Castor és Pollux




Magyar Mozdulatmûvészeti Társulat
Még 1 Mozdulatszínház
2004. április 13. 19.30
PREMIER!
Nemzeti Táncszínház - Refektórium

Magyar Mozdulatművészeti Társulat
Még 1 Mozdulatszínház
2004. április 13. 19.30
PREMIER!
Nemzeti Táncszínház - Refektórium

A csillaggá vált ikerpár története. Metamorfózis. Két testvér. Egyikük halandónak, másikuk örökéletűnek született.
A véges és végtelen.
Szeretetükkel, összetartozásukkal közös sorsot kaptak.

Pollux és Castor ikrek voltak, mégis Castor halandó volt, míg Pollux halhatatlan. Csak anyjuk, Léda volt ugyanis közös. Castor apja Léda férje, Tündareosz volt, ám Pollux magától Zeusztól fogant, aki Lédát egyszer hattyú képében látogatta meg. Egy harcban Castort lándzsával halálra sebezték. Ekkor Pollux is követni akarta szeretett testvérét. Zeuszt annyira meghatotta a testvérek ragaszkodása, hogy megengedte: egyik nap Pollux lehessen testvérével az alvilágban, másik nap pedig mindketten együtt élhessenek az istenek birodalmában. A testvéri szeretet jelképeként pedig mindkettőjüket az égre helyezte.

Koreográfia - rendezés: Fenyves Márk, Pálosi István
Szereplők: Fenyves Márk, Pálosi István
Látvány: F. O. M.
Fény: Mocsány Róbert
Fotográfia: Varga Gábor György

Támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, NKÖM-NKA Táncművészeti Kollégium, Pro Cultura Urbis Közalapítvány, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága - Színházi Alap, Orkesztika Alapítvány -MMS- Mozdulatművészeti Stúdió, Pesti Est, Táncélet.hu
____________________________________________________________________

Castor és Pollux

Az ikerpár neve a görög mitológiában Kasztór és Polüdeukész. A két fiút Dioszkuroszoknak is nevezik. A következo részletek Robert Graves: A görög mítoszok címu könyvébol (Európa Könyvkiadó, 1970) származnak.


Gorgophonénak Periérésztôl két fia született: Aphareusz és Leukipposz, Oibalosztól ugyancsak kettô: Tündareusz és Ikariosz. Oibalosz halála után Tündareusz került Spárta trónjára, s Ikariosz volt a társuralkodó. Hippokoón és tizenkét fia azonban mindkettôjüket eluzte - bár egyesek szerint Ikariosz (aki késôbb Odüsszeusz apósa lett) Hippokoón pártjára állt. Tündareusz Aitoliába menekült Thesztiosz királyhoz, és feleségül vette a leányát, Lédát. Léda két gyermeket szült neki: Kasztórt és Klütaimnésztrát, de ugyanakkor Zeusznak is szült kettôt: Helenét és Polüdeukészt. Tündareusz késobb a magáénak ismerte el Polüdeukészt, és visszanyerte Spárta trónját.

A Dioszkuroszok, akik elválaszthatatlanok voltak egymástól, Spárta büszkeségei lettek. Kasztór mint katona és lószelídíto vált híressé, Polüdeukész pedig korának legjobb ökölvívója volt. Mindketten sok díjat nyertek az Olümpiai Játékokon.

... a végzet úgy határozott, hogy Lédának csak egyik fia fog meghalni. Mivel Kasztór apja, Tündareusz, halandó volt, Polüdeukész, Zeusz fia lévén, eloírás szerint az Égbe került. De ô csak akkor volt hajlandó elfogadni a halhatatlanságot, ha Kasztór is részesülhet benne. Ezért Zeusz mindkettejüknek megengedte, hogy napjaikat felváltva hol a felvilágon, hol meg a föld alatt töltsék Therapnéban. Testvéri szeretetük további jutalmául a csillagok közé emelte képmásukat. Így keletkezett az Ikrek csillagkép.

Poszeidón a hajótörött tengerészek megmentôjévé nevezte ki Kasztórt és Polüdeukészt, s lehetôvé tette számukra, hogy kedvezô szeleket támasszanak. Ha valamelyik hajó orrában fehér bárányt áldoznak, egy verébraj kíséretében azonnal leszállnak az égbôl.

Ôk a védistenei a Spártai Játékoknak, s mivel ôk találták fel a haditáncot és a harci dalokat, a múlt nagy csatáit megéneklô lantosoknak is.
Azok szerint, akik saját szemükkel látták a Dioszkuroszokat, az egyetlen észrevehetô különbség csak az köztük, hogy Polüdeukész arcán ott vannak az ökölvívás okozta hegek. Teljesen egyformán öltözködnek: tojáshéj alakú, csillaggal díszített sisak van a fejükön, lándzsa a kezükben, s fehér lovon ülnek. Némelyek szerint Poszeidóntól kapták a lovakat, de vannak, akik úgy tudják, hogy Polüdeukész thesszáliai csataménje Hermész ajándéka.