Határeset - Távolról

A HATÁRESET színházi sorozat részeként a Francia Intézet és a Trafó bemutatja: Les ateliers du spectacle (F): A distances (Távolról) / tárgyszínház és még sok egyéb más 7 színben 2004. november 5-6. 20h

Audiovizuális utazás a fantázia világába, 10 éven felül mindenkinek!!!

Az "A distances" (Távolról) című előadás egy különös univerzumba kalauzolja el a nézőt. A Thierry Roisin, rendező és Jean-Pierre Larroche, mérnök, képzőművész, díszlettervező együttműködéséből született darab hét színből áll, melyek során a legváltozatosabb történéseknek lehetünk szemtanúi. A színen jelenlévő Jean-Pierre Larroche - segédje közreműködésével - különféle tárgyakat "manipulál" a távolból (távirányító, damil és más eszközök segítségével), melyek a legkülönfélébb és legváratlanabb vizuális és hanghatásokat okozzák a színpadon.

Az előadás Jean Pierre Larroche-nak abból a vágyából született, hogy tárgyakat távolból irányíthasson és az így okozott események, valamint érzékelhető következményük láncolatát egymástól szétválasztva mutathassa be. Mindezt Jean-Pierre Brisset, francia nyelvész és filozófus hatását tükröző szójátékok vizuális megjelenítésével, Paul Valéry, híres francia költő, író és esszéista meglepetésről és időről elmélkedő naplórészleteivel, önarcképek festésével vagy filmrészletek vetítésével egészíti ki. A látszólag egymástól független részletek közötti kapcsolatot e különös tárgyszínház kísérletező kedvű szereplő-alkotója teremti meg, akit különös viszony fűz az őt körülvevő mikrokörnyezethez, melynek történései mintha teljesen az ő irányítása alatt állnának. A színpadon zajló események ösztönös kíváncsisággal töltik el a nézőt, aki öntudatlanul a játék részese lesz. Ennek köszönhetően az előadás fokozatosan egy közös audiovizuális kalanddá válik.

Jean Pierre Larroche egy saját világot épít fel, egy lehetséges történésekkel teli világot, melyben minden arra vár, hogy ő megnyomjon egy gombot, meghúzzon egy kötelet, elindítson vagy éppen leállítson egy folyamatot, mely újabb és újabb történéseket von maga után. Nem más ez az univerzum, mint egy nagy "lomtár", telis-tele meglepetésekkel, várakozásokkal, előre megjósolható folyamatokkal (melyek időnként meglepetésszerűen másképp zajlanak, mint azt mi nézők gondoltuk volna) és néhány kiszámítható vagy éppen kiszámíthatatlan katasztrófával. Az A distances egyben egy olyan embernek a története is, aki megpróbálja felfedni és megérte(t)ni magát a folyamatokon és történéseken keresztül, valamint kimutatni a festészet, a videó, az audiovizuális eszközök és tárgyak segítségével a minket körülvevő világban rejlő poétikát, tragikumot és komikumot, egyszóval a művészet jelenlétét és erejét.




Jean Pierre Larroche:
"Az előadás ötlete abból a vágyamból született, hogy tárgyakat távolról hozhassak mozgásba, illetve, hogy kihangsúlyozhassam és bemutathassam az események és jól érzékelhető hatásuk közötti szakadékot, ezáltal szétválasztva a fejünkben automatikusan egybeforrt okokat és következményeket egymástól. A sorrend a következő volt: helyzeteket tanulmányoztam, felkutattam a benne rejlő jelenségek okait és kirobbantottam a velük összefüggésben lévő következményeket. A következő állomás ezeknek játékká, színdarabbá való alakítása volt."


Thierry Roisin:
Jean Pierre Larroche-nak az a szándéka, hogy a jelenségek és történések okainak és hatásainak szoros összefüggését vizsgálja, magában hordozza a színház egyik legfőbb jellegzetességét, nevezetesen a nézőkben keltett várakozás érzetét. A színházban minden ezzel kezdődik. Mindig abból származik a színpadi feszültség, hogy egy helyzettől vagy egy szereplőtől várunk valamit és hogy várakozásainkban csalatkozunk-e vagy sem. Ez teremti meg a színész és a néző közötti egyedülálló kapcsolatot is.

Jean Pierre Larroche több előadás szerzője, de az A distances az első olyan darabja, melynek előadója is egyben. Mikor először vázolta fel az A distances ötletét Thierry Roisin rendezőnek, ez utóbbi kezdetben némileg meglepődve és kétkedve fogadta azt az ötletmennyiséget, melyet Jean Pierre Larroche egy azon előadás keretein belül szeretett volna színre vinni: távolból szerkezeteket irányítani, szóképekkel játszani, színes és fekete-fehér önarcképeket festeni, Jean-Pierre Brisset-nek az emberiség eredetét vizsgáló tanulmányát, valamint Paul Valéry-nek az időről és a meglepetésről szóló naplórészleteit felhasználni. Thierry Roisin érdekesnek és empirikusnak találta a Jean Pierre Larroche által javasolt munkamódszert, azaz azt a metódust, hogy először születik egy ötlet és csak azt követi a rendelkezésre álló "alapanyag" alapos vizsgálata, valamint a látszólag egymástól teljes mértékben különálló részek közötti kapcsolat felkutatása. Olyan volt ez az egész, mint egy hatalmas finom háló szálainak összeillesztése, megszövése. Lassanként összeállt egy különös előadás, melynek főszereplője lázasan kutatja saját magát és az őt körülvevő világot, miközben a köztük lévő távolságot arra használja fel, hogy különböző nézőpontok bemutatásával egy mégis egységes univerzumot hozzon létre a meglepetés erejével. Nincs színház várakozás nélkül és nincs várakozás meglepetés nélkül.

Az előadás leginkább úgy írható le, mint amikor valaki - mágikus ereje folytán - rendelkezik azzal a képességgel, hogy számunkra is láthatóvá tegye azt a világot, amit egyébként csak ő maga lát, hiszen az nem más, mint az ő saját belső lénye. Erősen kapcsolódik mindez a gyermekkorhoz és környezetünk jelenségei, tárgyai, valamint a nyelv rejtelmei iránt ebben a korban érzett rácsodálkozásunkhoz.

Egy meglepetésekkel, váratlan fordulatokkal és humorral teli előadás részesei lehetünk, mely egy Magyarországon kevésbé ismert műfaj bemutatására vállalkozik, várhatóan nagy sikerrel.



A distances (Távolról) - 7 rövid darab két szereplővel és audiovizuális eszközökkel:

Ötlet: Jean Pierre Larroche
Rendezés: Thierry Roisin
Fény és hang: Benoît Fincker
Segédrendező: Balthazar Daninos
Előadók: Jean Pierre Larroche és Jérémie Garry
A 4. darab zeneszerzője: Michel Musseau
Az 5. darab partitúrája: Richard Dubelski
Jelmez: Jacotte Sibre
Művészeti tanácsadás: Anne Ayçoberry, Jeanne Gailhoustet, Pascale Hanrot
Multimédia: Nelly Maurel és Mathieu Simon
Kamera: Christian Merlhiot
Lebonyolítás: Jérémy Garry
Kellékek: Ateliers du spectacle, François Bancillon, Sylvain Georget, Vincent Guillot és Salvatore Stara
Produkció: Jean Barbe és az Ateliers du spectacle
Terjesztés: Morgane Bourhis

Koprodukció:
Les ateliers du spectacle, Beaux Quartiers, le Vélo Théâtre ŕ Apt, Massalia Théâtre de Marionettes ŕ Marseille, le Théâtre de Cornouaille ŕ Quimper

Az előadás 2003-as Théâtre de la Cité-ben történő bemutatását a Théâtre de la Marionette ŕ Paris, az ADAMI és a THECIF támogatta.

Külön köszönet:
Christian Narcy (Société Les ateliers du spectacle), Théâtre du Soleil, Julie Bernard, Mme Chion, Jean Michel Marchais, Daniel Michel, Napo, Sylvie Papandréou és Gérard Pistillo

A Les ateliers du spectacle társulatot a francia Kulturális Minisztérium és a DRAC Ile de France támogatja.

Támogató: AFAA, NKA, NKÖM

Médiatámogatók: Súgó, Élet és Irodalom, MagyarHírlap.hu, Port.hu

További információ: Erdődi Katalin (456-2042)

Jegyinformáció kizárólag a jegypénztárban, a 215-1600 telefonszámon kérhető, 17h és 20h között. Kérjük, sajtómegjelenésben ezt a számot feltüntetni. Köszönjük!






----------------------------------

A HATÁRESET világszínházi sorozat elé

Egy 8 előadásból álló, viszonylag nagyszabású nemzetközi színházi sorozatot indítunk útjára ebben az évadban HATÁRESET címmel. Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy hogyan is állt össze a sorozat, miért pont ezeket az előadásokat hívtuk meg, nehezen tudnék egy kiérlelt koncepciót megfogalmazni. Inkább az az időszak jut eszembe, amikor csaknem 20 évvel ezelőtt a Petőfi Csarnokban külföldi táncszínházakat kezdtem el bemutatni. Akkoriban a magyar kortárs tánc még gyermekcipőben járt, és én - így utólag visszagondolva inkább ösztönösen - hívtam meg a nagyvilágból mindazt, ami kurrens és fontos volt a szememben. Azóta sok minden megváltozott a tánc területén. A világszínvonal megszokott lett Budapesten, és a különböző fesztiváloknak köszönhetően egyre több sztáregyüttes is ellátogat Magyarországra. A hazai kortárs tánc virágzik, és mára kulturális életünk egyik legdinamikusabb ága lett.
Talán nem mindenki tudja, de a Trafó egyik legfontosabb feladata nemzetközi produkciók, külföldi alkotók meghívása különböző műfajokból. Ezért azon kevés intézmény közé tartozunk, ahol a külföldi utazások, fesztiválokon való részvétel fontos részét képezik a munkának. A tapasztalataink azt mutatják, hogy míg a tánc területén mind nehezebb izgalmas, újító produkciókat találni, addig egyre több érdekes és színvonalas színházi előadást látunk a világban. A jelenség annyira szembeötlő, hogy lehetetlen közömbösen elmenni mellette.

A múlt évadban viszonylag kevés színházi programmal jelentkeztünk, de két társulat kapcsán fontos kérdések merültek fel a stábban a Trafó színházi programját illetően. Először a Forced Entertainment angol színházi csapat januári vendégjátéka során tapasztaltuk, hogy a szakma és a közönség egy jelentős része is értetlenül fogadta az előadást. Azok viszont, akik szerették, talán nem a hagyományos színház kedvelőinek soraiból kerültek ki. Másik fontos momentuma volt az évadnak, hogy lemondtuk az amerikai avantgárd színház kultikus csapatának, a Wooster Group-nak a vendégszereplését, és ezt a döntést elsősorban nem pénzügyi, hanem szakmai okokból hoztuk meg: a világhír ellenére nem mertük kockáztatni, hogy a magyar színházi tradícióktól radikálisan eltérő nyelvezetű társulat fellépése az értetlenség okán kudarcba fulladjon. Valahol meghátrálásnak érzem ezt a döntésünket.
Végül is ez utóbbi események kapcsán kibontakozott beszélgetések és viták vezettek oda, hogy eldöntöttem, elindítunk egy olyan színházi sorozatot, amely a világ fontosabb nagyvárosaiból érkező, a nemzetközi porondon komoly sikereket arató társulatok darabjait fűzi egy csokorba. Ez egyébként is feladata a Trafónak, és szinte nincs is más intézmény, amelyiknek módjában áll ezt megtenni. A Petőfi Csarnokban szerzett tapasztalataim azt mondatják velem, valahányszor valami magától áll össze, azt időszerűsége követeli ki. Valami hasonló történt a Trafó HATÁRESET című színházi sorozatába meghívott előadásokkal is, amik az elmúlt évad legjelentősebb nemzetközi fesztiváljainak és színházainak műsorán szereplő sikerdarabok.

A sorozat központi kérdése aktuális kérdés: Mi ma a színház? Számomra maradandó színházi élményt mindig is azok a művészek adtak, akik a társművészetek felől közelítettek a színházhoz, vagy igyekeztek markánsan újrafogalmazni a jól ismert, kanonizált színházi nyelvet. Ilyen volt például egy finn Marat, Gaál Erzsi Felütések-rendezése, Jeles András munkái, az elmúlt időszakban pedig a Metanoia, Hudi László vagy Árvai György kísérletei. A HATÁRESET-be került darabok egyik közös jellemzője, hogy alkotóik szinte minden esetben kívülről érkeztek a színházhoz. Van köztük képzőművész, performer, bábművész, komikus, cirkuszművész, filmes, videoművész. Munkáik ezernyi, a színház határait érintő kérdést tesznek fel, de válaszokat nem adnak és nem követelnek. Új, friss, szokatlan módon tükrözik korunkat. Kitágítják a színház horizontját, és talán új irányzatok számára nyitnak utat, a nézőt folyamatosan új és új feladatok elé állítva.

Hogy mi lesz a fogadtatás itthon? Óriási kudarc vagy siker? Nem tudom. A Trafó feladata az új dolgok bemutatása és ezeken keresztül egy új látásmód bevezetése. A közönségtől (színházi szakembereket, alkotókat és előadókat is beleértve) csak egyet kérek: legyen nyitott. Ha képes erre, akkor meggyőződésem, hogy új élmények részese lesz, ismeretlen világok tárulnak fel előtte, és rájön, mi minden ma a színház.
Szabó György, igazgató


PROGRAM:
szeptember 30. - október 3.
Cirkus Cirkör (S): 99% unknown (99% ismeretlen)

október 21-22.
Nico & the Navigators (D): Eggs on Earth

október 22-24, 26-28.
Térey János: A Nibelung-lakópark - 3. rész: Hagen avagy a gyűlöletbeszéd
rendező: Mundruczó Kornél, előadja: a Krétakör

november 5-6.
Les ateliers du spectacle (F): A distances

november 18-22.
Árvai György - Természetes Vészek Kollektíva: ANGYALTÁR

december 17-18.
Hotel Modern (NL): The Great War

2005. január 14-16.
Ursula Martinez (GB): A Family Outing

2004. március 11-12.
Big Art Group (USA): Flicker

FIGYELEM!
A HATÁRESET sorozatra 5 előadásra szóló bérlet váltható, amellyel akár 37,5%-os kedvezménnyel lehet bejutni az előadásokra! További részletek e a www.trafo.hu-n.