"Kérlelhetetlen önmagával" - El Kazovszkij művek közt kalauzol Alföldi

2016. január 31. vasárnap, 10:35

Alföldi Róbert a Nemzeti Galéria El Kazovszkij-kiállításán tartott tárlatvezetést. Azt, aki nem volt ott, a népszerű rendező az eseményről készült videóban kalauzolja az alkotások közt.

„Vonz a teatralitás, hiszen a színpadon újra meg újra az eredendő drámát játsszuk el.”

 

„Képeim képregénnyé válása, és hogy saját alakmásom is megjelenik rajtuk, abból adódik, hogy »szerepelni« akartam magam is, ugyanúgy, ahogy részt veszek az életem képregényeiben. …a »merőleges« viszonyt igénylő csendélet »történetté«, sorozattá, »képregénnyé« alakult át – elbeszélhetővé téve a vágy alanyának és tárgyainak pozícióit. A kép színtérré, kvázi-színházzá alakult át.”

 

(El Kazovszkij)

 

Tóth Krisztina megnyitóbeszéde itt érhető el
A kiállításhoz kapcsolódó kísérőprogramokról itt tájékozódhat

A kiállítás magyar nyelvű kísérőfüzete itt 

 

A Magyar Nemzeti Galéria ajánlója:

 

El Kazovszkij (1948-2008) a késő XX. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és - ma már tudjuk - költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. A Magyar Nemzeti Galéria mintegy 400 művet bemutató kiállítása arra vállalkozik, hogy művészettörténetileg pontosabb képet rajzoljon mindarról, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott. 

A kiállítás egymástól markánsan elkülönülő szekciói egy-egy karakteres metszetben villantják fel El Kazovszkijt és művészetét. 
A rendezés nem állít fel közöttük fontossági sorrendet, illetve nem határoz meg a nézőknek egyértelmű bejárási útvonalat, inkább arra ösztönöz, hogy a labirintusszerű térben járkálva szokatlan összefüggésekre figyeljünk fel vagy ismerjünk rá. 


A művésznek erős hajlama volt bizonyos tárgyak, emberek, műalkotások fetisizálására. A fétistárgyak állítása, kultusza és ledöntése a művész festményeinek, installációinak és híres performanszainak központi témája volt: csillapíthatatlan, szerelmes sóvárgása az elérhetetlen Szépség után a Másik eleven testének roppant sokféle, gazdag érzékiségű művészi pótlékait hívta életre. A fikcióval, a keretekkel, a síkvetületekkel, a képregény formával és az irodalmi szerepekkel való játék tartja életben művészetének mélyről fakadó teatralitását. A színek, terek, méretek, formák intenzív és szenvedélyes ellenpontozása révén művei roppant erős, szinte mágneses vonzerővel hatnak a nézőre. Ehhez kapcsolódik a kiállítás egyik szenzációja is: a több mint húsz éven át folytatott ünnepi játékai, a Dzsan-panoptikumokmonumentális színpadának és jelmezegyüttesének bemutatása.


A nemi identitás problémája, amelynek önálló - tapintatos, de karakteres - tárgyalása nélkül El Kazovszkij minden bemutatása képmutatás lenne. A művész mindig bátran fordult szembe a nemi sztereotípiák zsarnokságával: de mivel saját önértékelése szerint "19. századi stilizált férfitudattal" nőtt fel, saját köztes pozícióját is a markáns férfi és női szerep-előírásokkal konfrontálódva formálta meg. Mélyre ható családi és kulturális gyökereit, a nyelvhez, a klasszikus orosz irodalomhoz és kultúrához való kötődését szintén külön szekcióban dolgozzuk fel. Noha lényegében független az eddigiektől, nem kerülhető meg El Kazovszkij indulásának egykori avantgárd gyökere, az 1970-1980-as évek hazai underground ellenkultúrája sem. Végezetül egy provokatívan "white cube"-nak elkeresztelt önálló szekcióban irányítjuk a figyelmet El Kazovszkij festészetére. A kifejezés a kortárs művészeti szakirodalomban azt a látszólag semleges galériateret jelöli, amely kizárólag a művek "tisztán" esztétikai, "abszolút festői" minőségeit állítja fókuszba, vagyis kizár a műértésből minden, úgymond, külső, alkalmi és helyi vonatkozást, társadalmi, nemzeti, kulturális, vallási vagy szexuális kisebbségi kontextust, hogy semmi se zavarja az abszolút festői értékek érvényesülését. 


A kiállítás az El Kazovszkij Alapítvány együttműködésével jött létre.

Kurátorok: Jerger Krisztina, Rényi András, Százados László

 

kiallitas

 

Mikor lesz legközelebb tárlatvezetés?

2016. február 11. I csütörtök I 16.00-17.00
SIVATAGI HOMOKO(R)ZÓ
Steiner Kristóf és Frenkó Zsolt közös tárlatvezetése 

Találkozási pont: "A" épület, információs pult
A tárlatvezetésen a kiállításra váltott belépővel, valamint a kiegészítő tárlatvezető jeggyel (250 Ft) lehet részt venni, melyet a jegypénztárakban és a jegymester.hu oldalon vásárolhatnak meg. 

 

Milyen előadással készül a Magyar Nemzeti Galéria?

2016. február 7. I vasárnap I 16.00
MÁS HANGOK, MÁS SZOBÁK. Féljegyzetek a 70-es 80-as évek művészetéről El Kazovszkij munkássága kapcsán
Százados László művészettörténész előadása 
Az előadáson való részvétel ingyenes. 
Helyszín: B épület, előadóterem. Az előadóterem korlátozott befogadó képessége miatt a résztvevők maximális létszáma 80 fő.

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.