Dundo Maroje, próba közben


A Pécsi Szabadtéri Játékok és a Szolnoki Szigligeti Színház közösen hozza létre a Dundo Majore címû elõadást. A szolnoki bemutató 2004. július 31.szombaton lesz. Kattintson tovább a próbák során készült képek megtekintéséhez!



Marin Držić:
DUNDO MAROJE
reneszánsz dalmát komédia
A Szigligeti Színház és a Pécsi Szabadtéri Játékok közös produkciója

Szolnoki bemutató: 2004. július 31.szombat 20.30 óra

Dundo Maroje Vallai Péter
Maro, a fia Vidákovics Szláven
Bokčilo, Dundo Maroje szolgája Stenczer Béla
Popiva, Maro szolgája Harsányi Attila
Pomet, Hugo szolgája Vida Péter
Petrunjela, szolgálólány a kurtizán házában Melkvi Bea
Pera, Maro menyasszonya Sárvári Diána

Pera dajkája Császár Gyöngyi
Laura, római kurtizán Czeglédi Eszter
Sadi, zsidó kereskedől Mészáros István
Hugo, a német Petridisz Hrisztosz
Niko, dubrovniki ifjú Molnár László
Pijero, dubrovniki ifjú Horváth Gábor
Vlaho, dubrovniki ifjú Quintus Konrád
Onardo de Augusta Németh János
Kapitány Deme Gábor
Korcsmáros Tárnai Attila

Díszlet: Szikora János
Jelmez: Tresz Zsuzsa
Koreográfus: Vidákovics Antal
Zenei összeállító: Wéber Kristóf
Koreográfus asszisztense: Bálint Éva
Rendezőasszisztens: Deme Gábor

Rendező: Szikora János



Dundo Maroje, a gazdag és zsugori dubrovniki kereskedő 5000 dukátot ad fiának, hogy jó kalmárként forgassa meg. Maro azonban Rómába utazik és nagylábon élve szórja a pénzt. Nyomban Rómába indul, hogy fiát kérdőre vonja, s a pénzből mentse, ami még menthető. Fiúnak öltözve Maro menyasszonya, Pera is Rómába siet: Maro ugyanis a hírek szerint nemcsak a hozományt tékozolja el, hanem egy római szépasszonynak is csapja a szelet.

A szálak hamarosan gordiuszi nagyságúra bogozódnak. szerencsére ott vannak a szolgák, akik tehetetlen uraik helyett cselekedve - tovább rontanak a helyzeten.

Marin Držić korában igen népszerű volt a dubrovniki karnevál. A maszkos, táncos játékokat köztereken és magánházakban adták elő. Életkedv, öröm, nemes szórakozás, ármány, szerelem, vaskos és kifinomult humor lengi be a Dundo Maroje világát. A reneszánsz környezetben játszódó klasszikus komédia rendezője, Szikora János is ehhez életörömöt sugárzó, délszlávosan forgatagos karneváli hangulathoz nyúl vissza, ezt idézik a zenék, a táncok.