ilyen például a kategóriák, illetve díjak elnevezése. Évek óta vitatott volt az alternatív színház fogalma, így a legjobb alternatív előadást megillető díj elnevezése, mi több, léte is. Hogy a változtatás mellett döntöttünk, annak oka elsősorban az, hogy az alternatív színházak megújult szövetsége is változtatott a nevén. A független színház fogalma ugyan mindenekelőtt strukturális meghatározásnak tetszik - szemben az alternativitással -, de tény, hogy például a filmesek körében a függetlenség nemcsak financiális, hanem esztétikai, szellemi értelemben is függetlenséget jelent, szemléleti frissességet, formai útkeresést - a legjobb független előadás számunkra a színház terén is ezt jelenti. Ahogy korábban az alternatív színház fogalma is ezt jelentette. Lényegében tehát semmi sem változott, legfeljebb ezentúl határozottabban próbáltuk érvényesíteni az úgynevezett "struktúrán kívüliség" kritériumát, amibe persze az is belefér, hogy egy-egy függetlenszínházi produkciót például alkalmilag a Nemzeti Színház finanszíroz, nem különbözik ugyanis ez bármely más egyszeri támogatástól - állandóságot, biztonságot semmiképpen sem jelent.

A másik ilyen, körünkben is vitatott - és a szavazatokban is megmutatkozó - probléma a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriája, amelyet eredendően az értékes, minőségi szórakoztatás elismerésére hoztunk létre, demonstrálandó, hogy a kultúra piacosodása nem mentség a színvonaltalanságra; hogy mint mindent, ezt a műfajt is lehet nívósan művelni. Ám az évek során kiderült, hogy már a szórakoztatás fogalmát tekintve sincs közöttünk konszenzus, így ebben a kategóriában egyetlen előadás sem kapta meg az idén a díj elnyeréséhez szükséges legalább öt szavazatot. A legjobb női mellékszereplő díjára jelölteknél is hasonló a helyzet; bár számuk jelentős, a huszonhat nominált művész közül senki sem érte el a szükséges öt voksot, így ez a díj sem adható ki.

A szavazó kritikusok számára persze minden jelöltjük lélekben díjazott - nem véletlenül élünk sokan a három jelölés lehetőségével (az első helyezés három, a második kettő, a harmadik egy pontot ér). Olyan ez, mint a mágia; reményeink, hitünk szerint a megnevezés által legalább az emlékezetbe bevésődhetnek fontos mozzanatok, fontos színházi pillanatok, egy-egy évad kiemelkedő, megőrzendő értékei.



Szűcs Katalin Ágnes

A Színházi Kritikusok Céhének elnöke




Bogácsi Erzsébet

Népszabadság



A legjobb új magyar dráma: Bodó Viktor-Vinnai András: Motel

A legjobb előadás: Theomachia (Bárka Színház, rendezte Balázs Zoltán)

A legjobb rendezés: Roberto Zucco (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Sweet Charity (Budapesti Operettszínház, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb független színházi előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Venczel Vera (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)

A legjobb férfi főszereplő: Kocsis Gergely (Motel; Csongor és Tünde, Katona József Színház)

A legjobb női mellékszereplő: Molnár Piroska (A Senák, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: Kállai Ferenc (A játék vége, Magyar Színház)

A legjobb díszlet: Gombár Judit (Theomachia, Bárka Színház)

A legjobb jelmez: Gombár Judit (Theomachia, Bárka Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: Haumann Máté (Lulu, Radnóti Színház)

Különdíj: Kiss Eszter, Nagy Ervin, Pelsőczy Réka, Rajkai Zoltán, Szirtes Ági, Varga Zoltán a Véred íze című előadásban nyújtott teljesítményükért.



Jobb évad volt. De nem annyival jobb, amennyivel több a jelöltem. Egy ideje foghíjas szavazólapokat küldtem vissza. Most világos példákkal szolgált a választék, merre tart a magyar színház, és merre nem.

Rendszerint az táplálja kedveszegettségem, hogy nem látok elmozdulást a hagyományos lélektani realista irányból. Sajnos sűrűn méltányolják az efféle előadásokat, mintha nem járt volna el - gyakran a rendezőjükkel együtt - az idő felettük. Nem akkora az örömem a Siráj láttán sem. Kevésnek tetszik Schilling Árpád újabb törekvése - hogy csakis a napjainkban használatos fesztelen beszéd-, gesztus- és magatartásformákkal éljen. Bár Arkagyina és Trigorin kapcsolatának értelmezését is ingatagnak vélem, a független színházak mezőnyében jó helyezése lehet.

Arra kérték céhünk tagjait, ha egy jelöltünk van, azt első helyre tegyük. Ha e kérés valójában kötelezettség, a szavazatot majd oda számolják. De a színészi és tervezői díjak kivételével, csak olyan produktumokat találtam, amelyeket harmadik helyre szánnék. Ezzel is favoritokat (Ivanov, Csak egy szög) előznek meg az én szememben azzal, hogy nem a kitaposott úton járnak.

Amikor a pécsi színházi találkozón a vitaindító befejeztével a Theomachiáról azt mondtam: "akár díjra is érdemesíteném", udvariasságnak tetszhetett. Hiszen azt taglaltam, hogy átütő gondolati vagy érzelmi hatás helyett eleven szakmai érdeklődést keltett. De azt nagyon is. A szemet-fület bombázó, rendszerbe épülő effektusok erős stílust mutattak, ami a huszonéves Balázs Zoltánt dicséri. Noha firtattam, miért határoztak a távol-keleti ihletésű, azon belül kultúrákat váltogató látvány mellett, az vitathatatlan, hogy Gombár Judit díszletének és jelmezeinek kivételesen erőteljes a világa. A színészek pedig oly pontosan és odaadóan szolgálták a rendezői szándékot, hogy az előadás dobogós helyre aspirálhat.

Versenghetne a rendezők között is a szintén huszonéves Bodó Viktor, de Vinnai Andrással olyan szövegkönyvet hoztak létre, amely a dráma kategóriában példázza, hogy e műfaj sem toporoghat egy helyben. Olyasmit tudnak, amire egyre nagyobb szükség van: hogy a textus már a színjáték, azaz a színrevitel tudatában szülessék meg.

Szépreményű ifjú emberekről szóltam. De nagyon szeretnék látni olyan - még fiatal - alkotókat, akik valóban beváltják a reményeket. Ezért különösen azokat figyelem, akik nem tagozódtak be színházi közízlésünkbe. Mert hagyjuk a szakmai hierarchiát, a struktúrát! A gyengébb előadásaik is jobban érdekelnek. Nem gondolom, hogy a Sweet Charity kiugró előadás volna, ráadásul az ortopéd terű operettszínházi stúdióban a legleleményesebb megoldások is szerencsétlenül mutatnak, de Alföldi Róbert nem hagyta magát legyűrni a musicalszínházi elvárásoktól. S azt sem hiszem, hogy a Roberto Zucco sokakat magával ragadott volna, az adott dráma sem adja meg magát könnyen a nézőnek, de Vidnyánszky Attila ezúttal a legmesszebbre távolodott a valószerűséget ambicionáló színjátszás röghöz kötöttségétől.


{kozep}A legjobb új magyar dráma: Spiró György: Koccanás. Nagy Ervin, Tóth Zoltán, Varga Zoltán és Gáspár Sándor a Katona József Színház előadásában Koncz Zsuzsa felvétele{/kozep}

S olyan színészeket választottam, akiknek a személyisége előadásokat fogott össze. Mivé lenne A kaukázusi krétakör , ha Venczel Vera figyelmes, koncentrált jelenléte nem szorítaná egységbe? Ugyanilyen kvalitásról tanúskodott Kocsis Gergely, aki más-másféle színjátékokban szinte a tulajdon szemszögét kölcsönzi a nézőnek. És lyukas garast sem ért volna A játék vége , ha nem Kállai Ferenc, a szélütötten üldögélő apa szemével tekintenénk a tisztes famíliára. Nem látni A Senákban előadás-hossziglan Molnár Piroskát, de amikor a lánya-veje házában vagyunk, akkor is sűrű a jelenléte, ha egy szót sem szól.


{kozep}A legjobb új magyar dráma: Mohácsi István-Mohácsi János: Csak egy szög. Sebesi Tamás, Varga Zsuzsa, Sarkadi Kiss János, Felhőfi Kiss László és Rusznyák Gábor a kaposvári előadásban Simarafotó{/kozep}

A színház ezeregyféle lehet. Ne csupán egyfélének legyen díjra esélye.





Bóta Gábor

Magyar Hírlap



A legjobb új magyar dráma: Mohácsi István-Mohácsi János: Csak egy szög - Spiró György: Koccanás - Egressy Zoltán: 4 x 100


A legjobb előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - Boldogtalanok (Marosvásárhely, rendezte: Bodó Viktor)


A legjobb rendezés: A szarvassá változott fiú (Beregszász, rendezte: Vidnyánszky Attila) - A pojáca (Újvidék, rendezte: Fodor Tamás) - Roberto Zucco (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)



A legjobb zenés/szórakoztató: Jenůfa ( Magyar Állami Operaház, rendezte: Vidnyánszky Attila) - Attila (Szabadtér Színház-Debrecen, rendezte: Alföldi Róbert) - A Mikroszkóp fantomja (Mikroszkóp Színpad, rendezte: Sas József)



A legjobb független színházi előadás: Szemétre a vénasszonnyal (Hólyagcirkusz Társulat) - Barbara L. (Gergye Krisztián és Zarnóczai Gizella produkciója) - Kaddis önmagamért (Szkéné Színház, rendezte: Regős Pál)



A legjobb gyerekelőadás: Kövek (Kolibri Színház, rendezte: Stefo Nantson) - Medea gyermekei (Kolibri Színház, rendezte: Novák János) - Noé bárkája (Budapest Bábszínház, rendezte: Kovács Géza)



Legjobb női főszereplő: Udvaros Dorottya (Buborékok, Nemzeti Színház) - Szorcsik Kriszta (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Szantner Annna (Fekete tej, Kamra)



Legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (A szarvassá változott fiú, Gyulai Várszínház- Beregszász; Roberto Zucco, Beregszász-Új Színház) - Zayzon Zsolt (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - Ruszina Szabolcs és Szanitter Dávid (Kövek, Kolibri Színház)



A legjobb női mellékszereplő: Lázár Kati (Csak egy szög, Kaposvár) - Rezes Judit (Fafeye, a tenger ész, Kolibri Színház) - B. Fülöp Erzsébet (Boldogtalanok, Marosvásárhely)



A legjobb férfi mellékszereplő: Sebestyén Aba (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - Dióssi Gábor (Bozgorok, Honvéd Kamaraszínház) - Peller Károly (Bál a Savoyban, Budapesti Operettszínház)



Legjobb díszlet: Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék) - Kentaur (Sweet Charity, Budapesti Operettszínház) - Gothár Péter (Fekete tej, Kamra)



A legjobb jelmez: Kovács Andrea (Fekete tej, Kamra) - Alekszandr Belozub (Jenůfa, Magyar Állami Operaház) - Benedek Mari (Csongor és Tünde, Kamra)



Legígéretesebb pályakezdő: Hajduk Károly - Szantner Anna - Pálffy Ervin



Különdíj: Szőke Szabolcs (a Hólyagcirkusz Társulatért) - Szabó György (a Trafóért) - A kolozsvári színház (a Pantagruel sógornőjéért)



Persze én is húzhatnám a számat, hogy újra meg változatlanul csapnivaló évad volt az előző, és ebből aztán végképp elegem van. És persze sok mindenből elegem van. Azoknak a nagyszínpadi produkcióknak a jelentős része, amelyeket a legtöbben látnak, tényleg rutinos iparosmunka, vagy még az sem. Valóban hihetetlen méretűre duzzad bizonyos teátrumok repertoárja, a színész elfelejti a szöveget, a súgó nem kötögethet a mindinkább képzeletbeli lyukban, mert annyi dolga támad, a világosító, a díszítő pedig, mire újra műsorra kerül a produkció, már régen más, mint az, aki valamire még a próbákból emlékezne. Így aztán az a csendes többség, amely nem a premier környékén nézi meg az előadást, magára vessen. Ezenkívül tényleg nemigen jönnek a fiatal színházvezetők, vagy ha jönnek, útjukat állják, netán nem is nagyon van kiknek jönniük, szóval az a bizonyos kígyó egyfolytában, unos-untig a farkába harap. És persze nem sikerült rendezni a nemzetközi rangú Krétakör Színház és a beregszászi társulat helyzetét sem, amin időnként még talán meglepődünk, de már azt is kezdjük megszokni, hogy ha valaki a szigorúan vett struktúrán kívülről kopogtat, akkor rögtön akadnak, akik összezárnak. Az pedig, hogy az áfa-kompenzációt sikerült kivívni a kőszínházak számára, dicséretes, de hogy ebből magától értetődő természetességgel sikerült kihagyni az alternatívokat, a szabadtérieket, a bábszínházak egy részét, az meglehetősen kínos.

Akadtak viszont remek produkciók. A határontúliak változatlanul tartják a formájukat, bár ez a pécsi találkozón rendre nem derül ki. Némi holtpont után feljött Marosvásárhely, a Boldogtalanok kiváló színészi teljesítményt mutat, Bodó Viktor rendezése fájdalmasan zaklatott, költőien szép. Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi Antigoné ja, Szorcsik Krisztával a címszerepben, a kiváló társulat árnyaltan kifinomult munkája. Vidnyánszky Attila több formátumos produkciót is létrehozott. Megrendítően elementáris A szarvassá változott fiú ban a beregszászi csapat, benne Trill Zsolt, valamint Törőcsik Mari játéka. A nyáron a beregszásziak által Gyulán bemutatott Tóték is izgalmas. Az Operában a Jenůfa reveláció, az Új Színházban a Roberto Zucco összekapja a nem mindig egységes társulatot. A társulat erejét harsogja a temérdek színészt felléptető kaposvári Csak egy szög, ami Mohácsi János rendezésében megmutatja, hogy a színház foglalkozhat a jelen eseményeivel is, amiről mostanában kezd elfelejtkezni. Ilyen - a szakma bizonyos részének minden fintorgása ellenére - A Mikroszkóp fantomja című kabaré is. Ahogy ilyen a Fekete ország is, amiből a Krétakör tartott előbemutatót a Művészetek völgyében. Egészen más jellegű a szintén a Krétakör által jegyzett Siráj, amiből szinte mindenki színészi díjat érdemelne. Jó szezont zárt a Kolibri: Ruszina Szabolcs és Szanitter Dávid drámaian humoros összecsapása a Kövek ben elementáris. Fontos kísérlet a Médea gyermekei, a szezon leghelyesebb előadása pedig a Fafeye, a tenger ész. Udvaros Dorottya megszámlálhatatlan színészi színben pompázik a Buborékok előadásában, a Nemzetiben.

Az általam különdíjra javasoltak közül Szőke Szabolcs hosszú ideje megnevettet, és ábrándos szomorúságra késztet a cirkusz világa által ihletett bohócériáival. A Szabó György irányította Trafó pedig nívós, rendhagyó, eredetien érdekes produkciókkal szolgál, és szerencsére már arról is leszoktak, hogy jóval a meghirdetett időpont után kezdjenek - bár a közönséget még mindig tumultuózus jelenetekre késztetve gyűjtik össze a bejárat előtt. A kolozsvári teátrum sziporkázása, a Pantagruel sógornője arra kiváló példa, hogy német, francia és magyar színészek milyen harmóniában képesek együtt játszani a sajátos formavilágú produkcióban.

Szóval nem volt ez csapnivaló évad, az azonban igaz, hogy jó néhány társulat mintha kifulladt volna, kvalifikálható eredmények gyakran a "végeken" jöttek létre.





Csáki Judit

Színház, Magyar Narancs



A legjobb új magyar dráma: Spiró György: Koccanás - Mohácsi István- Mohácsi János: Csak egy szög



A legjobb előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - Ivanov (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) - Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János)



A legjobb rendezés: Koccanás (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) - Fekete tej (Kamra, rendezte: Gothár Péter) - Theomachia (Bárka Színház, rendezte: Balázs Zoltán)



A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Sweet Charity (Budapesti Operettszínház, rendezte: Alföldi Róbert)



A legjobb alternatív színházi előadás: Antigoné (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Balázs Zoltán) - Bozgorok (Honvéd Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)



A legjobb gyerekelőadás: Hamupipőke (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás) - Médea gyermekei (Kolibri Színház, rendezte: Novák János)



A legjobb női főszereplő: Básti Juli (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - Láng Annamária (Siráj, Krétakör Színház) - Béres Ilona (Theomachia, Bárka Színház; Piszkavas, Madách Kamara)



A legjobb férfi főszereplő: Fekete Ernő (Ivanov, Katona József Színház) - Trill Zsolt (Roberto Zucco, Új Színház) - Blaskó Péter (Titus Andronicus, Gyulai Várszínház)



A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mari (Fekete tej, Kamra) - Ónodi Eszter (Ivanov, Katona József Színház) - Bodnár Erika (Csongor és Tünde, Kamra)



A legjobb férfi mellékszereplő: Bezerédi Zoltán (Ivanov; Koccanás, Katona József Színház) - Gyabronka József (Siráj; Mizantróp, Krétakör Színház) - Kardos Róbert (Operett, Bárka Színház)



A legjobb díszlet: Khell Zsolt (Ivanov, Katona József Színház) - Ambrus Mari (Csongor és Tünde, Kamra; A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - Gothár Péter (Fekete tej, Kamra)



A legjobb jelmez: Benedek Mari (Stuart Mária, Bárka Színház) - Kárpáti Enikő (Piszkavas, Madách Kamara) - Szakács Györgyi (Ivanov, Katona József Színház)



A legígéretesebb pályakezdő: Szantner Anna (Katona József Színház) - Járó Zsuzsa (Madách Kamara)



Különdíj: Bálint András Arany János-est (Radnóti Színház) - Szorongás Orfeum (Színház- és Filmművészeti Egyetem) - Katona József Színház (a Sufni létrehozásáért és két produkciójáért)




{kozep}A legjobb előadás: a Schilling Árpád rendezte Siráj. A Krétakör Színház előadásában: Scherer Péter, Terhes Sándor, Sárosdy Lilla, Katona László, Péterfy Borbála, Csákányi Eszter és Tilo Werner Koncz Zsuzsa felvétele{/kozep}

Most aztán igazán a bőség zavarával küszködtem a szavazatoknál (miközben nem gondolom, hogy valami frenetikus évad lenne mögöttünk), mert viszonylag sok jó előadás és alakítás volt, tehát nem fértek bele a kötelező háromba. Fájó szívvel hagytam ki a legjobb előadások és rendezések közül A kaukázusi krétakör t, a Csongor és Tündé t, a Stuart Máriá t - miközben Zsótért az elmúlt évad egyik meghatározó színházművészének tartom. Ugyanígy fájt a szívem a nagyon jó és fontos Mizantróp ért; a legjobb női főszereplők közül Csákányi Eszterért, aki fantasztikus volt a Siráj ban is, a Mizantróp ban is; Spolarics Andrea igazán erőteljesen vitte szinte az egész Stuart Mária -előadást; Szorcsik Kriszta az Antigoné ban volt felejthetetlen; Bíró Krisztát a Piszkavas ért díjaztam volna szívesen, Szantner Annát a Fekete tej ben nyújtott alakításáért, és kellett volna nagyon, hogy jusson hely Venczel Verának A kaukázusi krétakör ben játszott szerepéért, Bánsági Ildikónak a Roberto Zuccó ban megformált anyáért, Szirtes Áginak az Ivanov -beli Babakináért, Börcsök Enikőnek a János vitéz -beli játékáért, Töreky Zsuzsának a pécsi Macskajáték Egérkéjéért, Pelsőczy Rékának a Koccanás epizódszerepéért. A férfiak közt szavazat nem, de hely a legjobbak közt jutott még Gáspár Sándornak a Koccanás -beli alakításért, Újlaki Dénesnek a Fekete tej -beli remek epizódért, Rába Rolandnak a Mizantróp -beli Célimčne-ért, Máté Gábornak az Ivanov -beli játékáért. És jó volt például László Zsolt A Senák ban (Nemzeti Színház), Lukáts Andor a Lulu ban (Radnóti Színház), Gyuricza István Az inishmore-i hadnagy ban (Kaposvár).

A díszletek kategóriájában már nem jutott szavazatom Az inishmore-i hadnagy ra, a Gyévuská ra (Pintér Béla Társulata), A vágy villamosá ra (Sopron), a Roberto Zuccó ra (Új Színház), a Mizantróp ra.

Legszívesebben a különdíj kategóriában szavaztam volna Sinkó Lászlóra a Czillei ben nyújtott alakításáért, mert remeknek és az előadás egészéből kiemelkedőnek tartottam - megint nem jutott hely.





Dömötör Adrienne



A legjobb új magyar dráma: -



A legjobb előadás: Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - Ivanov (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) - A pojáca (Újvidék, Fodor Tamás)


{kozep}A legjobb rendezés: Roberto Zucco (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) - Hamlet (Temesvár, rendezte: Victor Ioan Frunză) - Boldogtalanok (Marosvásárhely, rendezte: Bodó Viktor){/kozep}

A legjobb független színházi előadás: -



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Picasso kalandjai (Pesti Színház, rendezte: Méhes László)



A legjobb gyerekszínházi előadás: -

A legjobb női főszereplő: Szorcsik Kriszta (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Béres Ilona (Theomachia, Bárka Színház) - Lázár Kati (Csak egy szög, Kaposvár)

A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Roberto Zucco, Új Színház) - Epres Attila (Vaknyugat, Pesti Színház) - Kovács Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár)

A legjobb női mellékszereplő: Pálfi Kata (Roberto Zucco, Új Színház) - Varga Gabriella (Theomachia, Bárka Színház) - Szirtes Ági (Ivanov, Katona József Színház; Fekete tej, Kamra)

A legjobb férfi mellékszereplő: Hunyadkürti György (Csak egy szög, Kaposvár) - Szabó Tibor (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Tóth József (Gyévuska, Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: Alekszandr Belozub (Roberto Zucco, Új Színház) - Gothár Péter (Fekete tej, Kamra; Vaknyugat, Pesti Színház) - Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék)

A legjobb jelmez: Tresz Zsuzsa (Oreszteia, Szolnok) - Dobre-Kóthay Judit (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Földi Andrea (Az arab éjszaka, Madách Kamara)

A legígéretesebb pályakezdő: Szantner Anna

Különdíj: Darvas Ferenc (a János vitéz zenéjéért és előadásáért) -
Fodor Edina (a Fagyöngyszüretben nyújtott előadóművészi teljesítményéért)


A legjobb rendezés: a Vidnyánszky Attila rendezte Roberto Zucco az Új Színházban. A képen Schramek Andrea, Mihályi Orsolya, Falvay Klári és Pálfi Katalin Schiller Kata felvétele





Gabnai Katalin

Színház- és Filmművészeti Egyetem



A legjobb új magyar dráma: Spiró György: KOCCANÁS - Háy János: A SENÁK - Tasnádi István: NÉZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA



Legjobb előadás: SIRÁJ (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád - CSONGOR ÉS TÜNDE (Kamra, rendezte: Zsótér Sándor) - BOLDOGTALANOK (Marosvásárhely, rendezte: Bodó Viktor



A legjobb rendezés: Fekete tej (Katona József Színház, rendezte: Gothár Péter) - A Herner Ferike faterja (Zalaegerszeg, rendezte: Pinczés István) - A kaukázusi krétakör (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: MIZANTRÓP (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)



A legjobb független színházi előadás: EMMA, ÁGI, ZSOLT (Sámán Színház, rendezte: Máté Gábor) - SZÉP FEHÉRSÉG (Panboro Együttes, rendezte: Uray Péter) - GYÉVUSKA (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház, rendezte: Pintér Béla)



A legjobb gyerekelőadás: HAMUPIPŐKE (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás) - KÖVEK (Kolibri Színház, rendezte: Stefo Nantsou)



A legjobb női főszereplő: BÉRES ILONA (Theomachia, Bárka Színház) - CSÁKÁNYI ESZTER (Siráj, Krétakör Színház) - LÁNG ANNAMÁRIA (Siráj, Krétakör Színház)



A legjobb férfi főszereplő: KOCSIS GERGELY (Csongor és Tünde; Fekete tej, Kamra) - HARKÁNYI ENDRE (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - TRILL ZSOLT (Roberto Zucco, Új Színház)


A legjobb női mellékszereplő: BÖRCSÖK ENIKŐ (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - MÁHR ÁGI (Pulcinella közlegény, Zsámbék) - BOTOS ÉVA (Roberto Zucco, Új Színház)



A legjobb férfi mellékszereplő: HUNYADKÜRTI GYÖRGY (Csak egy szög, Kaposvár) - LENGYEL FERENC (Fekete tej; Csongor és Tünde, Kamra) - BEZERÉDI ZOLTÁN (Ivanov, Katona József Színház)





A legjobb díszlet: KHELL ZSOLT (Csak egy szög, Kaposvár) - HORGAS PÉTER (Gyévuska, Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház) - VIA ITALIA (Mezei Kinga, Újvidéki Színház



A legjobb jelmez: BENEDEK MARI (A kaukázusi krétakör, Vígszínház; Csongor és Tünde, Kamra; Gyévuska (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház) - ADRIANA GRAND (Hamlet, Temesvár) - SZAKÁCS GYÖRGYI (Ivanov, Katona József Színház)


A legígéretesebb pályakezdő: HAJDUK KÁROLY - PETŐ KATA-CSONKA SZILVIA - LAJOS ANDRÁS



Különdíj: A Csak egy szög (a kaposvári előadás társadalmi fontosságáért) - Tallér Zsófia ( zeneszerzői munkáiért: Csongor és Tünde; A kaukázusi krétakör) - Ungár Júlia (fordítói és dramaturgi tevékenységéért: A kaukázusi krétakör; Csongor és Tünde)


{kozep}A legjobb független színházi előadás: a Rusznyák Gábor rendezte Bozgorok. Domonkos László, Fazakas Júlia, M. Simon Andrea és Gecse Noémi a Honvéd Kamaraszínház előadásában Koncz Zsuzsa felvétele{/kozep}





Karsai György

Színház- és Filmművészeti Egyetem



A legjobb új magyar dráma: Mohácsi István-Mohácsi János: Csak egy szög - Kiss Csaba: Világtalanok



A legjobb előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte Schilling Árpád) - Theomachia (Bárka Színház, rendezte: Balázs Zoltán) - Ványa bácsi (Kaposvár, rendezte: Jeles András)



A legjobb rendezés: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - Ványa bácsi (Kaposvár, rendezte Jeles András) - Boldogtalanok (Marosvásárhely, rendezte: Bodó Viktor)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: -



A legjobb független színházi előadás: -



A legjobb gyerekelőadás: -



A legjobb női főszereplő: Béres Ilona (Theomachia, Bárka Színház) - Láng Annamária (Siráj, Krétakör Színház) - Básti Juli (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)



A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Roberto Zucco, Új Színház) - Kovács Zsolt (Csak egy szög; Ványa bácsi, Kaposvár) - Kocsis Gergő (Fekete tej, Kamra)



A legjobb női mellékszereplő: Ónodi Eszter (Koccanás; Ivanov, Katona József Színház)



A legjobb férfi mellékszereplő: Gyabronka József (Siráj, Krétakör Színház) - Bezerédi Zoltán (Ivanov, Katona József Színház) - Csuja Imre (Az arab éjszaka, Madách Kamara)



A legjobb díszlet: Ambrus Mária (A kaukázusi krétakör, Vígszínház; Csongor és Tünde, Kamra) - Gothár Péter (Fekete tej, Kamra) - Antal Csaba (Az arab éjszaka, Madách Kamara)



A legjobb jelmez: Benedek Mari (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - Gombár Judit (Theomachia, Bárka Színház)



A legígéretesebb pályakezdő: Lajos András (Szorongás Orfeum, Színház- és Filmművészeti Egyetem; Varrónők, Pesti Színház) - Kovalik Ági (Roberto Zucco, Új Színház; Szorongás Orfeum, Színház- és Filmművészeti Egyetem) - Szantner Anna (Fekete tej, Kamra; Emma, Ági, Zsolt, Sámán Színház)



Különdíj: Bálint András (Arany János-est, Radnóti Színház)


{kozep}A legjobb gyerekelőadás: a Fodor Tamás rendezte Hamupipőke. Kakasy Dóra, Nádasi László és Nyakó Júlia a Stúdió "K" és a Nemzeti Színház közös előadásában Schiller Kata felvétele{/kozep}





KOLTAI TAMÁS

Színház


A legjobb új magyar dráma: MOHÁCSI ISTVÁN-MOHÁCSI JÁNOS: CSAK EGY SZÖG - SPIRÓ GYÖRGY: KOCCANÁS - HÁY JÁNOS: A SENÁK



A legjobb előadás: CSAK EGY SZÖG (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - IVANOV (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) - A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚ (Beregszász, rendezte: Vidnyánszky Attila)



A legjobb rendezés: SIRÁJ (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - TITUS ANDRONICUS (Gyulai Várszínház, rendezte: Bocsárdi László), - A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: PICASSO KALANDJAI (Pesti Színház, rendezte : Méhes László) - SWEET CHARITY (Budapesti Oprettszínház, rendezte: Alföldi Róbert) - BÁL A SAVOYBAN (Budapesti Operettszínház, rendezte: Eszenyi Enikő)



A legjobb független színházi előadás: BOZGOROK (Honvéd Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) - KÖNYÖKKANYAR (IOWA Színház, rendezte: Urbán András)



A legjobb gyerekelőadás: HAMUPIPŐKE (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás) - MÉDEA GYERMEKEI (Kolibri Színház, rendezte: Novák János)



A legjobb női főszereplő: BÉRES ILONA (Theomachia, Bárka Színház) - LÁNG ANNAMÁRIA (Siráj, Krétakör Színház) - HÁMORI GABRIELLA (Lulu, Radnóti Színház)



A legjobb férfi főszereplő: BLASKÓ PÉTER (Titus Andronicus, Gyulai Várszínház) - TRILL ZSOLT (A szarvassá változott fiú, Beregszász; Roberto Zucco, Új Színház) - FEKETE ERNŐ (Ivanov, Katona József Színház)



A legjobb női mellékszereplő: MOLNÁR ERIKA (Ivanov, Katona József Színház) - LÁZÁR KATI (Csak egy szög; Ványa bácsi, Kaposvár) - VENCZEL VERA (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)



A legjobb férfi mellékszereplő: PÁLFFY TIBOR (Titus Andronicus, Gyulai Várszínház) - HUNYADKÜRTI GYÖRGY (Csak egy szög, Kaposvár) - GYABRONKA JÓZSEF (Mizantróp, Krétakör Színház)



A legjobb díszlet: VERECKEI RITA (Don Juan, Zalaegerszeg) - KHELL ZSOLT (Ivanov, Katona József Színház) - ADRIANA GRAND (Hamlet, Temesvár)



A legjobb jelmez: DOBRE-KÓTHAY JUDIT (Titus Andronicus, Gyulai Várszínház) - SZŰCS EDIT (Csak egy szög, Kaposvár) - BÁNKI RÓZA (Ványa bácsi, Kaposvár)



A legígéretesebb pályakezdő: SZANTNER ANNA ( Fekete te, Kamra; Ivanov Katona József Színház) - SIMÉNFALVY ÁGOTA ( Sweet Charity; Bál a Savoyban, Budapesti Operettszínház)



Különdíj: KOVÁCS MÁRTON (a Csak egy szög zenéjéért) - TÓTH RICHÁRD (a Csak egy szög koreográfiájáért)



KOVÁCS DEZSŐ

Kritika



A legjobb új magyar dráma: Spiró György: Koccanás - Egressy Zoltán: Vesztett éden - Háy János: A Senák



A legjobb előadás: Fekete tej (Kamra, rendezte: Gothár Péter) - Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - A kaukázusi krétakör (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor)



A legjobb rendezés: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Szorongás Orfeum (Színház és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Simon Balázs)



A legjobb független színházi előadás: Gyévuska (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház, rendezte: Pintér Béla)



A legjobb gyerekelőadás: Fafeye, a tenger ész (Kolibri Színház, rendezte: Pelsőczy Réka)



A legjobb női főszereplő: Básti Juli (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)



A legjobb férfi főszereplő: Kovács Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár) - Kocsis Gergely (Fekete tej, Kamra) - Fekete Ernő (Ivanov, Katona József Színház)



A legjobb női mellékszereplő: Takács Katalin (Még egyszer hátulról, Új Színház) - Margitai Ági (Virgonc hölgyek, Tatabánya)



A legjobb férfi mellékszereplő: Miske László (Boldogtalan hold, Debrecen) - Kun Vilmos (Koccanás, Katona József Színház)



A legjobb díszlet: Khell Zsolt (Ivanov, Katona József Színház) - Ambrus Mária (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)



A legjobb jelmez: Dőry Virág (Buborékok, Nemzeti Színház)



A legígéretesebb pályakezdő: Lapis Erika (Boldogtalan hold, Debrecen)



Különdíj: Pacsay Attila (a Szorongás Orfeum zenéjéért) - Kovács Márton (a Csak egy szög zenéjéért)






METZ KATALIN
Magyar Nemzet



A legjobb új magyar dráma: -



A legjobb előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - A kaukázusi krétakör (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor) - A Karamazov testvérek (Szolnoki, rendezte: Telihay Péter)



A legjobb rendezés: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - A kaukázusi krétakör (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor) - Roberto Zucco; A szarvassá változott fiú (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: -



A legjobb független színházi előadás: -



A legjobb gyermekelőadás: Hamupipőke (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás)



A legjobb női főszereplő: Básti Juli (A kaukázusi krétakör) - Láng Annamária (Siráj, Krétakör Színház) - Szorcsik Kriszta (Antigoné, Sepsiszentgyörgy)



A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Roberto Zucco, Új Színház) - Seress Zoltán (A Karamazov testvérek, Szolnok) - Kiss Ernő (A Herner Ferike faterja, Zalaegerszeg)



A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter (Siráj, Krétakör Színház) - Takács Katalin (Roberto Zucco; Biedermann és a gyújtogatók, Új Színház) - Falvay Klári (Roberto Zucco, Új Színház)



A legjobb férfi mellékszereplő: Tilo Werner (Siráj, Krétakör Színház) - Bezerédi Zoltán (Ivanov; Koccanás, Katona József Színház) - Harkányi Endre (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)



A legjobb díszlet: Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék) - Árvai György (Biedermann és a gyújtogatók, Új Színház) - Kovács Yvette (A Karamazov testvérek, Szolnok)

A legjobb jelmez: Benedek Mari (A kaukázusi krétakör, Vígszínház; Lulu, Radnóti Színház) - Szűcs Edit (Biedermann és a gyújtogatók, Új Színház)



Különdíj: Székely fonó (Szolnok, rendezte: Demény Attila)





NÁNAY ISTVÁN



A legjobb új magyar dráma: HÁY JÁNOS: A SENÁK - DOMONKOS ISTVÁN-GYARMATI KATA-MEZEI KINGA: VIA ITALIA - FILÓ VERA: SZOBALÁNYNAK LONDONBAN

A legjobb előadás: SIRÁJ (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor) - A POJÁCA (Újvidék, rendezte: Fodor Tamás)

A legjobb rendezés: THEOMACHIA (Bárka Színház, rendezte: Balázs Zoltán) - TITUS ANDRONICUS (Gyulai Várszínház, rendezte: Bocsárdi László) - A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚ (Beregszász-Gyulai Várszínház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A CSAVAR FORDUL EGYET (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) - A TISZTESSÉGTUDÓ UTCALÁNY (Átrium mozi, rendezte: Mundruczó Kornél) - GYÉVUSKA (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb független színházi előadás: SZINDBÁD (Közép-Európa Táncszínház, rendező-koreográfus: Horváth Csaba) - BOZGOROK (Honvéd Kamaraszínház-Szkéné Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) - EMMA, ÁGI, ZSOLT (Sámán Színház, rendezte: Máté Gábor)



A legjobb gyerekelőadás: HAMUPIPŐKE (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás) - KÖVEK (Kolibri Színház, rendezte: Stefo Nantsou) - DO-RE-MI (Közép-Európa Táncszínház, rendező-koreográfus: Horváth Csaba)

A legjobb női főszereplő: BÉRES ILONA (Theomachia, Bárka Színház; Piszkavas, Madách Kamara) - SZORCSIK KRISZTA (Antigoné, Sepsiszentgyörgy; Titus Andronicus, Gyulai Várszínház; A pojáca, Újvidék; Ahogy tetszik, Vidám Színpad) - BÁSTI JULI (A kaukázusi krétakör, Vígszínház)

A legjobb férfi főszereplő: BLASKÓ PÉTER (Titus Andronicus, Gyulai Várszínház) - TRILL ZSOLT (Roberto Zucco; Még egyszer hátulról, Új Színház; A szarvassá változott fiú, Beregszász-Gyulai Várszínház) - PÁLFFY TIBOR (Nők iskolája, Sepsiszentgyörgy)

A legjobb női mellékszereplő: TOMPA KLÁRA (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - TAKÁCS KATI (Roberto Zucco; Még egyszer hátulról, Új Színház) - VARGA GABRIELLA (Theomachia, Bárka Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KUN VILMOS (Koccanás; Ivanov, Katona József Színház) - HARKÁNYI ENDRE (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - HUNYADKÜRTI GYÖRGY (Csak egy szög, Kaposvár)

A legjobb díszlet: ANTAL CSABA (A csavar fordul egyet, Magyar Állami Operaház) - BARTHA JÓZSEF (Jacques avagy a behódolás, Kolozsvár; Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - MEZEI KINGA (Via Italia, Újvidék)

A legjobb jelmez: SZŰCS EDIT (Csak egy szög, Kaposvár) - BENEDEK MARI (A kaukázusi krétakör, Vígszínház; A csavar fordul egyet, Magyar Állami Operaház) - DOBRE-KÓTHAY JUDIT (Antigoné; Nők iskolája, Sepsiszentgyörgy; Titus Andronicus, Gyulai Várszínház)

A legígéretesebb pályakezdő: TOKAI ANDREA (Hamlet, Temesvár) - KATONA LÁSZLÓ (Siráj; Mizantróp; Nézőművészeti főiskola, Krétakör Színház) - LAPIS ERIKA (Boldogtalan hold, Debrecen)

Különdíj: KOVÁCS MÁRTON (a Csak egy szög című előadás zenéjéért) - FARAGÓ BÉLA (az Operett zenéjéért) - MEZEI SZILÁRD (a Via Italia zenéjéért)


{kozep}A legjobb női főszereplő: Béres Ilona a Theomachiában Koncz Zsuzsa felvétele{/kozep}



Jó pár kategóriában nekem kevésnek bizonyult a három rubrika: többek teljesítményét ugyanolyan vagy csaknem olyan értékesnek tartom, mint azokét, akikre kétszázhatvankét (hatvanöt budapesti, harminckét vidéki, negyvennyolc határon kívüli, huszonöt külföldi, huszonhat hazai báb- és gyerek- s harminchárom független, illetve újranézett) előadás alapján szavaztam.

A különböző kategóriákban többek között Ruszt József Galilei jét (Veszprém), Bocsárdi László Antigoné ját (Sepsiszentgyörgy), Vidnyánszky Attila Roberto Zuccó ját (Új Színház) és Jenůfá ját (Magyar Állami Operaház), Mezei Kinga Via Italiá ját (Újvidék), Kövesdy István Nők iskolájá t (Sepsiszentgyörgy), Mohácsi János Csak egy szög ét (Kaposvár), Tompa Gábor Jacques -ját (Kolozsvár), Guelmino Sándor Piszkavas át (Madách Kamara), Bodó Viktor Motel jét (Katona József Színház) és Boldogtalanok ját (Marosvásárhely), Valló Péter Holdbeli csónakos át (Nemzeti Színház), Csabai Attila Giselle -jét (Nemzeti Táncszínház), Goda Gábor Hókirálynő jét (Artus Színház), valamint az Atlantis Színház Lear király át tartom egészében vagy részleteiben az évad további fontos és értékes produkciójának.

A színészek között - távolról sem a teljesség igényével - még jelöltem lenne: Senkálszky Endre és Mende Gaby (Jacques avagy a behódolás) , Szalma Tamás (Galilei) , Kovács Zsolt és Lázár Kati (Csak egy szög) , Bíró József (Pantagruel sógornője, Antigoné) , Tilo Werner (Siráj) , Börcsök Enikő és Venczel Vera (A kaukázusi krétakör) , Puskás Zoltán, Balázs Áron, Nagypál Gábor és Magyar Attila (A pojáca, Vérnász, Chicago, Via Italia) , Bíró Kriszta (Piszkavas) , Györgyi Anna (Hazug képzelet) , Bognár Gyöngyvér (Kurázsi mama) , Pálfi Kata (Roberto Zucco, Hazug képzelet), Szantner Anna (Fekete tej) és nem utolsósorban a csodálatosan mesélő Écsi Györgyi (Élet és halál vize) .

Ha lenne bábtervezői kategória, akkor Boráros Szilárdnak (Holdbeli csónakos) , Németh Ilonának (Hamupipőke) és Grosschmid Eriknek (A kis kéményseprő) adnék díjat.


{kozep}A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt a Roberto Zuccóban Schiller Kata felvétele{/kozep}

S egy nemzetközi produkciót is díjaznék: Silviu Purcărete rendezését, a Pantagruel sógornőjé t.



Sándor L. István

Ellenfény


A legjobb új magyar dráma: Mohácsi János-Mohácsi István: Csak egy szög - Háy János: A Senák



A legjobb előadás: Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - A szarvassá változott fiú (Beregszász, rendezte: Vidnyánszky Attila)



A legjobb rendezés: Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - Három madár (Nyíregyháza, rendezte: Forgách Péter) - A pojáca (Újvidék, rendezte: Fodor Tamás)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: -

A legjobb független színházi előadás: Bozgorok (Honvéd Kamaraszínház, rendezte: Rusznyák Gábor) - Szép fehérség (Panboro Színház, rendezte: Uray Péter) - Canadien Pacific (Szárnyak Színháza, rendezte: Deák Varga Rita)

A legjobb gyermekelőadás: Kövek (Kolibri Színház, rendezte: Stefo Nantson)

A legjobb női főszereplő: Csákányi Eszter (Sirály, Krétakör Színház) - Béres Ilona (Theomachia, Bárka Színház) - Szorcsik Kriszta (Antigoné, Sepsiszentgyörgy; A pojáca, Újvidék)



A legjobb férfi főszereplő: Kovács Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár) - Bezerédi Zoltán (Ivanov, Katona), Bíró József (Antigoné, Sepsiszentgyörgy)



A legjobb női mellékszereplő: Lázár Kati (Csak egy szög, Kaposvár) - Molnár Piroska (A Senák, Nemzeti Színház) - Szirtes Ági (Fekete tej, Kamra; Ivanov, Katona József Színház))



A legjobb férfi mellékszereplő: Gyabronka József (Siráj, Krétakör Színház) - Katona László (Siráj, Krétakör Színház) - Avass Attila (Három madár; Platonov, Nyíregyháza)





A legjobb díszlet: Khell Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár) - Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék) - Antal Csaba (Az arab éjszaka, Madách Kamara)



A legjobb jelmez: Bánki Róza (Ványa bácsi, Kaposvár) - Tresz Zsuzsa (Oresteia, Szolnok) - Szűcs Edit (Csak egy szög, Kaposvár)



A legígéretesebb pályakezdő: Balázs Zoltán (Theomachia, Bárka Színház)



Különdíj: Szőke Szabolcs és a Hólyagcirkusz Társulat hatéves kiemelkedő színvonalú (és szinte észrevétlen) munkájáért



Ebben az évadban két kiemelkedően fontos esemény történt: egyrészt Mohácsi János megrendezte - az irányításával mindig kiválóan dolgozó - kaposvári társulattal a Csak egy szög című előadást. Másrészt a Schilling Árpád vezette Krétakör Színház elkészítette a maga Sirály -változatát. Ezzel a magyar színjátszás érdeklődésének középpontjában álló szerzőhöz nyúlt, s amit korábban a saját művekkel, átiratokkal, kevésbé népszerű darabok egyéni ízű színrevitelével nem sikerült elérniük, ezzel a Csehov-előadásukkal elérték: osztatlan sikert arattak.


A Csak egy szög gel Mohácsi arra vállalkozott, amire rajta kívül senki nem képes: apolitikus színházi közegben merészen politikus előadást rendezett, egy amorális társadalmi légkörben morális kérdéseket feszegetett - természetesen kerülve mindenféle moralizálást. Mohácsi képes arra a bűvészmutatványra, amire rajta kívül senki: miközben előadásai adottságként kezelik a világban eluralkodott értékválságot, a jelenségek teljes mértékű relativizálódását és e viszonylagosság mindenen eluralkodó tudatát, ezenközben mégiscsak a vitathatatlan emberi értékek esélyét kutatja. Miközben a valóságot totálisan eluraló abszurditást ábrázolja, mégiscsak egy élhető világ reményéről beszél. Ennek a paradox ábrázolásnak a kulcsa azokban a folyamatosan továbbépülő színpadi eszközökben van, amelyeket - nem a megjelent kritikák, inkább a POSZT-on elhangzó szakmai vélemények alapján - sokan megkérdőjeleznek: a retorikai paneleket és közhelyes beszédmódokat ironizáló verbális poénokat, a helyzetek képtelenségét fokozatosan kibontó ismétléseket, az ezekből a "túlbeszélésekből" lassan megszülető sajátos játékritmust, amely önkéntelenül is a látottak újraértelmezésére készteti a nézőket. A Mohácsi-előadások ezen jellegzetességeinek vitatása olyan, mintha valaki Ionescótól azt kérné, hogy beszéljenek értelmes mondatokban A kopasz énekesnő szereplői, vagy Beckettet arra próbálná rábírni, hogy írjon a Godot-ra várva című darabjához igazi cselekményt.

A Csak egy szög nemcsak összetéveszthetetlen egyéni hangvétele és eszközkészlete (és ezáltal megfogalmazódó paradox értékállítása) miatt érdemli meg a legjobb előadás díját, hanem azért is, mert minden elemében kiváló munka. Értékes a szövegkönyv, remek a zene, izgalmas a színpadkép, jók a jelmezek és kiválóak a színészek: csapatként és különálló személyiségekként egyaránt nagyszerű a teljesítményük.

A Krétakör Színház Sirály -előadása nemcsak darabválasztásában, hanem szemléletében is visszafordult a magyar színjátszás fő sodrához: olyan előadást hozott létre, amely a színészi játékot állítja a középpontba. Schilling Árpád személyes darabinterpretációja elsősorban a személyes jelenlétet felerősítő alakítások segítségével fogalmazódik meg. Valójában az lenne igazságos, ha a produkció minden egyes szereplőjét díjra javasolnám.

Az évad két kiemelkedő jelentőségű előadása mellett létrejött néhány hasonlóképp fontos eredmény. Esztétikailag (de nem lehetőségeiket tekintve) megerősödni látszik a majdnem középkorú és a fiatal rendezők nemzedéke. Ismét fontos előadásokkal jelentkezett Novák Eszter (A negyedik kapu). Bagossy László (Az arab éjszaka), Simon Balázs (Pulcinella közlegény), Telihay Péter (A Karamazov testvérek), Forgács Péter (Három madár), Rusznyák Gábor (Bozgorok), Balázs Zoltán (Theomachia). A határon túli magyar színházakban - arányait tekintve - ismét több díjra érdemes előadás született, mint a hazai színpadokon (A szarvassá változott fiú, Antigoné, Platonov, Nők iskolája, Boldogtalanok stb.). Kár, hogy ezt az évek óta erősödő jelenséget a kritikusok nem ismerik el külön díjjal. Ismét jelentős előadásokkal jelentkeztek a független társulatok. (Öröm, hogy a Honvéd Kamaraszínház Bozgorok című produkciója sikert aratott. Kár, hogy a Panboro és a Szárnyak Színháza teljesítménye észrevétlen maradt. A kazincbarcikai fesztivál fődíjai biztosan nem kárpótolják őket, mert erről az eseményről még hírekben sem számolt be a média.) Ismét születtek értékes gyerekszínházi előadások. A Kolibri Színház Kövek című előadása a magyar színjátszás egészének is fontos eseménye. (Kár, hogy a kaposvári fesztivál összességében nem tükrözte a gyerekszínházak progresszív törekvéseit.) Továbbra is készülnek remek táncelőadások. (Jellemző módon a szegedi alternatív fesztiválon szinte csak táncelőadásokat és táncosokat díjaztak.)

Ha ezekre a produkciókra - és a bennük megjelenő nagyszerű színészi teljesítményekre - gondolunk, akkor némileg feledhetjük a magyar színház általános unalmát.





STUBER ANDREA
Zsöllye



A legjobb új magyar dráma: Spiró György: Koccanás - Háy János: A Senák - Kőrösi Zoltán: Galambok



A legjobb előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - A pojáca (Újvidéki, rendezte: Fodor Tamás) - Hamlet (Temesvár, rendezte: Victor Frunză)



A legjobb rendezés: Lohengrin (Magyar Állami Operaház, rendezte: Katharina Wagner) - Az arab éjszaka (Madách Kamara, rendezte: Bagossy László) - Gyévuska (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház, rendezte: Pintér Béla)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Nézőművészeti Főiskola (Krétakör Színház, rendezte: Árkosi Árpád) - Alul semmi (Szolnok, rendezte: Szikora János) - János vitéz (Pesti Színház, rendezte: Forgács Péter)



A legjobb független színházi előadás: Gyévuska (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház)



A legjobb gyerekelőadás: -



A legjobb női főszereplő: Láng Annamária (Siráj, Krétakör Színház) - Nádasy Erika (Három nővér, Eger) - Vári Éva (A szakítás, Budapesti Kamaraszínház; Macskajáték, Pécs)



A legjobb férfi főszereplő: Balázs Áron (A pojáca, Újvidéki) - Kocsis Gergely (Fekete tej, Kamra) - Kovács Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár)



A legjobb női mellékszereplő: Péterfy Borbála (Siráj, Krétakör Színház) - Takács Katalin (Roberto Zucco, Új Színház) - B. Fülöp Erzsébet (Boldogtalanok, Marosvásárhely)



A legjobb férfi mellékszereplő: Bertók Lajos (Müller táncosai, Veszprém) - Trill Zsolt (Három nővér, Beregszász) - Katona László (Siráj, Krétakör Színház)



A legjobb díszlet: Horesnyi Balázs (Három nővér, Eger; A Senák, Nemzeti Színház)- Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék) - Gothár Péter (Fekete tej, Kamra)



A legjobb jelmez: Nagy Fruzsina (Mizantróp, Krétakör Színház) - Benedek Mari (Csongor és Tünde, Kamra; Az ideális férj, Radnóti Színház; Bál a Savoyban, Budapesti Operettszínház) - Zeke Edit (Az öreg hölgy látogatása, Miskolc)



A legígéretesebb pályakezdő: Hajduk Károly - Stefanovics Angéla - Szantner Anna


Különdíj: Béres Ilonának, a leginnovatívabb színésznőnek - Bálint Andrásnak Arany-estjéért - A Mindennapi kenyerünk vizsgaelőadásért (Meczner János bábosztálya)



Amikor legutóbb szavaztam - nyolc éve -, arra jutottam: nem lehet annyi előadást megnézni, hogy az ember nyugodt lelkiismerettel legjobbakat jelöljön ki. Ezért aztán kiálltam a sorból, majd évről évre megállapítottam, hogy a részvételem úgysem befolyásolná a végeredményt. Egészen tavalyig. Akkor viszont azt láttam, hogy a voksommal együtt Csányi Sándor díjat kapott volna, nélküle meg nem. Ne forduljon ez elő még egyszer - mondtam magamnak.

Százhatvanegy alkalommal mentem színházba az évad során. (Alternatívból és gyerekelőadásból nem láttam eleget a lista kitöltéséhez. Bár a Bozgorak at, illetve a Kolibriben a Médea gyermekei t eléggé figyelemreméltónak találtam, de csak a Gyévuska díjazására érzek erős belső kényszert.) Nézői teljesítményemet és közérzetemet alaposan feljavította, hogy zsűritagként alkalmam volt végigülni a kisvárdai fesztivált. Van mire szavazni. Támpont is akad, hiszen vezető kritikusunk időről időre megírja publicisztikáiban, hogy mely előadásokat kell szeretni. Csak én sajnos nem mindig tudok megfelelni ennek a normának. Zsótér színházát például nem vagyok képes komolyan venni, a Balázs Zoltánét nem is értem, Mohácsi mértéktelenségét az idén rosszul viseltem, Ascherre meg még várok.

Azokat az előadásokat díjaztam, amelyek csináltak velem valamit. Felkavartak vagy megráztak, megleptek vagy felvillanyoztak. Elámultam például a Lohengrin en. Ott egy fiatal rendezőnő igen érzékletesen bemutatta, mit ér a rendszerváltás, ha az emberek nem változnak (csak az öltönyeik javulnak). Bagossynál, Az arab éjszaká n rácsodálkoztam, hogy mire lehet jó az ülő színház. Hirtelen mintha kinyílt volna a színház teteje: úgy éreztem, itt bármi megtörténhet. A Krétakör Siráj áról azt gondoltam, hogy személy szerint nekem készült. Azután némi durcás örömmel konstatáltam, hogy nemcsak engem, hanem összes többi nézőjét is boldoggá tette. Díjözönnel szeretnék hódolni neki.





SZÁNTÓ JUDIT
Színház



A legjobb új magyar dráma: Mohácsi István-Mohácsi János: Csak egy szög



A legjobb előadás: Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János)



A legjobb rendezés: Roberto Zucco (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: 4 X 100 (Merlin Színház, rendezte: Egressy Zoltán) - Szilvia, a K. (Radnóti Színház, rendezte: Gothár Péter)

A legjobb független színházi előadást: -


A legjobb gyerekelőadás: -


A legjobb női főszereplő: Béres Ilona (Theomachia, Bárka Színház; Piszkavas, Madách Kamara) - Hámori Gabriella (Lulu, Radnóti Színház) - Csákányi Eszter (Siráj, Krétakör Színház)



A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Roberto Zucco, Új Színház)



A legjobb női mellékszereplő: Nagy Mari (Hazug képzelet, Új Színház) - Szirtes Ági (Fekete tej, Kamra; Ivanov, Katona József Színház) - Börcsök Enikő (Varrónők, Pesti Színház)



A legjobb férfi mellékszereplő: Kulka János (Györgyike, drága gyermek, Nemzeti Színház) - Máté Gábor (A kopasz énekesnő, Madách Kamara) - Ollé Erik (Operett, Bárka Színház)



A legjobb díszlet: Khell Csörsz (Koccanás, Katona József Színház) - Gombár Judit (Theomachia, Bárka Színház) - Khell Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár)



A legjobb jelmez: Gombár Judit (Theomachia, Bárka Színház) - Szűcs Edit (Csak egy szög, Kaposvár)

A legígéretesebb pályakezdő: Ollé Erik (Operett, Bárka Színház)

Különdíj: Az Operett zenéje és dalszövegei (Faragó Béla, illetve Parti Nagy Lajos)


{kozep}A legjobb jelmez: Benedek Mari (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) Koncz Zsuzsa felvétele{/kozep}





Szűcs Katalin Ágnes

Criticai Lapok



A legjobb új magyar dráma: Mohácsi István-Mohácsi János: Csak egy szög - Mezei Kinga-Gyarmathy Kata: Via Italia - Spiró György: Koccanás



A legjobb előadás: Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - A pojáca (Újvidék, rendezte: Fodor Tamás) - Koccanás (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor)



A legjobb rendezés: Antigoné (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Boldogtalanok (Marosvásárhely, rendezte: Bodó Viktor) - Via Italia (Újvidék, rendezte: Mezei Kinga)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Chicago (Újvidék, rendezte: Nagy Viktor) - Nézőművészeti Főiskola (Krétakör Színház, rendezte: Árkosi Árpád) - Gyévuska (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház, rendezte: Pintér Béla)



A legjobb független színházi előadás: Emma, Ági, Zsolt (Sámán Színház, rendezte: Máté Gábor) - Hókirálynő (Goda Gábor Társulat, rendezte: Goda Gábor) - Mi a szerelem? (Oberon Társulat, rendezte: Szabó Attila)



A legjobb gyerekelőadás: Kövek (Kolibri Színház, rendezte: Stefo Nantsou) - Hamupipőke (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás) - Szellő a füzesben (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Czajlik József)



A legjobb női főszereplő: Vári Éva (Macskajáték, Pécs) - Básti Juli (A kaukázusi krétakör, Vígszínház) - Udvaros Dorottya (Buborékok, Nemzeti Színház)



A legjobb férfi főszereplő: Blaskó Péter (Buborékok, Nemzeti Színház) - Pálffy Tibor (Nők iskolája, Sepsiszentgyörgy) - Balázs Áron (A pojáca, Újvidék)



A legjobb női mellékszereplő: B. Fülöp Erzsébet (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - Törőcsik Mari (A szarvassá változott fiú, Beregszász) - Csomós Mari (Fekete tej, Kamra)



A legjobb férfi mellékszereplő: Kun Vilmos (Koccanás, Katona József Színház) - Sebestyén Aba (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - Kiss Ernő (A Herner Ferike faterja, Zalaegerszeg)



A legjobb díszlet: Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék) - Khell Zsolt (Csak egy szög, Kaposvár) - Khell Csörsz (Koccanás, Katona József Színház)



A legjobb jelmez: Dobre-Kóthay Judit (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Tresz Zsuzsa (Oreszteia, Szolnok) - Dőry Virág (Buborékok, Nemzeti Színház)



A legígéretesebb pályakezdő: Hajduk Károly - Bodó Viktor - Balázs Zoltán



Különdíj: Kovács Márton (a Csak egy szög zenéjéért) - Ruszina Szabolcs és Szanitter Dávid (a Kövek előadásáért)


{kozep}A legígéretesebb pályakezdő: Szantner Anna (a Fekete tejben, Kamrá) Koncz Zsuzsa felvétele{/kozep}



Kevés elementáris erejű előadást láttam (jóllehet közel száznegyvenet néztem meg) az évad során - azok jobbára szerepelnek is valamely kategóriában a szavazólapomon -, ám sok említésre érdemes értéket. A Katona József Színháznak tulajdonképpen bármelyik előadása szerepelhetne a jelöltjeim között a minőség, a szellemi frissesség, a művészi kondíciók okán. Tiszteletre méltóan bátor gesztusnak tartom például a Bodó-Vinnai szerzőpáros Motel című darabjának nagyszínpadi bemutatóját - sokkal rafináltabb, szellemesebb a mű és az előadás hatásmechanizmusa, mint ami a fogadtatásban tükröződött. Vagy remek vállalásnak az eredendően mozgáskurzusnak indult, előadássá lett Véred íze című produkciót. (Vajon hány színházban dolgoznak ilyenformán színészek a készségeik fejlesztésén?) És micsoda alakítások láthatók a Csongor és Tündé ben, a Fekete tej ben vagy az Ivanov ban?! De minőség a Krétakör Színház minden előadása is, jóllehet magam az idei produkciókat nem tartom a W - Munkáscirkusz hoz foghatóaknak: a Siráj ban kiütköztek a színészi egyenetlenségek, a Mizantróp pedig számomra erősen leszűkítette a dráma jelentéstartományát. És ugyanez a fajta igényesség mutatkozik meg az újvidékiek általam látott produkcióiban s a sepsiszentgyörgyiek munkáiban, a Nők iskolája -előadásában vagy a Bocsárdi László rendezte Jó embert keresünk ben is. Mindenképp érdemes megemlíteni azt a hatalmas lépést, amit a gyergyói Figura Stúdió tett meg A malom című produkcióval vagy a székelyudvarhelyiek egy rendkívül érdekes Sirály -előadással. Sok szépséget, lírát és humort ötvöző a beregszásziak Vidnyánszky Attila rendezte legutóbbi munkája, A szarvassá változott fiú . Izgalmasnak tetszik az az út, amelyen a Kolibri Színház mostanában elindult, s amelynek gyümölcse például a Kövek előadása mellett a Médea gyermekei című, ugyancsak inkább a kamaszoknak szóló produkció. És ha már a gyermekszínházi produkcióknál tartunk, fontosnak érzem megemlíteni például a Közép-Európa Táncszínház Dó-ré-mi című, a fantáziát, az asszociációs készséget erősen megmozgató előadását, valamint a Dunaújvárosi Táncszínház gyerekelőadásait - a mozgásszínházak aktivizálódása e téren jótékonyan tágíthatja a befogadói látószöget. És volt ennek az évadnak még egy örömteli eredménye a gyerekszínházak terén: a Színház- és Filmművészeti Egyetemen most végzett bábszínész osztály szakmai felkészültsége komoly ígéret.

Most már inkább csak felsorolásszerűen azok a művészi teljesítmények, amelyek kiszorultak ugyan a szavazólapomról, de nem az emlékezetemből: Béres Ilona lenyűgöző színészi jelenléte a Theomachiá ban a Bárkán s ugyanebben az előadásban Soltész Erzsébet elementáris tehetségének megmutatkozása (nem először); Szorcsik Kriszta sepsiszentgyörgyi Antigonéja; Tompa Klára visszafogottságának ereje a marosvásárhelyi Boldogtalanok Rózájaként; Lázár Kati lenyűgöző embersége, fájdalmas humora a Csak egy szög ben; Rezes Judit bravúrja Ilmaként a kamrabeli Csongor és Tündé ben; Molnár Erika remek karakterformálása az Ascher Tamás rendezte Ivanov ban; Szirtes Ági pontossága ugyanebben az előadásban s a Fekete tej ben, vagy Molnár Piroska ellenállhatatlan anyósa A Senák ban, Háy János Nemzeti Színházban bemutatott új darabjában. A tavaly Pécsett bemutatott Háy-drámában, A Herner Ferike faterjá ban az idén Zalaegerszegen, Pinczés István kitűnő rendezésében hárman is remekeltek: Kiss Ernő, Szegezdy Róbert és Kricsár Kamill. S áttérve immár a férfialakításokra: Kovács Zsolt a Csak egy szög ben (minden elismerésemet leróttam az összes résztvevőnek a legjobb előadás kategóriájában), Bíró József a sepsiszentgyörgyi Antigoné Kreónjaként, Fekete Ernő az Ivanov címszerepében, Kocsis Gergely a Fekete tej ben, Ruszina Szabolcs és Szanitter Dávid a Kövek ben, Zayzon Zsolt a már említett marosvásárhelyi Boldogtalanok ban, Harkányi Endre A kaukázusi krétakör ben, Katona László a Siráj ban és Ráduly Csaba a Sirályban (a marosvásárhelyiben mint Trepljov) volt emlékezetes. A pályakezdők közül pedig mindenképp érdemes odafigyelni a listámon felsoroltakon kívül még sokakra, Kovács Patríciára, Szantner Annára, Jordán Adélra, Mészáros Bélára és Mészáros Mátéra például - tulajdonképpen a tavaly végzettek mindegyikére -, a lehengerlő egyéniségű Stefanovics Angélára, Pető Katára, a temesvári Tokai Andrea ízig-vérig clown lényére - rájuk legközelebb már valószínűleg nem a legígéretesebb pályakezdő kategóriájában fogunk voksolni...





TOMPA ANDREA
Színházi Intézet, Világszínház



A legjobb új magyar dráma: -



A legjobb előadás: Antigoné (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Pantagruel sógornője (Kolozsvár, a szebeni és a lyoni színház közös produkciója, rendezte: Silviu Purcarete) - Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)



A legjobb rendezés: Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - A szavassá változott fiú (Gyulai Várszínház-Beregszász, rendezte: Vidnyánszky Attila) - A kaukázusi krétakör (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor)



A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A csavar fordul egyet (Erkel Színház, rendezte: Kovalik Balázs) - Gyévuska (Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház, rendezte: Pintér Béla) - Chicago (Újvidék, rendezte: Nagy Viktor)



A legjobb független színházi előadás: Bozgorok (Honvéd Kamaraszínház, rendezte: Rusznyák Gábor)



A legjobb gyerekelőadás: Dó-re-mi (Közép-Európa Táncszínház, rendező-koreográfus: Horváth Csaba) - Hamupipőke (Stúdió "K"-Nemzeti Színház, rendezte: Fodor Tamás)



A legjobb női főszereplő: Szorcsik Kriszta (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Spolarics Andrea (Stuart Mária, Bárka Színház) - Tompa Klára (Boldogtalnaok, Marosvásárhely)



A legjobb férfi főszereplő: Pálffy Tibor (Nők iskolája, Sepsiszentgyörgy) - Bíró József (Antigoné, Sepsiszentgyörgy) - Rába Roland (Mizantróp, Krétakör Színház)



A legjobb női mellékszereplő: Szalontay Tünde (Gyévuska, Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház) - B. Fülöp Erzsébet (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - Csákányi Eszter (Mizantróp, Krétakör Színház)



A legjobb férfi mellékszereplő: Tilo Werner (Siráj, Krétakör Színház) - Sebestyén Aba (Boldogtalanok, Marosvásárhely) - Szabó Tibor (Antigoné, Sepsiszentgyörgy)


A legjobb díszlet: Antal Csaba (A csavar fordul egyet, Erkel Színház) - Mezei Kinga (Via Italia, Újvidék) - Bartha József (Jacques vagy a behódolás, Kolozsvár)



A legjobb jelmez: Carmencita Brojboiu (Jacques vagy a behódolás, Kolozsvár) - Benedek Mari (Stuart Mária, Bárka Színház; Gyévuska, Pintér Béla Társulat-Nemzeti Színház) - Gombár Judit (Theomachia, Bárka Színház)



A legígéretesebb pályakezdő: Szantner Anna (Fekete tej, Kamra; Ivanov, Katona József Színház) - Kicsid Gizella (Nők iskolája, Sepsiszentgyörgy) - Zayzon Zsolt (Boldogtalanok, Marosvásárhely)



Különdíj: Kovács Márton (a Csak egy szög zenéjéért) - Faragó Béla (az Operett zenéjéért) - Újvidéki Színház (kiemelkedő évadáért)


{kozep}A Fővárosi Önkormányzat különdíja: a Stefo Nantsou rendezte Kövek. Szanitter Dávid a Kolibri Színház előadásában Szlovák Judit felvétele{/kozep}



Jó évad volt. Ez már abból is látszik, hogy alig tudtam tiszta lelkiismerettel kitölteni a szavazólapot. Az elmúlt évadban százkilencvenkilenc előadást láttam (közülük többet külföldi fesztiválon). A határon túli előadásokra összesen tizenhét szavazatot adtam le, ugyanannyit, mint a budapestiekre, a vidékiekre pedig összesen kettőt. Rögtönzött statisztikám azt mutatja, hogy a budapesti és a határon kívüli magyar színházak nálam holtversenyben vannak.

Akik kimaradtak: Básti Juli alakítása, amelyet a vígszínházi A kaukázusi krétakör ben nyújtott; ugyancsak a Vígből a Forgács Péter rendezte Valaki kopog; Forgács nyíregyházi rendezése, a Három madár; a pályakezdő Szamosi Zsófia a János vitéz ből (Pesti Színház); a főiskola Szorongás Orfeum a (Simon Balázs rendezése); a Katona Ivanov ja (ahol a díszletre és Fekete Ernő alakítására voksoltam volna); ugyaninnen a furcsa Motel című darab; a Kamra Fekete tej e (ez esetben a szavazás érintettségem okán sem lett volna ízléses); Rezes Judit és Szacsvay László alakítása az amúgy félresikerült Csongor és Tündé ben. A Krétakör Siráj ából viszont szinte mindenkire szavazhattam volna (Láng Annamária, Csákányi Eszter, Scherer Péter); a Bárka Theomachiá jában Béres Ilonára; ugyanitt az Operett ből Parti Nagy Lajos verseire, illetve bizonyos egyéni alakításokra (Ollé Erikére, Lucskay Róbertére és a pályakezdő Varga Anikóéra); a Nemzetiből Kulka Jánoséra a Györgyiké ben, Udvaros Dorottyáéra (Buborékok), Kovács Zsoltéra (Csak egy szög); két szolnoki produkcióra: Holnap érkezem (rendezte Alföldi Róbert) és A Karamazov testvérek (rendezte Telihay Péter). Az utóbbiban Seress Zoltán Iván-alakítása is emlékezetes volt, akárcsak Vidnyánszky A szarvassá változott fiú- és Roberto Zucco- rendezésében Trill Zsolté. Továbbá nem fért fel a szavazólapomra az Operaház Vérnász a (Kovalik Balázs rendezése) és a kiemelkedő Lohengrin (rendező Katharina Wagner). A zenés produkció kategóriában szavazhattam volna a Csak egy szög re vagy a bárkabeli Operett re.

A határon túli előadások színészei közül Szorcsik Krisztára, Nagypál Gáborra, főleg Balázs Áronra szavaztam volna szívesen A pojácá ban, Fodor Tamás újvidéki rendezésében mutatott teljesítményekért. A színház másik előadásában, a Via Italiá ban szintén több fontos színészi alakítás született (Nagypál Gáboré, Balázs Ároné, Puskás Zoltáné; az utóbbi a Chicagó ban is remekelt), ahogyan a gyergyói Figura Színház A malom című, Uray Péter rendezte mozgásszínházi produkciójában is: Barabás Árpádé, Bajkó Lászlóé és Polgár Emíliáé.

Szcenikai díjazottjaim közül hiányzik Ambrus Mária (A kaukázusi krétakör, Stuart Mária) és Khell Zsolt (Katona, Ivanov ).

Az idén nem szavaztam a legjobb új magyar dráma kategóriában: Spiró György Koccanás a mint darab nem győzött meg eléggé; Háy János Nemzetiben bemutatott A Senák jából pedig vérszegény előadás született, ráadásul a szerző korábban díjazott A Gézagyerek énél kevésbé formátumos ez a dráma. A kortárs színházban azok a szövegek életképesek, amelyek nem darabok a szó klasszikus értelmében (azaz más aligha játszhatja el őket); ilyen volt Mohácsi Csak egy szög e és Pintér Gyévuská ja. Az egyetlen meggyőző művet Pécsett hallottam, Kulka János olvasta fel kiválóan és megrázóan: Visky András Kaddis önmagamért című darabja komoly ígéret, de előadás még nem született belőle, és ez a szavazatszerzés előfeltétele.







URBÁN BALÁZS


A legjobb új magyar dráma: -

A legjobb előadás: Csak egy szög (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) - Roberto Zucco (Új Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) - Siráj (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)

A legjobb rendezés: Theomachia (Bárka Színház, rendezte: Balázs Zoltán) - Ványa bácsi (Kaposvár, rendezte: Jeles András) - A kaukázusi krétakör (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor); Stuart Már

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.