Kapolcs: 9. Nap - Hétvégi csúcs

Szombati roham. Elindulunk Kapolcs felé, ám a falu határától fél kilométernyire beállt a kocsisor, így inkább az egyetlen alternatíva, Öcs felé fordulunk. A velünk tartó stopposok is gyorsan "átírják" programjukat. Végre kikötünk az eredeti célállomáson, Pulán.

Szombati roham. Elindulunk Kapolcs felé, ám a falu határától fél kilométernyire beállt a kocsisor, így inkább az egyetlen alternatíva, Öcs felé fordulunk. A velünk tartó stopposok is gyorsan "átírják" programjukat. Végre kikötünk az eredeti célállomáson, Pulán.



Egészen valószerűtlen, ahogyan a Völgy központjának zsivajából ebbe a csendességbe érkezünk. Gyors, operatív portyázás a könyvesstandon, majd irány a templom. A Budapesti Énekes Iskola növendékei - és gondolom: tanárai is - nyolcszáz évvel ezelőtt írt kisoperát adnak elő. Késő középkori, kora reneszánsz hangzás; néhány kirélelt, "felnőtt" énekhang, és a tiszta, döbbenetesen pontos gyerekhangok harmóniája. A biblikus történetet (Dániel próféta földi meghurcoltatása, majd csodálatos megszabadulása) a "szcenírozott" koncert műfajában adják elő: vagyis nem lecövekelt kórusként, és nem is úgy, hogy feltétlenül jeleznek minden egyes cselekvést. Belakják a templom terét hanggal és néhány jelzésszerű mozgással - és mindezt jó arányérzékkel teszik. Kár, hogy csak nagyon kevesen választottuk ezt a programot a hétvégi nyüzsgésben.

A Kikötő szabadtéri színpadán alighanem a legszórakoztatóbb (Nem) mindennapi irodalom: három költő-műfordító az angol nonszensz lírából válogat. Varró Dániel, Havasi Attila és Vaskó Péter különös gonddal fordul az angolszász humor eme cizellált műfajához, amely nyelvi leleményéről, ritmikájáról és rímfaragványairól híres. Edward Lear, Hillaire Belloc és Caroll Lewis versei olykor több fordításban is hallhatók. Közben pedig arról is beszélnek az előadók, hogy milyen fordítási elvek és elvtelenségek mentén billenti olykor fenékbe a versláb (és a tartalom) az angol faluneveket, és cseréli ki például Szegedre vagy Ceglédre. Majd a híres angolszász "limerick"-ek következnek - négysoros szösszenetek, amelyekben az értelmetlenség és a játékosság egyaránt amplitúdóra ér.



Pár órája még az Öcs felé vezető út volt a csúcsforgalomból kimentő alternatíva, most pedig éppen itt, a Kőfejtő környékén, és éppen a KFT koncert előtt dugó. A Völgyfotós Kassay Róbert furmányosan bejut (vagy csak órák óta itt dekkolt már), mi azonban csak a sorbanállásból kapunk.



Vissza Pulára. Majdnem egy órát késik a moldáviai Zdob şi Zdub-koncert. A közönség türelmetlen, ingerült, és vannak, akik el is mennek. Pedig rosszul teszik. Tizenegy óra tájban végre színpadra keveredik a banda. Román és orosz nyelven folk-punk, folk-rock, folk-blues - és még sorolhatnám hányféle stílustól érintett - temperamentumos, humorral teli zene. Az egésznapos meleg után most látszik a lehelet, de kit érdekel; az adrenalin egyszerűen lekúszik a színpadról és elborítja a hullámzó közönséget.

Sebestyén Rita

Fotók: Kassay Róbert