Cseresznyéskert - Dömötör Tamás rendezése Pécsett

2013. március 21. csütörtök, 10:04

Március 22-én mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház Cehov Cseresznyéskertjét, Dömötör Tamás rendezésében.

A darabról:

Georges Banu, a kortárs színház kiemelkedő kritikusa és elemzője így ír könyvében, a Színházunk, a Cseresznyéskertben: „Csehov lassan írja a Cseresznyéskertet, moszkvai megrendelőinek legnagyobb kétségbeesésére, akik táviratokkal ostromolják. A lassúság egyik oka, hogy az alkotó egy ciklus végéhez érkezett. »A Cseresznyéskert után már nem fogok többé úgy írni, ahogy eddig«, írja. Miközben Jaltában a tengert kémleli, tudja, hogy végső művét, egyben végrendeletét veti papírra. A Cseresznyéskertnek kettős szerepet szánt: egy írói pálya összefoglalását és egy életrajz lezárását. 

A darabban szereplő cseresznyefák már semmilyen gazdasági hasznot nem hoznak, hiszen még az aszalt cseresznye régi receptje is elveszett, mondja Firsz, az öreg szolgáló – így már csak a múló szépség forrásául szolgálnak. Csehov teljesen »feleslegesnek« minősíti a kertet pénzügyi szempontból, anélkül, hogy szimbolikus értékét ez bármennyire is csorbítaná. Sőt, talán még inkább növeli, hiszen mentesül minden más célszerűség terhétől. A cseresznyefák, amelyeket elkezdenek kivágni – még mielőtt a kiutasított tulajdonosok elvonultak volna, még mielőtt holttesteik kihűltek volna, – egy ritmusváltás világos tünetei: a történelem felgyorsul, a vágyak sietősek, a győzőknek nincs pazarolni való idejük. A cseresznyéskert pusztulása jövendő gaztetteket vetít előre, gyilkosságokat, katasztrófákat, hiszen Csehov mondja: »előbb a fákat vágják ki, aztán a fejeket vágják le«”.

cseresznyeskert2

Az Új Dunántúli Napló kérdezte Dömötört Tamást:

A helyén van most? 
- Remélem, hogy bármit csinálok, mindig a helyemen vagyok. A színház mellett egyébként továbbra is tévézek, és a film is foglalkoztat. Általában ha van egy ötletem, akkor a legjobban passzoló kommunikációs formát keresem meg hozzá. 
- Hogy került Pécsre? 
- Valószínűleg a Cukor Show-ra, a tévés kibeszélős műsorok lélektani határait feszegető és a POSZT-ról díjakat elvivő színjátékomra figyelt fel Rázga Miklós pécsi színházigazgató. De számomra az volt az igazi hívó szó, hogy itt megcsinálhatok bármit, amit akarok. 
- Ebből lett aztán tavaly a pont. com, idén pedig a Cseresznyéskert. Előbbi ugyancsak formabontó mű, ahol neten jelentkeznek be a színészek, szóval igen aktuális darab. Hogy fér bele ebbe a körbe egy Csehov-vígjáték? 
- Mert az sem az eredeti változat. Az érdekelt benne, hogy kit hogyan pusztít el az idő, napjaink felpörgött érzelmi helyzetében. A klasszikus mű "amerikanizált" megoldása, a sztori megmaradt, de onnan nézve, hogy a döntéskényszer előli menekülés hogyan üt vissza egy mai családon. Sokat lendít aztán a játékon, hogy a színészek is mind a helyükön vannak. Fáradtak, túlhajtottak, mégis jó velük együtt dolgozni. 
- Magánemberként az utcán is mindig a témát lesi? 
- Szeretek pihenni, nem vagyok egy "workaholic". Csak annyi változott bennem, hogy sokkal jobban hiszek a nagy ötletekben, melyeket aztán tűzön- vízen keresztülviszek. 
- Mi most a nagy durranás? 
- Kész könyvem van egy pornócsoport tündökléséről és bukásáról, akiket az internet előretörése szorított ki a piacról. Afféle Állatfarm-átirat, társadalomszatíra, a mozgókép hierarchiáját boncolgatva, és novembertől nagyfilmet forgatunk belőle Stúdió 69 címmel.

cseresznyeskert3

Az alkotók ajánlója a darab elé:
„Minden test megtartja egyenes vonalú, egyenletes mozgását, vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik test vagy mező mozgásállapotát meg nem változtatja. Ez a tehetetlenség törvénye. Minden ember megtartja egyenes vonalú, egyenletes életét, vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik ember (test) vagy aura életállapotát meg nem változtatja. Akkor ez az emberi tehetetlenség törvénye. Engem az érdekelne, hogy mitől mozog a másik test? Ki az, aki képes önmagától mozogni? Az ő energiája miből keletkezik? Továbbá az, hogy egy-egy mozgásállapot változás mennyi kopást okoz azokban a testekben? És hány mozgásállapot változást bír ki egy ember (test)? Vagy nincs szabály? Az anyag minőségétől függ minden? Mi van, ha nincs mozgásállapot változás? Akkor nem mozog semmi (senki) sem? Akkor mitől múlik el az ember mégis?

Az idő nem fizikai egység, emberi találmány. Nincs tömege, nincs formája, íze vagy színe. Csak egy ritmikus beosztás a halál mérőszalagján. Mindenki máshogy kezeli. Van, aki fél tőle; van, aki szembemegy dacból; van, aki rá akar ülni; van, aki elcsalná; van, aki úgy csinál, mintha nem lenne; van, aki megpróbálja kihasználni; és van, akit már régen legyőzött. Kevés van, aki tudomásul veszi. Kinek van igaza? Idővel kiderül?”

cseresznyeskert1

Cseresznyéskert
komédia két részben

Írta: Anton Pavlovics Csehov
Fordította: Morcsányi Géza
Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna Stubendek Katalin
Ánya, a leánya Kulcsár Viktória
Várja, a fogadott leánya Darabont Mikold
Gajev, Ranyevszkaja testvére Lipics Zsolt
Lopahin, kereskedő Józsa Richárd
Trofimov, diák Mikola Gergő
Szimeonov Piscsik Urbán Tibor
Sarlotta Ivanovna Füsti Molnár Éva
Jepihodov Köles Ferenc
Dunyasa Hekler Melinda
Jasa Vidákovics Szláven
Firsz Németh János
Díszlettervező: Szili Péter
Jelmeztervező: Kiss Julcsi
Asszisztens: Czéh Dániel
Súgó: Juhász Piroska
Ügyelő: Rajnai Attila

Rendező: Dömötör Tamás
Bemutató:
2013. március 22.
Pécsi Nemzeti Színház

Forrás:  pnsz.hu

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.