Gombrowicz: Operett

Bemutató: 2004. március 27. 19 óra - Bárka Színház

Az elsõ világháború elõtt, valamikor 1910 táján. Charme gróf, Himaláj herceg fia, a blazírt korhely és világfi el akarja csábítani Albertinkát, a csudalánykát. Az alábbi cselt eszeli ki: az e célra felbérelt csirkefogó odalopódzik a padon szunyókáló Albertinkához, s valamit elcsen tõle- a pénztárcáját, a medalionját - Ekkor Charme elkapja a tolvajt, s a savoir vivre megsértése nélkül bemutatkozhat a csudalánykának....

Bemutató: 2004. március 27. 19 óra - Bárka Színház

Az első világháború előtt, valamikor 1910 táján. Charme gróf, Himaláj herceg fia, a blazírt korhely és világfi el akarja csábítani Albertinkát, a csudalánykát. Az alábbi cselt eszeli ki: az e célra felbérelt csirkefogó odalopódzik a padon szunyókáló Albertinkához, s valamit elcsen tőle- a pénztárcáját, a medalionját - Ekkor Charme elkapja a tolvajt, s a savoir vivre megsértése nélkül bemutatkozhat a csudalánykának....


Csakhogy Albertinka álmában megérzi a csirkefogó érintését, és mostantól szerelmes simogatásról, sőt meztelenségről álmodik...

téboly! Hisz Charme, a frakkos gróf szégyelli a meztelenséget, az előkelő öltözéket isteníti! Ahogyan az egész világ is azt teszi! Ezért is látogat a Himaláj-kastélyba Fior, a férfi-női divat világhírű mestere és diktátora! Óriási bálra készülnek, s az ehhez kapcsolódó divatrevün a mester bemutatja kreációit.

De ő tele van bizonytalansággal és aggodalommal: milyen divatot diktáljon, milyen sziluetteket tervezzen, hisz homályos, hanyatló, ellenséges idők járnak, és nem tudni merre tart a Történelem...

Hufnágel gróf, a nagy lóbarát egy ötlettel segítségére siet: mindenki maga tervezze meg a holnap öltözékét, és bújjon zsákba. Adott jelre a zsákok lehullanak, a zsűri díjazza a legjobb öltözéket, Fior mester pedig az így nyert ötletek nyomán kihirdeti a következő évek meghatározó divatját.

Igenám, de Hufnágel se nem Hufnágel, se nem gróf, se nem lóbarát! Ő Józef, a herceg volt komornyikja, aki most marxista professzor-barátja segítségével fel akarja lázítani a lakájokat. Forradalmat akar!

Charme bevezeti Albertinkát a bálba. Az agyonöltöztetett (mert Charme, ahelyett, hogy levetkőztette volna, felöltöztette) és a tolvajkéz érintésétől még mindig mámoros lány újra s újra elszenderül… és a meztelenségről álmodik...

Ez az őrületbe kergeti Charme-ot és vetélytársát, Firulet-t, s minthogy nem tudnak eleget tenni Albertinka álombeli szólongatásának, kölcsönösen gúnyolódni kezdenek egymáson, s az önpusztítás tragikus vágya párbajba sodorja őket. Végül amikor a bál a toalettek és a maszkok teljes pompájában tündököl, az impotens vetélytársak elengedik a pórázról a csirkefogóikat: csináljanak, amit akarnak, lopjanak, fosztogassanak!... Közben Hufnágel, a lóbarát terrorista a lakájok élén fergeteges galoppba vágja magát... Forradalom.

A Himaláj - kastély romjait látjuk. Túl vagyunk már mind a két világháborún, túl a forradalmon. Az emberi öltözködés megtébolyult, mindenki bujkál, nem tudni, ki kicsoda, a vihar fojtogatja, felkapja az embereket...

Váratlanul Charme és Firulet lépnek be, lepkére vadásznak, mögöttük két sírásó egy koporsót cipel. És elmesélik szomorú történetüket: annak idején a bálon Albertinka eltűnt, csak gazdag ruhatárának darabjait találták meg! A csirkefogóknak ugyancsak nyomuk veszett. Így hát abban a meggyőződésben, hogy Albertinkát levetkőztették, megerőszakolták és megölték, világgá mentek e koporsóval, hogy eltemessék Albertinka meztelen testét.

Ekkor valamennyien a koporsóba rakják kudarcaikat és szenvedéseiket. Amikor végül Fior mester elátkozza az emberi Ruhát, a Divatot és a Maszkot, a lehető legkétségbeesettebb gesztussal a koporsóba helyezi a szent, közönséges, örökre elérhetetlen Meztelenséget - a koporsóból egyszerre felemelkedik a meztelen Albertinka!...


Ó, örökifjú meztelenség - örökmeztelen ifjúság - örökifjú meztelenség - örökmeztelen ifjúság...




---------------
Gombrowicz: OPERETT
Operettka, harcos operett

Fordította: Pályi András és Eörsi István


Fior mester Kardos Róbert
Charme gróf Ollé Erik
Firulet báró Lucskay Róbert
Himaláj herceg Gados Béla
Himaláj hercegné Kovács Vanda
Albertinka Varga Anikó
Hufnágel gróf Egyed Attila
Professzor Szikszai Rémusz
Márkíz Varga Gabriella
Tábornok Czukor Balázs
Elnök Horváth Kristóf
Plébános Tausz Péter
Csirkefogók Bodor Richárd
Szabó Gábor
Wladislaw lakáj Kiss Réka Judit
Lakájok Pásztor Tibor
Fige Tamás
Sulyok Judit
Éry-Kovács Zsanna

Díszlet és jelmez Gadus Erika m.v.
Zeneszerző Faragó Béla
Dalszövegek Parti Nagy Lajos m. v.
Dramaturg Katarina Mikulíková m.v./ Peter Pavlac m.v.
Korrepetítor Elek Norbert m.v .
Énektanár Berecz Bea m.v.
Koreográfus Magyar Éva m.v.
Grafikák: Eszes Attila m.v.
Ügyelő: Petrik Zsolt
Súgó: Lengyel Csaba
Asszisztens: Veszprémi Judit
Munkatárs: Bérczes László
Rendező: Czajlik József