Mácsai Pál mit olvas?

Az Olvasás Éve - Mácsai Pál színész-rendező

Vannak az alapos olvasók, akik előre elkészített terv és ajánlások alapján válogatnak, vannak a tematikusok, akik valami miatt olvasnak egy-egy szerzőtől mindent, vagy adott témához kapcsolódó műveket, és vannak a mindenevők, akik belekóstolnak mindenbe, legfeljebb közben abbahagyják, ha nem ízlik igazán. Mácsai Pál jó étvággyal fogyaszt sok mindent - de azért leginkább a színész-rendezői szakma megkívánta verseket és darabokat... Dorogi Katalinnal beszélgetnek.


2001-11-21 08:00

Riporter: Mácsai Pál mit olvas? Vagy olvasna, ha lenne ideje?

Mácsai Pál: Én mindent olvasok. Ez alatt azt értem, hogy úgynevezett szépirodalmat is, meg sajtót is. Sok verset olvasok, kortársat, régit. Nekem ez nagy-nagy örömet szerez.

Riporter: Puritán olvasó? Leül, és akkor szigorúan csak az olvasásról lehet szó? Csönd, mindenki kiküldve a szobából? Zaj, zene nincsen? Vagy olyan olvasó, aki metrón, taxiban, buszon, próba szünetében, színházi büfében előkap egy könyvet, és ha van öt perce, akkor azt a féloldalt még megnézi?

Mácsai Pál: Talán eltökélt. A puritán is jó szó, de mondjuk eltökélt. Tehát teszem azt, ha egy színdarabot el kell olvasnom, azért legtöbbször mégis darabot olvasok, akkor nekiülök, elolvasom elejétől a végéig. Azért jó egyben elolvasni, mert a néző is úgy látja. Tehát a szerkezetének, meg a darab ívének, meg a hangulati változásainak a szűz szemmel való olvasása nagyon sokat jelent. Hiszen egy rendező vagy egy színész először és utoljára akkor találkozik a darabbal úgy, mint ahogy majd a néző fog. Tehát olyankor tényleg úgymond bezárkózom, nyugalmat teremtek magamnak. A szépirodalomra ez már kevésbé igaz, tehát ott nem baj, ha becsöngetnek, miközben olvasok, legfeljebb félreteszem. Nyilván a versekre se. A sajtóra pedig a legkevésbé, tehát azt tényleg tudom olvasni útközben, meg itt, ott, amott. Egyébként leginkább hetilapokat olvasok, tehát a napi sajtó nem része az én életemnek, a híreket a rádióból hallgatom meg. Szerencsére vagy sajnos annyira feszes napirend szerint élek, hogy az a nyugi, amit az újságolvasás megkövetelt, tehát az a fél óra, az nincsen.

Riporter: Kikandikál a táskájából egy hetilap, meg dossziét látok. Az bizonyára szerep. És itt ülünk a Fókusz Könyváruházban, ahova azért jött, mert fel fog lépni, de mondta, hogy egy órával előtte idejön, és körülnéz a könyvek között. Mit talált?

Mácsai Pál: Például azon a részen ülünk, ahol technikai könyvek vannak. Lehet, hogy meglepő, de egész biztos, hogy meg fogom nézni a repülőgépekről szóló könyveket. Nagyon szeretem a repülőgépeket. Ez gyerekkori vonzalom. Általában mindent szeretek, ami búg és mozog. Tehát az az egyéves kori állapot, hogy az autók, a kukásautók, a dömperek, meg a repülők változatlanul vonzanak. De hát aztán majd megyek tovább persze.

Riporter: Tehát ha hagyom nyugodtan, befejezzük a riportot, akkor a repülőgépek után merre veszi az irányt itt a könyvespolcok között?

Mácsai Pál: Először is meg fogom nézni a drámák című polcot, hogy van-e ott valami olyan új, ami nekem még nincs meg, aztán pedig a szépirodalom felé fogok menni, tekintettel arra, hogy ez egy nagy könyváruház, meg fogom nézni a CD-ket, és szerintem akkor már el is kezdjük az elolvasást.