Elmarad a Médea

A Radnóti Színház igazgatósága értesíti kedves nézõit, hogy a ma estére meghirdetett MEDEA címû elõadás Kocsó Gábor betegsége miatt ELMARAD!

A jegyek 8 napon belül a jegypénztárban visszaválthatók.

Megértésüket köszönjük!

Hans Henny Jahnn:

Medea
Fordító: Ungár Júlia
Jason, görög
CSÁNYI SÁNDOR
Medea, néger CSOMÓS MARI
Kreon, király MARTIN MÁRTA
Az idősebb fiú MOLDVAI KISS ANDREA
A fiatalabb fiú KOCSÓ GÁBOR
A fiúk felügyelője MOLNÁR ERIKA
Kreon követe

Dajka
SCHNEIDER ZOLTÁN

HÁMORI GABRIELLA





Jelmez: Benedek Mari

Díszlet: Ambrus Mária

Dramaturg: Ungár Júlia

Asszisztens: Balák Margit

Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR






Hans Henny Jahnn (1894-1959) német író, orgonaépítő, zenetudós, lótenyésztő és hormonkutató. Medea című drámája 1926-ban született. A mítikus történet Euripidész-féle feldolgozását vette alapul. Egyes motívumokat megerősített, másokat kihagyott, újakat szőtt bele. Jahnn Médeája néger, megtűrt idegen Korinthoszban, miként félvér fiai is, akiket fattyúnak csúfolnak, mert a kolkhiszi nő házasságát a görög Iasonnal nem ismeri el törvényesnek. Új motívum a két fiú központi szerepe, és az is, hogy a nagyobbik beleszeret Kreon király lányába, és ezzel apja vetélytársává válik. Médea istenek unokája. Varázserejével eléri, hogy Iason ne öregedjen. De földi szerelméért saját halhatatlanságával fizet. A férfi olyan most is, mint amikor megismerte és beleszeretett. Ő viszont megöregedett.
„Aki jobban szeret, az alul marad, és szenvedni kénytelen.” - írja a Tonio Krögerben Thomas Mann. Jahnn kegyetlen őszinteséggel hatol be ennek az egyszerű, mindennapi igazságnak újabb és újabb rétegeibe. Bonyolult tükörrendszerben látjuk a szerelmi szenvedély megnyilvánulásait. Lelplezetlen nyíltsággal beszél a test és a lélek kínjairól. Nem titkolja, hogy annak sem könnyű, akit „jobban szeretnek”, de minden rokonszenve az „alulmaradtaké”.