"Az eltûnt idû nyomában"

Sajó Yvette


75 éves Körmendi János

Hõséges természet, hiszen frissdiplomásként, 1951-ben került a Madách Színházhoz, és 1987-ig ott maradt. Aztán a Mikroszkóp Színpadhoz szerzõdött, ahol telt házak elõtt játszotta a Körmendikabarét. Vendégeskedett a Tháliában és az Operettszínházban, sok-sok tévéjátékban és szórakoztató mûsorban - s az évek múlásával csöppet sem vidám helyeken, kórházi osztályokon is, például az urológián, ahonnan 1974-ben megírta nagy port kavart Leveleit. Jellegzetes humorral, (ön)iróniával és kritikával szemléli a világot s benne természetesen a színházat, melyben - 1991-es könyvének címe szerint - "nyakig benne van". Az elmúlt 50 évben láthattuk, amint Shakespeare Viharjában Trinculót, az Ahogy tetszikben Próbakot, a Tévedések vígjátékában Ephesusi Anthipolust, a Lóvá tett lovagokban Holofernest adta, Brecht Svejk a II. világháborúban címû drámájában címszereplõ volt, Gogol A revizorjában Bobcsinszkij, Moliere Scapin furfangjaiban Sylvester, Kálmán Imre Csárdáskirálynõjében Miska pincér, Offenbach Orfeusz az alvilágban címû operettjében Styx Jankó, Shaw Pygmalionjában Doolittle. A Radnóti Színházban tartott önálló estjén azt is eljátszotta, "Ami a szerepeimbõl kimaradt". Egyetlen alakításából és írásából sem hiányzik a humor, egy csipetnyi csibészség s a játék öröme - azaz a tehetség.

"Az eltűnt idű nyomában"

Sajó Yvette


75 éves Körmendi János



Hőséges természet, hiszen frissdiplomásként, 1951-ben került a Madách Színházhoz, és 1987-ig ott maradt. Aztán a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, ahol telt házak előtt játszotta a Körmendikabarét. Vendégeskedett a Tháliában és az Operettszínházban, sok-sok tévéjátékban és szórakoztató műsorban - s az évek múlásával csöppet sem vidám helyeken, kórházi osztályokon is, például az urológián, ahonnan 1974-ben megírta nagy port kavart Leveleit. Jellegzetes humorral, (ön)iróniával és kritikával szemléli a világot s benne természetesen a színházat, melyben - 1991-es könyvének címe szerint - "nyakig benne van". Az elmúlt 50 évben láthattuk, amint Shakespeare Viharjában Trinculót, az Ahogy tetszikben Próbakot, a Tévedések vígjátékában Ephesusi Anthipolust, a Lóvá tett lovagokban Holofernest adta, Brecht Svejk a II. világháborúban című drámájában címszereplő volt, Gogol A revizorjában Bobcsinszkij, Moliere Scapin furfangjaiban Sylvester, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Miska pincér, Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjében Styx Jankó, Shaw Pygmalionjában Doolittle. A Radnóti Színházban tartott önálló estjén azt is eljátszotta, "Ami a szerepeimből kimaradt". Egyetlen alakításából és írásából sem hiányzik a humor, egy csipetnyi csibészség s a játék öröme - azaz a tehetség.

75 éve szállt fel az első zeppelin léghajó amerika felé



1895-ben a Berlinben dolgozó magyar Schwarz Dávid alkotta meg az első merev vázas léghajót. Halála után terveit özvegye eladta Ferdinand von Zeppelin grófnak, aki továbbfejlesztette azokat, s alumíniumvázas léghajója 1902 nyarán levegőbe emelkedett. A Zeppelin a világ vezető léghajógyártója lett, légi járművei 1928 őszétől Amerikába is rendszeresen repültek. Az első LZ 127 jelzésű, tengerentúlra tartó léghajó 1928. október 11-én szállt fel Fredrichschafen repülőteréről. Kapitánya, Hugo Eckener kezdeményezésére gyűlt össze - közadakozásból - a nemzeti kincsként számon tartott léghajó megépítéséhez szükséges öszszeg. Az LZ 127 repülési ideje Lakehurstig 111,5 óra volt. A kapitányt október 16-án ünnepélyesen fogadták New Yorkban. Alig két héttel később, október 29-én a pompás léghajó viszszaindult Németországba.


25 éve nyílt meg a játékszín



Az új művészi kezdeményezések és a magyar drámák támogatása érdekében létrehozott színház 1978. október 4-én nyitotta meg kapuit a volt Kamara Varieté épületében, a Teréz körút 48. alatt. Az első művészeti vezető Giricz Mátyás volt. Húsz éve Berényi Gábor vette át az igazgatást, aki 1992-es nyugdíjazásáig a Játékszín élén állt. Megtartotta a színház befogadó jellegét, illetve saját produkciókat hozott létre. A magyar drámák továbbra is kiemelt helyet kaptak: nagy sikerrel játszották Szakonyi: Adáshiba, Örkény: Macskajáték, Füst: Máli néni, Karinthy Ferenc: Bösendorfer, Szép Erno: Aranyóra és Eörsi István: Az interjú című színművét. Az állandó társulattal nem rendelkező színházban remek színészek játszanak: így volt ez például a Hyppolit, a lakáj Verebes István rendezte előadásában is. Nincs ez másképp 1992 novembere óta sem, amikor Balázsovits Lajos lett az igazgató. Ma éppúgy láthatunk a Játékszínben Neil Simon-komédiát, mint John Steinbeck-drámát.


10 éve alussza örök álmát Federico Fellini



Már gyerekként imádta a cirkuszt, a mozit, és karikatúrákat rajzolt a vásznon látott filmsztárokról. Otthoni bábszínházához maga készített jelmezeket. Saját bevallása szerint Rómába utazása napját ünnepelte volna születésnapjaként, ha emlékezett volna a pontos dátumra. 1939-ben érkezett az "örök városba", ahol képregényeket és karikatúrákat rajzolt, majd újságíró lett. 1944-ben megírta első forgatókönyveit, és kezdetét vette a közös munka és jó barátság Roberto Rossellinivel. 1943. október 23-án feleségül vette Giulietta Masinát, akivel - a rendező félrelépései ellenére - 50 éven át elválaszthatatlan házas- és alkotótársak maradtak. Fellini szavai szerint elvesztett fiuk helyett közös filmjeik - Országúton, Cabiria éjszakái, Júlia és a szellemek, Ginger és Fred - lettek a gyerekeik. Amikor Masina megpillantotta arcát egy papíron, tudta, új szerep készül, Fellini ugyanis mindig lerajzolta alakjait. Úgy bánt a kamerával, mint festő az ecsetjével. Élete végén sajnálta, hogy nem ment el a világ múzeumaiba, kedves mestereinek képeihez. Le nem forgatott filmjeit - a Pinocchiót, a Don Quijotét és a G. Mastrona utazásait - is gyászolta. Szerencsére olyan remekműveket hagyott itt nekünk, mint az Országúton, Az édes élet, az Amarcord és a Nyolc és fél. Az értük kapott Oscar-díjak után 1993 tavaszán egész életművéért is átvehette a kis szobrocskát. Hat hónappal késobb agyvérzés érte és kómába esett, melyből nem ébredt fel többé. 73 éves volt.


40 éve halt meg Jean Cocteau



A XX. századi polihisztorok egyike volt: író, színész, filmrendező és festő. Korán megszerette a színházat, legyen az cirkusz, jégrevü vagy a Comédie Francaise előadása. 1917-ben Szergej Gyagilev párizsi Orosz Balett társulata számára írta Parádé című balettjét, 1920-ban pedig az Ökör a háztetőn-t. A Montparnasse nyüzsgő bohémnegyedében megismerte Picassót, Modiglianit, Apollinaire-t és Max Jacobot, aki bemutatta neki a 16 éves költő-csodagyereket, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba: verseinek klasszikus egyszerűsége is nagy hatással volt rá. Elvesztésekor - 21 évesen halt meg - az ópiumhoz menekült, és megírta Heurtebise, az angyal című versét. 1926-os Orpheusz című drámája felrázta a modern színházat. (1950-ben forgatókönyvet írt belőle, Orpheusz végrendelete című, 1960-as filmjét pedig már eredeti forgatókönyvéből rendezte.) 1930-ban forgatott, A költő vére című, első szürrealista filmjében Cocteau sajátos magánmitológiát alkotott. 1934-es Pokolgép című drámájában az Oidipusz-történetet dolgozta fel, mely saját bevallása szerint nagyon közel állt hozzá. Magánéletében 1946-os A Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lépett Radiguet helyére. 1950-ben Cocteau elkészítette a Villa Santo Sospir belsőépítészeti berendezését Saint-Jean-Cap-Ferrat-ban és nagyszabású freskósorozatba kezdett a mentoni városházán, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnában, valamint a Milly-la-Forét-i templomban, melynek kertjében röviddel a freskók befejezése után eltemették. 74 évet élt. A kápolnát fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be.


130 éve jött világra Rózsahegyi Kálmán



Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve 110 éve kapott diplomát a Színiakadémián. Debrecen és Kolozsvár után 1898-ban a Magyar, 1900-ban a Nemzeti Színház következett, melynek 80 éve lett örökös tagja, 1935-ös nyugdíjazásáig pedig "rendes" tagja volt. Az 1910-20-as években kabarészínészként is népszerű lett. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt. 1909-ben alapított színiiskolájában feleségével, Hevesi Angélával, később lányával tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt: Komlós Juci, Sas József és számos más jeles színész tőle tanulta az alapokat. Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma. Shakespeare Hamletjének egyik Sírásóját, a Lear király Bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona Bánk bánjának Tiborca, Móricz Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932-56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt... című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el. A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. 1961 nyarán hunyt el.


170 éve született Alfred Nobel



Stockholmban jött világra, egy robbantómester fiaként. Kilencéves volt, amikor a család Szentpétervárra költözött. Tizenhat évesen, már képzett vegyészként jól beszélt angolul, franciául, németül és oroszul. Párizsi és amerikai kémiai tanulmányai után apja szentpétervári robbanószergyárában dolgozott, de csődbe mentek. Visszatérve Svédországba Nobelék nitroglicerint állítottak elő, üzemük 1864-es felrobbanásáig. A csak "őrült tudósként" emlegetett Alfred Nobel ezután egy bárkán folytatta kísérleteit, s 1866-ban feltalálta a nitroglicerinnél sokkal biztonságosabb dinamitot. Késobb több más új robbanószert is kifejlesztett, pl. a füstmentes puskaport. Találmányai, gyárai és a bakui olajmezon lévő birtokai révén óriási vagyonra tett szert. Rengeteget utazott, de zárkózottan élt, sosem nősült meg. Az irodalom viszont mindig érdekelte: verseket írt angolul s egy regénybe is belekezdett. 1896 végén hunyt el Olaszországban, San Remóban. Végrendeletének megfelelően a vagyonának kamataiból alapított díjjal ismerik el a kiemelkedő tudományos és művészeti teljesítményeket. A fizikai, kémiai, orvosi, közgazdasági, irodalmi és béke Nobel-díjakat 1901 óta minden évben halálának évfordulóján adják át Stockholmban. Több magyar tudós részesült már a rangos elismerésben. 2002. december 10. óta irodalmi Nobel-díjasunk is van, Kertész Imre személyében.


10 éve hunyt el Feleki Kamill



Már gyerekkorában elvarázsolta a színház: akkori "törzshelye" a Víg volt. 1926-ban Rákosi Szidi tanítványa lett, egy évvel később, 19 évesen táncoskomikusnak szerződtette a Király Színház. Fergeteges tánctudását, akrobatikus ügyességét a Barokaldi cirkusz híres Boross bohóca segítségével is fejlesztette. Gyakran kapott koreográfusi feladatot színházában és Bécsben is. 1929-tol az európai közönséget kápráztatta el, mint "Camillo Feleky, a csodatáncos". A jelző nem túlzás: zseniálisan táncolt. Amikor feleségével, Finikével Budapesten tánciskolát alapítottak, sokan próbálták ellesni tőlük a fortélyokat. Több mint 40 éven át tartó, legendás házasságuk nélkül Feleki Kamill pályája nem lett volna ennyire kiegyensúlyozott és sikeres. Pasaréti házukba meghívást kapni és autogram-abroszukat aláírni nagy megtiszteltetést jelentett. Aki azonban bekerült Kamillka "beszüntető noteszébe", azzal büntetése lejártáig szóba sem állt. Pályája során többször sértetten távozott a Fővárosi Operettszínháztól, melyhez legnagyobb sikerei - Kálmán Csárdáskirálynőjének Miskája, Lehár Luxemburg grófjának Sir Basilja, Herman Hello, Dolly!-jának Vandergelderje és Kander Kabaréjának Schultz ura, mellyel 25 évvel ezelőtt, 1978. június 9-én elbúcsúzott a színpadtól - kapcsolódtak. Alapításától megszűnéséig meghatározó színésze volt a Nagymező utca másik teátrumának, a Petőfi Színháznak. Prózai szerepeit - köztük Molnár Ferenc Harmónia című darabjának Korbély tanácsosát, A doktor úr Puzsérját, Neil Simon A Napsugár fiúkjának Willie Clarkját - éppúgy tökélyre vitte, mint a zenéseket. Sok tévéjáték mellett Gárdos Péter Uramisten című filmje is fantasztikus alakítása miatt felejthetetlen. Augusztus 21-én lett volna 95 éves.


40 éve hallgatott el örökre Edith Piaf



Edith Giovanna Gassionként anyakönyvezték Párizsban 1915. december 19-én. Ugyanazon a napon - 1963. október 11-én - távozott a földi világból, mint jó barátja, Jean Cocteau, aki - Victor Hugo kifejezésével - az "Árnyék ajkának" nevezte és neki írta A közönyös szépfiú című darabját, a premier 1940-ben volt. Piaf - művésznevét, mely a párizsi argóban "verebet" jelent, felfedezőjétől, Louis Leplée-tol kapta - akkor már öt éve nem a francia főváros utcáin, hanem híres zenés színpadokon énekelt, óriási sikerrel. Egy háromperces sanzonba annyi érzelmet sűrített, mint előtte és utána senki más. Bizonyára azért is volt erre képes, mert élete tele volt tragédiákkal. Énekesnő anyja néhány naposan egy bordélyházban hagyta, ott nőtt fel. Négyévesen agyhártyagyulladást kapott és megvakult, látását csak hétévesen nyerte vissza. 17 évesen lánya született, de a kicsi csupán két évig élt. Az alig 150 centis, 40 kilós, törékeny, égő tekintetű Piaf mindenkit azonnal elvarázsolt énekével. Első fellépésén Maurice Chevalier is lelkesen megtapsolta, ahogyan később maga is örült ifjú pályatársai sikerének: ő fedezte fel Yves Montand-t és ott volt Charles Aznavour és Gilbert Bécaud indulásánál is. Nagy szerelme, Marcel Cerdan bokszvilágbajnok halála után menekült először az alkoholhoz, majd betegsége fokozatos súlyosbodásával a kábítószerekhez. Az éneklés volt az egyetlen, ami - legendás koncertjein úgy tűnt - meggyógyította. Amerikában éppúgy imádták, mint Európában. Utolsó hónapjait fiatal férje, Théo Sarapo tette széppé. 1963. október 14-én több mint negyvenezren, köztük barátnője, Marlene Dietrich kísérték utolsó útjára a Nem bánok semmit, a Mylord s a Himnusz a szerelemhez felejthetetlen előadóját.


60 éve hunyt el Max Reinhardt



Max Goldmannként jött világra Baden bei Wienben 1873. szeptember 9-én. Pályáját színészként kezdte. 1894-től a berlini Deutsches Theater tagja volt. 1899-tol rendszeresen vendégszerepelt Budapesten, alakításaival s rendezéseivel nagy hatást gyakorolva a magyar színházi életre. 1901-ben alapította a berlini Schall und Rauch kabarét, mely később rendszeresen játszó színházzá alakult. A következő három évtizedben Max Reinhardt számos teátrumot vezetett Németországban és Ausztriában, melyekben magyar színészek, Beregi Oszkár, Darvas Lili, Bulla Elma és Péchy Blanka is játszottak. Budapesten is rendezett: 1911-ben Szophoklész Oidipusz királyát és Katona Bánk bánját a Beketow Cirkuszban, illetve a Magyar Színházban, 1926-ban Molnár Ferenc Riviéráját a Renaissance Színházban vitte színre. A legapróbb részleteket is mindig pontosan kidolgozta: előadásaiban lényeges szerepet kaptak a látványos elemek, de legfontosabbnak a játék örömét tartotta. Mindkétszer színésznőt vett feleségül: Else Heimst és Helene Thimiget. Barátait, Thomas Mannt, Hauptmannt, Werfelt, Hofmannsthalt, Toscaninit, Bruno Waltert és Molnár Ferencet a Salzburg melletti Leopoldskron kastélyban látta vendégül. 1920 nyarán megalapította a Salzburgi Ünnepi Játékokat. 1927-ben leghíresebb rendezései - Szentivánéji álom, Akárki, Danton halála, Külváros, Két úr szolgája, Ármány és szerelem, Az élő holttest - az USA-ban is nagy sikert arattak. Hetvenöt éve nyitotta meg színész- és rendezőiskoláját a schönbrunni kastélyszínházban. Hitler hatalomra jutása után Reinhardt elhagyta Németországot és Angliában, Franciaországban, Olaszországban rendezett, majd az USA-ba emigrált. 1935-ben Hollywoodban filmre vitte a Szentivánéji álmot. Színházi lehetőségeket is kapott, de igazán csak amerikai színiiskolájában érezte jól magát. Agyvérzés vitte el, 70 évesen.