Shakespeare és a Globe Színház

Volt egyszer egy fantasztikus színházismerõ, ötletekben páratlanul gazdag, stílusokban példátlanul mûvelt, ki kardjánál csak pennáját forgatta nagyobb szakértelemmel, mégpedig tragédiában és komédiában egyaránt. Meg is gyanúsították, hogy a neve alatti mûvek több író teremtményei. Színháza is volt, melyet ugyan nem mondhatott magáénak, mégis úgy vonult be a színháztörténetbe, mint "Shakespeare Globe"-ja. Amit ma Globe-ként ismerünk, Shakespeare nem láthatta, ám a színház módszereinek továbbélése, felfogása, mai elõadásai, nemzetközi kapcsolatai, a workshopok, a kiállítások és a virtuális séták mégis úgy idézik meg az író szellemét, mintha ma is közöttünk lenne. Különösen a katedrális nagyságú "underglobe", a színház alatti kiállító- és próbatermek sora, mely csupa szín és izgalom, akárcsak egy igazi shakespeare-i tragédia.

A PREMIER magazin szeptemberi számából.Mint bármely Shakespeare-műhöz, a Globe keletkezéséhez is tartozik egy prológ. Sam Wanamaker amerikai rendező 1949-ben megdöbbenve állapította meg, hogy az angol színházcsináló emlékét mindössze egyetlen koromfekete bronztábla őrzi a Bankside rozzant sörözőjének falán. "De hisz Shakespeare jóval többet érdemelne!" Sam álmának megvalósítására, az egykori Globe újraépítésére mégis csak 20 évvel később került sor. Eredetileg hatalmas kulturális épületkomplexet tervezett oktató- és kutatóközponttal, mozival, pubbal, lakásokkal, parkolóval és szállodákkal. Az 1972-es, induló Hamlet-előadás célja - utcai kosztümökben és Keith Mitchellel a címszerepben - a nyilvánosság és az adakozók figyelmének felkeltése volt az építkezés iránt. A Shakespeare Baráti Társaság, a pénzgyűjtést célzó alapítványok jöttek-mentek, főleg tönkrementek, mígnem megvirradt 1997. június 12. nagy napja. Erzsébet királynő és Fülöp herceg megnyithatták a Shakespeare szellemében kimondottan e célra szervezett maszkabált. Prológját Sam Wanamaker lánya deklamálta, híven az V. Henrikhez: "O! For a Muse of fire that would ascend. The brightest heaven of invention! A kingdom for a stage." (Ó, Tűzmúzsát! Ki most a lelemény legtündöklőbb egébe szállna föl, - országot színpadul...) - Vas István fordítása.

A fél éven át nyitva tartó Globe hetente hatszor két előadása között a mai látogató megismerheti, hogyan működik egy színház, melynek munkájáért a színészek maguk felelősek. A versmondás-, a hangképzés- és a mozgástanfolyamokon mindenki kötelezően vesz részt. A Master of Voice gondoskodik a színpadi hang "hallhatóságáról", a hangminőségről. Legalább ilyen fontos azonban a színészek atlétaképzése is. A kommunikációnak tisztának és érthetőnek kell lenni.



A Globe titka? Intimitása! Az 1500 néző közelsége a cselekményhez! A nézőnek magának kell eldöntenie, mit csináljon, hogyan viselkedjen. Magának kell rájönnie, mennyire vesz részt a drámában, a színészek irritálásában vagy akár az alkotó csendben. A tél a tanulás időszaka, a téma: miként lehet Shakespeare nyelvét a nyomtatott papírról életre kelteni. Az oktatás éppúgy szól hivatásos művészeknek, mint fiataloknak, műkedvelő csoportoknak.

Hogy is volt Shakespeare korában? A szomszédos Borough Market ezeréves gyümölcs- és zöldségpiacának tarka nyüzsgését, a St. Paul-katedrálist, az emberektől, üzletsoroktól és a lefejezett árulók testcsonkjaitól szennyes-piszkos London Bridge-et vagy a Hódító Vilmos idejében épített, 900 éven át a hatalom jelképeként szolgáló Towert jól ismerte Shakespeare, akárcsak az Erzsébet korabeli, hajóktól, bárkáktól nyüzsgő Temzét és a Pool of London kikötőjének nemzetközi zsibvásárát. Hangos "Westward ho!" kiáltásokkal hívogatták a wherries-nek nevezett átkelőcsónakosok a kereskedőket, amikor pedig a folyó befagyott, a piacot a jégtakaróra telepítették. 1564-ben Erzsébet is részt vett egy ilyen táncokkal és nyílversennyel tarkított vásáron.



Az Erzsébet-kori London - 400 ezer lakosával a világ legnagyobb városa, melynek utcái szekerektől, kocsiktól roskadoztak - a városatyákon keresztül tartotta kézben a színésztársaságokat. A city határain kívül azonban a színházak - akárcsak a bordélyok - az egyház fennhatósága alá tartoztak. A cenzúráról és a gyülekezési jogról a városi hatóságok döntöttek. Ha pestis pusztított, a színészeknek vándorútra kellett menniük, mert a színház bezárt. Egy-egy ilyen színészcsapat legnagyobb kincse a klasszikus és királyi kosztümök, a kéziratgyűjtemény és a fantáziafigurák voltak. Az első Globe Richard Burbage nevezetes társaságából kapta művészeit, és 1599-ben alapították. Ennek a csapatnak volt tagja William Shakespeare. A díszes oszlopokkal épített, megemelt, fedett színpadhoz 1 pennys állóhelyeket nyújtó porond simult, amelyet - 2 pennyért kínált ülőhelyekkel - emeletes zsöllyesorok zártak le ovális arénaszerűen. Rendező annak idején nem volt, a színészek karakterszereplőként feleltek a prózában, verses drámában írt előadásért, melyek kézirataiért jó esetben 10 font ütötte a szerző markát. A közönség együtt lélegzett a darabbal: beleszólt, -kiabált, -fütyült, a kiállhatatlan szerep tulajdonosa felé tárgyak bedobálásával adott nagyobb nyomatékot emócióinak. A női szerepeket fiatal fiúk játszották. Óriási jelentősége volt a dús dekorációnak és a színpadi hatásoknak: a süllyesztőknek, bűvésztrükköknek, kasírozott figuráknak. Színház volt a színházban a nemesség gazdagon és tarkán öltözött sokaságának látogatása - az ő soraiból kerültek ki a mecénások is. Ezeket hajkurászta minden szerző, hisz író volt elég! Az Erzsébet-kori Angliában több mint 2000 színdarab született. Lévén a kézi másolás költséges, a színészek csak a végszavakat és saját szerepüket kapták kézhez, a mű így puzzle-játékként állt össze a próbán.



A mai Globe színésznevelésének talán legnagyobb érdeme a sokoldalú színházi ember képzése, aki nemcsak klasszikus angolt deklamál, de az akrobatikához legalább úgy ért, mint a hangszerekhez vagy a fegyverekhez. És ebben a fantasztikus közegben derül ki igazán, mennyire kézzelfogható a shakespeare-i tartalom és veretes szöveg! Hogy mennyire alkalmas Shakespeare a fiatal generációk megnyerésére. Rómeó és Júlia édes-szomorú szerelméből - Londontól tanulva, kissé arrébb - a stockholmi Dramaten és a Cirkör programcirkusz együttműködésében minden képzeletet felülmúló szerelmi légiparádé született. A hajmeresztő skateboard-pályán - amely a színpad, s amelyből ablakok, ajtók, lebillenthető ülőkék, teraszok nyithatók - lélegzetelállító tempóban gurulnak, csúsznak alá a két egymással viszálykodó család tagjai. Némelyek a Cirque du Soleil jól ismert gumikötél-technikáját alkalmazva ugrálnak-táncolnak a levegőégben. A családi összefogást érzékeltetve a Capuletek akrobatikus gúlában állnak fel egymás fejére-vállára. A Lagerfeld divatdiktátorhoz hasonlóan ősz, lófarkos, fehér sálas, fekete kosztümbe öltözött családfők egymás orrának csipkedésével, a másik fenéken billentésével űzik életre-halálra szóló párbajukat. A szerelmes Rómeó földön fetrengve szavalja shakespeare-i érzelmeit, melyek oly pusztítók, hogy teste nem nyerhet nyugtot. A Capuletek álarcosbáljára besurranó Rómeó és barátja rózsaszín kockás abrosz mellett sörözve izeg-mozog, miközben Júlia bájáért lelkesedik - mintha csak egy tiroli hegyi uzsonnát ízlelgetne. A titkos esketést kérő Rómeó papnál tett látogatásának helyszíne, a kápolna akkor válik hitelessé, amikor a skateboard-pályán lelógatott hatalmas keresztre - magát menyasszonyként kéretve - felmászik a megfeszített Krisztus. A fiatal pár szerelmi jelenete a tornakötélen függve-tornázva megy végbe - talán a csók is jobban ízlik fejjel lefele?



Mindeközben bőven nyílik alkalom a közönség elöl ülő tagjainak megszólítására, a tréfás kedvű színészfiúnak a nézőtéri csinos kislánnyal történő kacsingató flörtölésére és a felgyúló érzelmek bizonyos testrészekre gyakorolt hatásának nem egészen Shakespeare által írt szövegű bemutatására. Nos, a siker bejön, a közönség mulat, a taps felzúg. Cirkusz kell a népnek! A Shakespeare-től vett mintegy 50 mondat bizonyára nem elég motiváció a dráma elolvasásához, ahhoz azonban elegendő, hogy a mai fiatal megismerje, mi volt Rómeó és Júlia története: "Fiatalság, szerelem. Szülők nem akarják. Halál!" Hiszen: "Színház az egész világ!"

Reviczky Katalin