Felújításra szorul a Pesti Vigadó

Liszt itt mutatta be Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, de vezényelt itt Mahler és Strauss is Feszt Frigyes Duna-parti épülete, a Vigadó 1865-tőt 1944-ig egyedülálló szerepet töltött be a2 ország zenei kultúrájában, társadalmi életében. Nem volt a világnak olyan zeneművésze, aki ne fordult volna meg a Vigadóban. A sokak által vitatott értékű, de a magyar művészettörténetben jelent8s szerepet betöltő épület mégsem kizárólag a zene szolgálatában állt, falai között politikai események is zajlottak. A régi Reduute-óan 1848 júliusában tartotta Kossuth híres megajánlási beszédét. A Vigadó újkori, második világháború utápi története már kevesebb érdekességgel szolgál.

A Dunára nézíi egykori Vigarda (mai ne vén Vigadó) tér a Budára vezető hajóhíd pesti hídfője volt. Po(lack Mihály tervei alapján itt épült fel 1833-óan a Redoute nevet viselő fényes palota. A névadó olasz riduttu szó tánctermet, játékbarlangot jelent.
Az ünnepélyes megnyitásra január 13-án került sor. A korabeli feljegyzések szerint 1828-an voltak a bálon, és a nagyteremben 1000 gyertya égett. A megnyitás után az első híres vendégművész id. Johann Strauss volt, aki üveges hintón érkezett a hangversenyre. Liszt Ferenc 1839. december 27-én délben adott koncertet a pest-budai árvízkárosultak javára.1848. július 1 l-én forradalmi új országgyűlést tartottak a Vigadóban. Kossuth híres megajánlási beszéde alapján itt szavaz m. c-r f I Ilítá.áhor szükrák meg a hu u, e eg e á s céges pénzt. Herrtzi osztrák generális 1849. május 13-án éjszaka többek között Kossuth felajánlási beszéde hatására lövette ronuná a Redoute épületét. Tizenhat évnek kellett cltclnic, hogy megszülessén az újabb épület. 1853-óan
Pestváros tanácsa Hilr1 Jbzse/ét hi..ta megar új Vigadó megtervezésével. Három évvel később részvénytársaság alakrdt, majd Hild terveinek felülvizsgálatára és átdolgozására Feszt Frigyes kapott megbízást, s végül az ő elképzelései alapján kezdődött meg az építkezés, amely 1859-tőt 18(ut-ig tartott. Feszt keserves küzdelmet vívott megbízóival, a várost képviselő bizottságokkal. Már akkor felrótták az épület egyenetlenségeit, a nagy terem "szörnyű' magasságát, a homlokzati főpárkány hiányát. Minden gáncsoskodás és kritika ellenére Feszt Frigyes épülete hazai romantikus epíteszetünk jelképévé vált. A Koszorú, Arany jános hetilapja ezt írta:
"Ncnt a konnyűsE.gjcllc.ntzi, hanem a colussalis mérvek és gazdag ékíUrtények. Stl1je ellen lekentek kifogások; de az épület már sajátos voltánál, a I)unasor építészetének egyhangú modorát megszakító formáinál fogva, egyszersmind egyik neverclességc és dísze Nesl Icgérdekesehb részének." A Vigadó alkotója nem szokványos művet emelt, hanem a romantika stílusiránytatára jellemző módon a középkor felé forBulásban a "nemzeti" mríltat kereste. Főbejárata, emeletre vezető széles lépcsősura, oszlopos-ívezetes architektúrája méltúságtcljcsséget sugároz. Falmezűit dús aranya zás, kör alakú pannók, araheszk betétek, valamint oszlopos konzulokon állá, finom sralordís.ekókesítik. C)sszességében a belső kikéSzés kicsit meseszerű, keleties puntpát nyújt. 1865. január 15.n nagy, fényes és nyilv3nos táncvigalommal nyílt meg a Vigadó. Néhány héttel késólb már a Magyar Képzűművészetí Társulat rendezett itt jelarcos táncestélyt..A Vasárnapi Újság 1866. február Il-i számában "polgári hálrcíl" tudósít, amilyen megjelent Ferenr József is. 188 febtuárjdban a Nemzeti ť Színház Ť nyugdíjintézctejavára színészbált tartottak. A báloknál sokkal színesebbek voltak a Vigadó komolyienei hangversenyei. Liszt Ferenc 1865-ben itt mutatta he Szent Erzsé het legendája című oratlriumát. Az idűke.rben megalakult Filharmóniai Társaságnak, később a Székesfővárosi Zenekarnak jelentett otthont a nagyterem, amelynek akusztikájál suk,m kifogásolták. A zongoraművésixk fényessoráhan szerepelt ittRu(.irrsteu, Rahrnnnyínov is, az énekesek között fellépert Gigli, vezényelt a Vigadóhon Mahler, Richard.Stnruss. A rnásodík vilá háborúban a Ví adó kig g égett, és olyan súlyos kárukat szcnvedclt, hogy a helyreállításárcíl hosszú ideig vita folyt. A Magyar Nemzel 1959. április I(1-i számában Pnál Ferenc azt javasolta, hogy bontsák le a Vigadó beláthatatlan időn belől újjáépíthetetlen romhalmazít, és akkor a Vörösmarty teret a Duna fdékinyitvaimpoiáns tér keletkeine. Végül 1967-ken a Közéyülettervező Vállalat megbízásából Tiry Gyöyry vette kezébe felelős tervező építészként a Vigadó újjáépítését. A helyreállítás az ő tervei alapján és Kulcsár Sándor mérnök irányításával folyt. Terveiben 'I'iry fontosnak lartotul a míLenrlékileg védett részek megóvását, eredeti állapotukba való visszahelyezését. Az épület külsejének meghagyása mellett új belső kiképzést alakított ki a tervező, alagsorral, földszinttel és hat estelettel. A nagytereut pontosan a korábbi alapterületen épült fel, csak korszerűbben, tágaBabban helyezték el a székeket. Azaz ntég sem j61, mert a serem akusztikája senunít nem javult. A korabeli metszeteken látható, hogy Liszt Ferenc háttal a l7unának úlvc játszik, miközben a közönseg gyimynrkíidik a páratlan hullai panoránuíhan. Sajnos a hangversenyek rttai közönsége ezt nem teheti meg, pedig a zene és a látvány kózi.s élménye bizonyára még jobban vonzaná a külföldieket is. A felújított épúletet I'csti Vigadó néven 1980-kan nyitották meg, és a Vörösmarty téri irodaházzal együtt (a két épület kőzött az átjárást megoldották) a főváros kulhuális központja lett. A nagyterem a hangversenyek mellett zenes műsoroknak is helyt adott. A rendszerváltozást követ6en,1992hcn a kul(urális hírar létreitpztaa lvdűvészeti és Szabadművelődési Alapítvány, amelyaek tulajdonába került az irodaház, és hasi: nálad jogot nyert a történelmi Vigadrílan, amely továbbra is a rongyoz állam tulajdopában m,uadt. Az alapítvány mífküdteti az épületben a Vigadó Galériát, amely az egyik legrangosabb magyar kortárs galéria, ahol évente hnnninc egyéni és kollektív kiállítást rendeznek. A Pcsli Vigadónak-alapító okirata szerint - a magyar kultúra támogatása az elsődleges feladata. Ennek egyre nehezehben tud eleget tenni, mivel ac épület állaga az utLíbbi években erősen megromlott, a fdújíl3sa nem halogatható tovább. A t$vJaros egyikfontos kuhurális kíS.ontja bemelt idegenforgalmi helysrin rrri aoia, t Yorac.r DEÁK ATTILA

Dátum : 2002.05.06. Újság : Magyar Nemzet 22.oldal