Stúdiónk vendége Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere

2002-09-23 19:45 Infó rádió

Aréna



M.v.: - Stúdiónk vendége Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere. Az imént ott hagytuk abba, hogy az üzleti szférát jobban be szeretné vonni a kultúra támogatásába. Eddig is lehetett azért hallani arról, hogy cégek, főleg nagyobb cégek nagyobb rendezvények támogatójaként azért hát részt vettek. Igaz, hogy sokkal többen is lehetnének még. Hogyan gondolják erősíteni a mecenatúra ilyen típusú intézményét, gondolok itt arra, hogy próbálnak-e valamiféle kedvezményt adni azoknak, akik a kultúrát támogatják ez ügyben, van-e egyeztetés akár a Pénzügyminisztériummal. Gondolnak olyan programmal, amibe érdemes bekapcsolódni az üzleti szférának még inkább?

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - Egyenlőre inkább arra gondolunk, hogy népszerűsítsük ezt az egész dolgot, ha röviden akarok fogalmazni, a kultúra reklámja volna a cél, ami egyébként nemcsak az üzleti szféra felé szólna, hanem ahol nagyon gyenge a kultúrafogyasztási igénye, hogy csúnyán fejezzem ki magam, tehát ezt a jubileumi évet arra szeretnénk használni, hogy minél szélesebb sávban tudatosítsuk, hogy van kultúra, mindennapi kenyerünk a kultúra, a kultúrának van egy biztonsággal működő és demokratikusan finanszírozó szervezete és azt szeretnénk minél tudatosabbá tenni és ez az üzleti szférának szól, hogy a kultúra támogatása az egy presztízskérdés, tehát van profitja, amit az előbb mondtam és ahogy mondta az előbb, vannak még kezdemények, de nem elég, tehát azt szeretnénk, ha ez a kör bűvülne. A másik pedig, miután járulékokból adódik össze az a summa, amit a kultúrális alap megkap és amiből hát osztogat, hogy úgy mondjam, szeretnénk azt is tudatosítani azokban, akiktől ezek a járulékok származnak, ez egy automatizmus tulajdonképpen, mi számontartjuk őket, mi gondolunk arra, hogy az ő járulékaikból működünk és működik a kultúra és nekik is meg akarjuk adni a tiszteletet azért, hogy ha nem is önként, de mégis hozzájárulnak a kultúra támogatásához.

M.v.: - Van egy hallgatónk a vonalban.

- Egy magánmondatot hadd mondja, mint alkotóművész külön üdvözlöm, hogy az egy vacsora anatómiája című verse az én toplistámon a száz legjobb magyar vers között szerepel, de nem erről akarok én most beszélni. Ami a kultúra támogatását illeti, egy kicsit pesszimista vagyok, akkor lehet majd ... a nagypolgárság által, hogy ha mi most újgazdagok fiai magukra szednek annyi kultúrát, hogy úgy érzik, műalkotásokat akasztanak majd a falra, mert régen az volt, hogy ha valaki elért valamilyen valami szintet, ... A kérdésem a következő lenne, hogy a minisztérium tervezi-e esetleg egy olyan magyar történelemnek megírását minden oldalról, egy objektívet, hogy meg lehetne egy olyat csinálni, főleg a XX. század történetéről van szó, hogy valahogy, akik utánunk jönnek, objektíven lássanak. Most arról van szó, hogy az ilyen elbírálás most nem a történelemre, hanem a bíróságra tartozik. Mindenféle perújrafelvétellel, hogy lát-e a miniszter úr valamiféle lehetőséget, hogy meg tudják csinálni.

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - Természetesen látok lehetőséget, bár anélkül, hogy el akarnám hárítani ezt a kérdést, elsősorban ugye ez az Oktatási Minisztérium asztala egy ilyen történelem könyv, de valóban én nagyon fontosnak tartom és ezt most minisztériumoktól függetlenül, tehát ez a történészek feladata, nagyon fontosnak tartom, hogy folyamatosan állandóan szembenézzen önmagával, ne kurzus történelem könyvek íródjanak, ne pillanatnyi politikai irányultságok szerint alakítgassuk örökké a történelmünket, hanem a tények legyenek azok, amelyek leíratnak és ami a legeslegfontosabb és ami a leginkább hiányzik, a szembesülés. Ahogy az angolok szembesülnek saját történelmükkel, és ahogy ironizálni tudnak önmagukkal, ezt a szintet, ezt a magassági szintet kellene elérni nekünk is.

M.v.: - Tavaly Franciaországban, idén Olaszországban mutatkozik be a magyar kultúra, hiszen ott van az évad. MEkkora az érdeklődés kint?

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - Én most voltam kint néhány napig, nagyon nagy. Mondhatnám azt is, hogy váratlanul nagy. Fantasztikus a sajtója, szinte minden nap írnak valamilyen eseményről, Nem akarom elsorolni, hogy mi minden aratott sikert, mert akit esetleg kihagyok, az megsértődik, de tényleg a komoly koncertektől kezdve, operákon keresztül színházi előadások, a Farkas István ugye, aki nagy festője a XX. század magyar festészetének, tökéletesen el volt hallgatva és tüntetve a kommunizmus évtizedei alatt. Olyan hihetetlen sikere van a kiállításnak, hogy azt mondják és írják be a látogatókönyvbe, hogy létezik, hogy ezt a nagy festőt eddig nem ismertük.

M.v.: - Folytatódik ez a sorozat, tavaly Franciaország, idén Olaszország, jövőre ha jól tudom Anglia.

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - 2003-2004-ben jön Anglia, nagyon remélem, hogy ez minden eddiginél jobb legyen, természetesen ezt ambicionálom is, miután ...

M.v.:- Akkor ez egy sorozat kezdete?

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - Igen, tulajdonképpen meggyőződésem az, hogy az országimázst, ugye amiről annyit hallottunk az elmúlt években, azt nem itthon kell megteremteni, itthon megvan a magyar állampolgárnak az országimázsa, nem kell azt pátyolgatni, mindenki úgyis a sajátját óhajtja látni,hanem ott kell országimázst teremteni, ahol nincs, ahol nem ismerik az országot, a legfőbb médiaum nyilvánvalóan a kultúra, tehát ezek a kultúrális évadok ezek szerintem nagyon fontos mozzanatai.

M.v.: - Ők mikor jönnek hozzánk?

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - Az olaszok, a franciákról nem tudok most, az olaszok kintlétem alatt tárgyaltam pl. az olasz kultúrális miniszter kollégámmal és megállapodtunk abban, hogy egy olasz évadot rendezünk a számukra itthon, a pontos időpontját még nem tudom, de elképzelhető, hogy ez már a következő évben megtörténik.

M.v.: - Véget ért a Kossuth év, amelynek a záróeseményén úgy fogalmazott, hogy Kossuth mindenkié, az egész nemzeté, nem sajátíthatja ki egyetlen osztály, réteg vagy párt, mozgalom sem. Az SZDSZ-nek 20-án volt egy közleménye, amely ezzel kapcsolatos, az első mondatot hadd idézzem. Kossuth Lajos neve egyet jelent a magyar szabadsággal, az SZDSZ Magyarország egyetlen liberális pártja, a folytatója annak a nemzeti és liberális hagyománynak, amelyet a világszerte és leghíresebb magyar liberális demokrata, Kossuth Lajos neve testesít meg. Nem állítom, hogy ez feltétlen azt jelentené, hogy úgymond feltétlen egy párt kisajátítja, de azért pici ilyen érzése azért van az embernek.

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - TEhát igen, amit idézett tőlem, azt vállalom és ez így van, tényleg nem lehet kisajátítani, ennek ellenére állandóan, amióta Kossuth Lajos meghalt, minden kormányzati ki akarja sajátítani. Ez az év nem erről szólt és nem erről szól, ez a Kossuth centenárium, ami a szabad demokratákat illeti, ez ö, az igazság az, történeti és kronológiai igazság az, hogy tavaly az Orbán-kormány megfeledkezett a Széchenyi centrizmusával, amivel egyébként abszolút egyetértek, mert számomra Széchenyi valóban óriás és nem a Széchenyivel szemben, de mégiscsak meg kellett emlékezni arról, hogy álljon meg a menet, itt volt egy Kossuth Lajos is és bicentenárium van és ezt a szabad demokraták hirdették meg, szerintem az előző kormányzat nem kis bosszúságára. Ebben ez úgy jelent meg és ezt én abszolút azt mondom, hogy ez így igaz és így jogos, úgy jelent meg, hogy kérem szépen Kossuth Lajos a nemzeti liberalizmus egyik legnagyobb politikusa. És a kontextusból még nagyon fontos kiemelni, hogy a mai politikai arénában, ami hát nem mindig elegáns, a liberalismuz állandóan szidalom szóként jelentkezik és ez valahogy meg kéne szüntetni és ez ellen való tiltakozásképpen hirdette meg és ébresztette rá a közvéleményt az SZDSZ, hogy kérem szépen ne tessék a liberalizmust szidni, mert a nagy Kossuth Lajos is az volt.

M.v.: - Még egy rövid kérdés. Az ön őse, hát ugye komoly vitákat folytatott Kossuth Lajossal és olvastam, hogy ön eredetileg Artúr. Miért Gábor most?

Görgey Gábor, a Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere: - Én nem most vagyok Gábor, hanem mióta publikálok, mert az én első szerkesztőm, aki 18 éves k oromban az első verseimet megjelentette, ő azt mondta, hogy édes fiam hogy ha te a nyilvánosság elé lépsz és belőled író lesz, akkor illik egy más keresztnevet változtatni, mert ez a név foglalt. És én ezzel teljesen egyetértek. Nem szeretem ha a művészeti vagy bármilyen szférában duplikált nevek forognak és egy friss, mondjuk Kossuth Lajos nem tiszteli Kossuth Lajos emlékét annyira, hogy megváltoztassa a Lajost, tehát én ezért lettem Gábor.

M.v.: - Lejárt az időnk, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.