...és mi már csak alkalmazkodunk...

Ma Magyarországon minden ember tudja, mi az infláció.
Ma Magyarországon minden Mûvész tudja mi az ÁFA.
Ma Magyarországon minden Mûvész tudja, mi a kényszervállalkozás.
Ma Magyarországon - kényszerbõl - lassan minden színházi ember tisztába jön azzal, hogy mi az üzemeltetési támogatás, és a mûvészeti fillér.
Megyeri László

A 2004. évi színház-finanszírozási, "katasztrófák" sorának megértéséhez mindez a tudás szükségeltetik, de biztosíthatom Önöket, hogy részeiben is elég elriasztó lesz.


Vegyük sorra az egyes tényezőket.





Infláció.


Minden háztartás a saját fogyasztásán érzi, ha a jövedelme nem emelkedik, az árak viszont igen. Ez ma több mint realitás - vagyis hogy az üzemeltetési támogatás 2004-re nem nő -, törvényben foglalt deklaráció. Ha nem a kormányzati elvárásoknak, hanem színházi zsebünknek megfelelően számolunk, akkor ez 7-8 %-os támogatás csökkenést eredményez.

(Tudják Önök, hogy egy színház költségvetésében a díszlet-jelmez költség körülbelül azonos az inflációs veszteség összegével?)




Jegyár ÁFA növekmény.


Nő a színházjegyre számított ÁFA (12 %-ról 15 %-ra), ami a színházak nettó bevételének (tehát a kifizethető összeg) csökkenését eredményezi, melynek ellentételezése a jegyár-emelés lehet.

(Tudják Önök, hogy az ÁFA emelés milliós nagyságrendű bevétel kiesést jelenthet egyes színházakban?)




ÁFA visszaigénylés csökkenés.


Általános, nem csak a színházi területet érintő intézkedés a költségvetési támogatás "bruttósítása", vagyis az ÁFA visszaigénylés lehetőségének szűkítése. Nem érdemes itt a közgazdasági elvekkel foglalkozni, elég a számokat leírni. 1,7-1,8 milliárd forint kiesésről van szó, ami az állami támogatás 17-18 %-a, és az összes felügyeleti (tehát az önkormányzati támogatást is számba vevő) támogatás 10-12 %-a. Belátható, hogy ez az összeg a július végéig kötelezettségekkel terhelt (művészszerződések, bérlet, évadtervek) színházüzem rendszerben kigazdálkodhatatlan.

(Tudják Önök, hogy ez az intézkedés 10-20, vagy adott esetben akár 100 millió forintos veszteséget is jelenthet egy-egy színházban?)




Kényszervállalkozás.


A Munka Törvénykönyve módosítása felülbírálni kívánta azt a helyzetet, hogy bizonyos munkakörökben elterjedt a vállalkozási szerződés keretében történő szerződtetés. Ez részben gazdasági kényszer volt, részben egy államilag ösztökélt folyamat végeredménye, mely a "vállalkozó ország" imázsát alakította. A jelenlegi vállalkozási szerződések átalakítása közalkalmazotti, alkalmazotti szerződésekké jelentős jövedelem csökkenést hozna a művészeti területen, és megjósolhatatlan feszültségeket eredményezne.

(Tudják Önök, hogy amennyiben a rendelkezés életbe lépne, és mindenkinek közalkalmazottként kell szerződni, nettó jövedelme akár a felére csökkenhet?)




Üzemeltetési és művészeti támogatás.


Az üzemeltetési támogatás nominális szinten tartása annak reálértékét az inflációval csökkenti.

A művészeti támogatás a NKÖM javaslata szerint 10 %-kal, vagyis nominálisan is csökkenne, s ezt a 250 millió forintos összeget az alternatív színház kör finanszírozásának strukturális átalakítására fordítanák. A céllal senki sem vitatkozik, az időponttal (több egyéb restrikciós intézkedéssel egy időben) és a módszerrel (szakmai egyeztetés nélkül) azonban annál inkább.

(Tudják Önök, hogy a művészeti támogatás a fenntartó Önkormányzat színházi támogatásától függ? Amennyiben az Önök fenntartója esetleg csökkenti a támogatását, halmozottan jelentkezik a hátrány.)



Lássuk ezután, hogy mit sikerült elérnünk. Hol tartunk most?




Infláció.


Az inflációs hatás kompenzálása a központi költségvetési támogatásban nem érvényesíthető, többlet, visszapótlás nem lehetséges. Nem vigasz, de a költségvetés legtöbb pontján visszavonás történt (köztisztviselői létszámcsökkentés, stb.), így ennek a feladatnak a megoldása részben az színházfenntartó önkormányzatokra, részben a színházakra vár.



Jegyár ÁFA növekmény.


Mivel a jegyár ÁFÁ-jának növekedésére csak a fent említett módszer – önkormányzati támogatás, vagy saját bevétel növelés - ajánlható, minden színháznak célszerű felülvizsgálni jegyárpolitikáját.



ÁFA visszaigénylés csökkenés.


A legfájóbb tényező, az ÁFA veszteség kompenzálása érdekében tárgyalások folynak a kormányzattal és a Minisztériummal. A jelenlegi - sajtóban, informális és formális fórumokon is megerősített - állapot szerint tény, hogy a veszteség 85 %-os kompenzálására kerül sor. Ennek elosztási elveit közgazdasági számítások alapozzák meg, és a legdemokratikusabb - és egyben legobjektívabb - megoldás kiválasztására törekszünk.



Kényszervállalkozás.


A július 1-vel életbe léptetett szigorítás országos tiltakozást váltott ki, ezért a jogszabály módosítás büntető rendelkezései alól 2004. június 30-ig mentességet biztosítanak. Ugyanakkor elkezdődött - az NKÖM és Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bevonásával - egy olyan speciális jogszabály kidolgozása, mely figyelembe véve a színházi szakma atipikus foglalkoztatási rendszerét rendezi a helyzetet a művészi és művészeti állományra.

Több hónapos tárgyalások után a szakszervezet példamutató kompromisszum készségével eljutottunk egy olyan javaslatig, mely alapján rövidesen elkészülhet egy kifejezetten a konkrét problémára koncentráló törvénytervezet.

Természetesen a színházszakmai problémák rendezésére egy Színházi Törvény nyújtja majd a végleges megoldást. Rövidtávon a művész-foglalkoztatás kérdésére kell koncentrálnunk. Amennyiben azonban a jövőben közösen lépünk fel ez ágazati kollektív szerződés, a Színházi Törvény, a színész nyugdíj és díjazások ügyében, akkor - látva a kormányzat fogadókészségét - jelentős eredményeket érhetünk el.

Megyeri László