Mindenki mást csinál

Mikroszkóp Színpad -- Operaház -- Pesti Színház -- Vidám Színpad

Molnár Gál Péter a hétvégi bemutatókról

Forrás: Observer

A Mikroszkóp Kabaréban siratják az igazgatót. Meghalt Sas József. Az író. A rendező. Az énekes színész. A táncoskomikus. Díszes koporsóját körbezokogja komoly arcú társulata. Bocskai-ruhás szónok a magyarnóta-énekest méltatja. A slemil rabbi Polacseket, a rendes zsidó embert. Egy roma legény pedig a cigány énekest. Gyászünnepség van a kabaréban. Morbid tréfa a rendezővé lett vénülő táncoskomikus katafalkja.

A Mikroszkópnak mikroszkopikus tánckara van. Négy chorus girl bonyolítja a Vágó Nelly előírta gyorsöltözéseket és Seregi Lászlónak a leterített kockacukorra méretezett koreográfiáját.

Cirkusztól kölcsönzött kifejezéssel élve: Heller Tamás a fehér bohóc, elegáns, hűvös, előkelő. Beregi Péter a Dummer Auguszt, a hatásért szívesen hasra is esik, hogy a másik oldaláról ne szóljunk. Szóljunk azonban Bősze Péter kétségbeesett humoráról, Varga Ferenc József piknikus derűjéről és Aradi Tibor igazi bohócpillantásairól: ártatlan pimaszsággal tud körbenézni a világban.

Nyugdíjas-főpróbán volt nevetés elég, és elégtételt éreztek az idős nézők. Sas úgy állt humorkatonái között, mint Napóleonként a piramisoknál: Katonák, több évezred néz fel rátok!

Mást csinálnak az Operaházban is. Kesselyák Gergely karmester nem a zenekar élén áll, Kovács János vezényel az orchestrában. Kesselyák rendezőként a nézőtéren ül. Operaházi rendezői szűzbeszédnek mindjárt az egyik legnehezebbet, Mozart Don Giovanniját választotta. Märklin-mikrokozmosz a díszlet. Lego-világegyetem. Sok a baj vele: hova lép az énekes, melyik rekeszébe dobja Don Ottavio a Remington írógépét, és sikerül-e Tresz Zsuzsa jelmeztervezőnek okosan összekeverni a történelmi viseleteket (jelentem: nemigen sikerül). A részletes kritikát majd holnap olvashatják. Csak örvendezni akarok, hogy amikor fogyóeszköz a rendező, egy karmester nekiveselkedik a munka nehezének. És örvendetes visszahallani-viszontlátni Jevgenyij Nyesztyerenkót - aki a Margit-szigeti Boito Mephistofelesből repült nemzetközi nagysággá, és még ma is szól, és még ma is súlyos, érdekes személyiség. Don Giovannit nem sülylyeszti el haragja a kénköves színpadi pokolba: az árokból kiemelkedik karmesterestül a zenekar. Kivilágosodik a színház. A pokol a másik - írta Sartre. A pokol mi vagyunk, mi tesszük pokollá az életünket - így Kesselyák.

Pap Vera a Varrónőkben
Jean-Claude Grumberg, a Pesti Színház színdarabjának szerzője 64 éves. Francia színészből lett íróvá. A vígszínházi színészek most a Varrónőket adják Lakos Anna fordításában. A Varrónők olyan színmű, mintha André Antoine mutatta volna be a XIX. század végén naturalista programmal. Közben fejezetcímeket vetítenek és egykorú híradókat a Liberation utáni évekből (Zakál Edit összeállításában), és Hajdú Gábor válogatta dalokat Piaftól Josephin Bakeren át Yves Montand-ig. Kevésbé Brechtre utal a fejezetre szabdalás. Inkább a Brechtből szalajtott, mára már elfelejtett francia színpadújító Arthur Adamovra. A varrónők varrnak, pletykálnak, civódnak, lázadoznak, megbékélnek, vágyakoznak, végül lemondanak, ahogy az kazánkovácsdrámákban, fogtechnikusszínművekben és biológiatanár-színművekben lenni szokott. Grumberg megírta ugyanezt az élményét színházi környezetben (ez volt Az utolsó metró), megírta a Szabad zónában (a Katona József adta). Leon és Mme Laurance műhelyében keresztény francia varrónők együtt dolgoznak zsidó varrónőkkel. Az egymás megértése és meg nem értése a dráma: miként él tovább a békében a sok sötét tapasztalat.

A színész Eszenyi rendezése korrekt, lendületes. Gondoskodik pályatársnőit szerepalkalmakkal ellátni. Alexandra Gruskova hiteles viseletei részint segítenek karakterizálni. Így Pap Verának a fád, humortalan középosztályi feleség szerepében, a szárazon szarkasztikus Kútvölgyinek sorscsapások sújtotta, agyonfegyelmezett főnöknőként, vagy a szabadszájúan locska, nyers szavú, de jólélek Hegyi Barbarának, a magába fordult, beszűkült álmú Igó Évának és a passzív szerepében mindvégig elevenen figyelmes Majsai-Nyilas Tündének. Kevésbé tetszettek Börcsök jelmezei, aki így maga kénytelen átszínezni jelmezeit, nem pedig annak segítségére várni. Ül a szín közepén, varrja a munkadarabot apró öltésekkel: meglátszik rajta a teljes asszonyélet. A magáramaradottság, elözvegyültség, a rémségek félig feldolgozottsága, a befelé sírás képessége, kétségbeesése fölé mosolyokat feszít, és ezek a mosolyok ugyanolyan őszinték, mint az alatta megbúvó rémképek.

A varrónők mellett másodrendű dramaturgiai szerepeket kapnak a férfiak: a szórakoztatóipari hatásokra kidolgozott Kern, Földi László, Viszt Attila, Szula László, Lajos András, Váradi Ottó.

A szerző kisfiú-másának fölléptetésével önéletrajzi darablezárása a Pesti Színházban úgy hat, mintha elfogyott volna a dráma, mivel nem kapcsolódik elég erősen a honi társadalmi önvizsgálathoz.

Végképp mást csinálnak a Vidám Színházban. Miközben a Magyar Színház a Bob herceget játssza, a Madách áttért en suit zenés papedlijátszásra, a Vidám évadnyitó-igazgatóavató premierje Shakespeare Ahogy tetszik-je Puskás Tamás rendezésében, Horesnyi Balázs praktikusan csinos díszletében elszáguldtatott játéksebességgel. Az eredetileg orfeumnak épült színház, ahol Kellér mondta, hogy "maszek", Benedek Tibor mondta, hogy "ugyibár", Salamon Béla "aranyoskám"-nak szólította a párttitkárt, most Szabó Lőrinc kicsit megpiszkált fordításának szavait mondják a színészek (a dalok nem Shakespeare-től, hanem a Quimby együttes énekesétől Kiss Tibortól valók). Az előadás eredetileg a keszthelyi kastélyparkra készült, ott játszották nyáron zömében a Katona József Színház színészeivel. A színházavató Shakespeare részint új szereplőkkel felújítás. Igazi színészi élményt az Új Színházból középre cseppent Pálfi Kati Céliája jelentett (ahogy a régiek mondták: jól áll neki a színpad), Magyar Attila remek ritmusérzékű, zordan bohó Próbakője, Kozák András komor trónbitorlója és saját száműzött ellenlábasa, Szakács Tibor rossz (majd megjavuló) testvére, Schlanger rezignált méla Jacques-ja. Meghatott a színészsors kereksége: Pathó István pályája kezdetén kecskeméti Romeó volt, idősen a hű cseléd, Ádám szerepét dörmögi.

Megemlítendő továbbá, hogy a színház 1968–1971-ben történt (Siklós Mária általi) tönkre-átépítésekor kapott néprádió-borítású falaitól megszabadították a nézőteret. Kitágították az előcsarnokot. És kitakarítottak (a mellékhelyiségekben is), mindez jót tesz egy új színháznak.

Molnár Gál Péter a hétvégi bemutatókról

Forrás: Observer