Elhunyt Pártos Géza

NSZ : 2003. szeptember 2. Szerzõ: M. G. P.


Szombaton meghalt a magyar színházmûvészet legöregebb atyamestere. Nem írhatjuk, hogy Pártos Géza (1917-2003) volt színházi életünk nagy öregje, mivel termetre õ volt a legkisebb rendezõ. S az utóbbi idõkben mind apróbbnak látszott színházi premiereken. Õsz hajú kisgyermeknek hatott. Nemcsak kecses, aprócska alakja, hanem mindvégig megõrzött gyermeki ártatlansága, életre-csudálkozása, töretlen kíváncsisága okán. A pinduri színházi úr választékos megjelenése szellemi elõkelõséget sugárzott. Tétován mozgott. Tétován igazodott el világéletében a mindennapokban. Pici teste mégis acélosan edzett volt.

NSZ : 2003. szeptember 2. - Szerző: M. G. P.

Táncos szerepekben kezdte színészi pályáját. Major Tamás, Apáthi Imre, Olty Magda, Gobbi Hilda, Ungvári László, Várkonyi Zoltán mellett a fiatal, elégedetlen színészek mindennapos asztaltársaságának tagja a Szimplon kávéházban. Pártos Géza ugyancsak Milloss Aurél táncnövendéke. 1940 karácsonyán a Magyar Művelődés Házának átkeresztelt Városi Színházban táncol Muharay Elemér Magyar karácsony című betlehemes táncjátékában.

Pártos a háborús viszontagságok után 1945-ben Szegeden a Fiatalok Kísérleti Színházában színész. Megrendezi itt Madách A civilizátor című szatíráját.

Pesten a Szabad Nép politikai kabaré vezetője lesz Pásztor János színésszel. Párthelyiségekben és mozikban tartották előadásaikat. Tréfás jelenetek, zenedarabok, dalok, szavalatok, némajelenetek szerepeltek műsorukon. Egyidejűleg Pártos a Nemzetihez kerül tagnak. Első rendezése Székely Mátyás: Daru című balatoni halászdrámája (1945. szeptember 13-án, délelőtt). Stúdió-előadásban adták a színdarabot egyetlen alkalommal. Az íróról kiderült – írónő. Nem a neve székely, eredete. Ákosfalvy Gerő Helénnek hívták. Pártos megrendezi Osztrovszkij komédiáját, az Erdőt. Tovább kísérletezik a színészettel: ő volt a Nemzeti 1947-es Tragédiájában az Eszkimó.

A Dohányon vett kapitány című operettet rendezi a Magyarban, a Nemzeti akkori kamarájában (1949). A színházak államosításakor elkerül a Nemzetitől. Nádasdy Kálmánnal társrendezésben Móricz Zsigmond Rokonok-ját viszi színre a Madách Kamarában. A Hevesi Sándor téren megalapított Madáchban ráosztják a népi demokratikus darabok megrendezését.

1956. november 26-án a társulati ülés megválasztja a Madách igazgatójává Greguss Zoltánt. A színház főrendezője Pártos Géza lett. Az újrainduló színházi életben büntetésből a Petőfi-Jókai Színház főrendezője. Visszakerülve a Madáchba, világossá lesz: a törtetésből kimaradó rendező szívósan dolgozik. Valóságos egyszemélyes kísérleti színház. Kiss Manyi robusztus Kurázsi mama-alakításával és Psota perzselő erejű Néma Katájával színre viszi az első hiteles magyar Brecht-előadást. Előtte Kiss Manyival Berlinben tanulmányozzák a Berliner Ensemble produkcióját. Pártos szabatosan követi a berlini előadás szcenikai-zenei-jelmez-megoldásait. Rendezése mégsem másolat. Önálló műalkotás. Nem német: szenvedélyes magyar előadás, némi romantikával.

Nem hirdet programot. Csendesen színpadra menti a magyar dráma elfeledett vonulatát. Jókai Mór csacsiságnak ítélt vaudeville-jét, A bolondok grófját Nagy Annával a néma lány szerepében állítja színre. Füst Milán drámái elől a színházak elbarikádozták magukat. 1915-ben írott Boldogtalanok-ját a Madách Kamarában diadalra juttatja Pártos Géza. Igazságot szolgáltat Füst IV. Henrikjének. Gábor Miklósnak talán pályája legteljesebb alakítása a Canossa-járó Henrik. Az agg költő a földszinti bal oldali páholyban még részese a bemutató előadásvégi ünneplésnek. És halála után Pártos megrendezi a Catullus első színrevitelét.

Sikerei csúcspontján elhagyja az országot. Egykorúan szólva: disszidál. Színiiskolát nyit Londonban. Továbbvándorol Izraelbe. A bolygó rendező hazajön. A Várszínházban próbára teszi Pap Károly színházi színdarabját.

Nemzedékeket nevelt színésszé a főiskolán. Pedagógiai tapintata, felkészültsége, növendékekre és a munkára összpontosító figyelme komoly eredményekkel dicsekedhetik. Hazatérte után nem tanít rendszeresen, tart néhány színésztovábbképző edzést.

Az apostolian szerény színházi pátriárka színházművészetünk kiemelkedő nagyja volt.

forrás: Observer