Az árral szemben: Színházszerelem

- Megjelent Berniczky Konkoly Edit Színházszerelem címû interjúkötete -

Egy régi jó barátom összeismerkedett Bán Jánossal, késõbb barátságféle lett a dologból. Ha találkoztunk, mesélt, és nógatott, írjak róla. Ekkoriban több nagy példányszámú nõi magazinnak dolgoztam külsõs újságíróként. Tehát valamelyik õszi délután bementem az egyik szerkesztõségbe. - Írni szeretnék Bán Jánosról. A szerkesztõ rám meredt, miközben felhúzott szemöldökkel azt válaszolta: - - Ezt komolyan gondolod? De hát már régen elfelejtették az emberek. Olyat keress, aki szerepel a tévében. Hiába erõsködtem, hogy bizony az Én kis falumat ismételni szokták a televízióban, sokunk kedvenc filmje, kíváncsiak rá az emberek, akárcsak a Stílusgyakorlatokra, vagy a Mûvészetre, nem engedett. Hetek múlva azonban egy másik rovatvezetõ szabad kezet adott. Eljutottam a Katona József Színház öltözõjébe, és megcsináltam a rövid interjút. A rovatvezetõ elégedett volt, engem viszont bántott, hogy egy kis túlzással csak arról szabad írni, akit nap, mint nap látni a tévében. Akkor jutott eszembe a könyv.

Kamasz koromban, Szegeden barátainkkal olvasókörbe és filmklubokba jártunk, Bódy Pszichéjét és Menzel filmjeit néztük; szamizdat irodalmat és Dosztojevszkijt, Hajnóczy Pétert, Esterházyt, Csáth Gézát olvastunk; Cseh Tamást, Kontrollt, Udvaros Dorottya bakelit lemezét hallgattuk felváltva Ági és a fiúkkal.

Váratlanul közösséggé kovácsolódtunk össze, ami amatőr színházi létünkben teljesedett ki és végül ment tönkre. Mert végzős gimnazistaként amatőr színházat csináltunk - Shakespeare-t, Beckett-et, Pilinszkyt, Shelley-t adtunk elő; hétvégéken pedig elstoppoltunk Kaposvárra, vagy föl Budapestre, premierekre.
A könyv gondolatával eleven lett újra a színház. Esténként előadásokat néztem, napközben a Színháztörténeti Intézetben időztem. Fontos a szerep számukra, gondoltam, hiszen elbújhatnak mögé, vagy megmutathatják magukat benne, és beszélni is lehet vele önmagunkról.

Először Mácsai Pállal beszélgettem. Interjú közben a kis irodájában kiesett egy csavar a székéből, azt keresgélte, miközben majd' két órás Örkény-estjéről szólt, amelyben nincs popó, nincs cici, nincs zene, az emberek mégis évek óta nézik. Mondatai megszilárdították elhatározásomat.

A találkozások utazások lettek, amelyek befelé vittek valahova mélyre, egyre közelebb harminchét éves önmagamhoz, amelytől persze, még mindig elég távol vagyok. Ilyen mondatok hangzottak el, például, Kováts Adél szájából: "valójában a szerepeken keresztül is szeretni tanulunk". Cserhalmi meg azt mondta, hogy amikor magányos, számolja a falikárpit csomóit a falon, ahogy annak idején én is a nagymamámnál, Maroslellén. Szávai Viktória az elvárásokról, László Zsolt a havas fenyőről beszélt, amely amikor már úgy tűnik, letörnek az ágak a hótól, reccsen egyet, a gallyak lehajolnak, és a nehéz lehullik róla - mint rólunk minden súly, éppen akkor, amikor már azt hiszed, nincs tovább. Kerekes Évát egy házasság végén az elengedésről faggattam, az újrakezdésről, amiről Gáspár Sándor a kockás abroszos óbudai kisvendéglőben kissé felemelt hangon azt mondta, nincsen. Nincsen múlt nélkül élet, nem igaz az agykontroll "egyre jobban érzem magam" skandálása. Folytatás van. És fájdalom, amit bizony meg kell élni. Ingmar Bergman szerint válni, otthagyvalenni, kiszakadni nehezebb, mint meghalni.



Lázár Kati eljött hozzám Szárra, a terasz fonott székébe telepedett, és úgy mesélt, hogy lányaim szájtátva hallgatták, másnap mindketten színésznők akartak lenni. Rám is nagy hatással volt Kati, a könnyebb dolgok rosszabbak, mint a nehezek, vélte.
Egy év alatt született a könyv, amely visszagondolva, életem talán egyik legszebb éve volt. Mert megszerettem őket. Mindegyikőjüket. A szeretet elsöpörte ösztönös félelmemet, amelyet hírnevük miatt éreztem. Azóta megfigyeltem civil barátaimon is e félelmet velük és mindenki mással kapcsolatban, akiket hírnév beburkol. A hírnév véd, kívánatossá tesz, de távol is tart az emberektől.

Még azok a találkozások is sokat jelentettek, amelyekből végül nem született interjú, mert voltak olyanok is. Mint ahogy van megbicsaklott térd a mozgólépcsőn; kiborított táska az utca aszfaltján, elgurult rúzzsal, szanaszét heverő iratokkal.
Szerettem a fűben feküdni, álmodozni a velük való találkozásokról is, elképzelni, mondjuk Jordán Tamást, ahogy félig lehunyt szemmel a kávéját issza, vagy szerettem kávéházban beszélgetni, s később mindazt, ami történt - papírra vetni. Még akkor is, ha olykor kínlódva, nehezen ültem a számítógép elé.

Szerettem, mint ahogy ők szeretnek játszani. "A játék - Zalán Tibor szavaival - azoknak a bátraknak adatik meg, akik már eleget tudnak és még nem, akik már elég erősek és még nem, akik már elég bölcsek és még nem. Játszani annyi, mint felfüggeszteni az élet mindenhatóságát felettünk."


Berniczky Konkoly Edit (részlet a könyvből)




- Hogy miért jó a könyv?

Mert végre, beszélgetéseket olvasva, szellemi élményhez jutok. (...) Végig, az Életről gondolkodnak. ( Olykor, néhány interjúban, még azon is túlról.) Az Életről beszélget Berniczky Konkoly Edit a választottjaival, amit nem könnyű élni. Éppen ezért nagyon izgalmas, ki hogyan csinálja, s mire jut - az életéről ( önmagáról) gondolkodva. Spirituális élményt nyújt a könyv, szellemi találkozások része lehetek, bármelyik eszmecseréhez társulok. Őszinték, és messze, a gondolkodó-szellemi világ izgalmas tartományaiba visznek a vallomások, amelyekből azt érzem, annak is jól esett elmondani, akit B. Konkoly Edit megkérdezett. (...)"

Schaffer Erzsébet
( elhangzott a könyvbemutatón, Budapesten,
a Szamos Marcipán Szépkilátás utcai cukrászdájában)



A kötetben Bán János, Szirtes Ági, Cserhalmi György, Kerekes Éva, Mácsai Pál, Lázár Kati, Jordán Tamás, Törőcsik Mari, Bálint András, Erdős István, Udvaros Dorottya, Gáspár Sándor, Nagy-Kálózy Eszter, László Zsolt, Horváth Csaba, Szávai Viktória, Nagy Ervin, Láng Annamária, Tóth József, Kováts Adél, Kaszás Attila beszélget a szerzővel. A könyvben fekete-fehér képek láthatók a művészekről, amelyeket egy igen tehetséges fiatal fotográfus, Bácsi Róbert László készített.



BKE

A könyv honlapja erre >>