Adáshiba Gyõrben

Mi a siker titka? Szakonyi Károly ezt mondta darabjáról: "A fõszereplõ a televízió, legalább is olyan értelemben, hogy alapvetõ cselekménye a televízió-nézés. Amikor írtam a darabot, úgy képzeltem, hogy olyan a képernyõ, mint a gyereknek a csörgõ: rázzák elõtte és akkor a gyerek nem sír. Ez a darab vígjáték, komédia. De keserû komédia�".

AZ ISTENI CSODA SE SEGÍT! ADÁSHIBA - AZ ÉLETÜNKBEN...

Mi a siker titka? Szakonyi Károly ezt mondta darabjáról: "A főszereplő a televízió, legalább is olyan értelemben, hogy alapvető cselekménye a televízió-nézés. Amikor írtam a darabot, úgy képzeltem, hogy olyan a képernyő, mint a gyereknek a csörgő: rázzák előtte és akkor a gyerek nem sír. Ez a darab vígjáték, komédia. De keserű komédia".

A szerző már 1970 óta tudja, hogy ilyenek leszünk 2004-ben is. A darab keserű, lázadó, felháborító és felzaklató. Kemény a társadalombírálata - EMBERKRITIKÁJA - könyörtelen, kíméletlen de IGAZ! Jó szándékkal aggódik értünk, félt minket a rajtunk elhatalmasodó ÖNZÉSTŐL! Ilyen évtizedes távlatban kérdezhetem, hogy MEGÉRTJÜK? Magunkba nézünk és észrevesszük egymást? Meghalljuk a másik mondatait? Monologizálás helyett dialógban is beszélgetünk? Leszünk egymást féltő, megértő, segítő, támogató - szerető emberek? Kérdő és felkiáltó jelek sokasága, csak el ne vesszünk önmagunk, elöl. Tömören erről szól az ADÁSHIBA. Nem véletlenül írták a színikritikusok, hogy a felszabadulás utáni drámairodalom egyik gyöngyszeme. Jó lenne végre e "szakonyivilágot" emberestül múlt időbe tenni. Bizakodhatunk, hisz a szerző "ajtót" mutat a világból Imrus szerepével, aki kilép ezen "akváriumvilágból". Ő talán megtanítja az embert, emberül élni.

Forgács Péter - színész-rendező - pontosan érti a művet, a szerző gondolatát, intő aggodalmát. Pontosan játszatja a darabot színészeivel. Mindent a helyére tesz, és magabiztosan vezeti a szereplőket ebben az embertelen világban. Nem tolakodóan, de tükröt tart a néző elé, hogy véletlenül se azonosuljon a látottakkal! Szép és bravúros munka.

Pazar a szereposztás. Bódogné - Mézes Violetta - az ősanya. Régen "élt" így a színpadon. A figurából pontos korrajzot mutat, és egyben hihetetlenül mai minden szomorúságával, örömével, szeretetével, hitelességével. A férje a "Bódogság" tökéletes megformálója. Korcsmáros György lubickol a szerepében. Ha kell kedves, megértő, lobbanékony, veszekedő. Patikamérlegen adagolja a szituációkban az érzelmi hullámzásait. Mindannyiunk életében "ismert" az ilyen családfő. A három gyerek - Vanda, Dönci, Imrus - hibátlan a szerepjátszásban. Dósa Zsuzsa megrázóan mutatja be a meg nem értett, csalódott, elvált nőt.

Sárközi József - első bemutatkozása - meggyőző. Pontosan ábrázolja a törekvő, önző embert, a "megnem értett" testvért, és az önhitt férjet. Jó szerződtetés volt. Mesterházy Gyula új arcát mutatja, színészi játéka szépen fejlődik, ha magunk elé idézzük eddíg eljátszott szerepeit. Pátosz nélkül mutatja be a "tiszta, fogékony" embert. Szina Kinga - Saci - szeretetre méltóan formálja meg a naiv, butácska, soha nem értett nőt. Vándor Attila - Emberfi - visszafogott Krisztosz, nem játssza túl Jézus szerepét, pontos és hiteles. Koppány Zoltán "hozza" megszokott játékát Szűcs úr személyében.



A díszlet és a jelmezek pontosak, korhűk, és sokat segítenek a játékhoz és a játékban a színészeknek.

Itt az isteni csoda se segít - gondolja a darab végén a néző. Felhívom figyelmüket Imrus tettére. Van kiút az ÉLETAKVÁRIUMBÓL, de ehhez a kijáratot mindenkinek magának kell megtalálnia. És aki ezen elgondolkodik, és megteszi: boldog ember lesz a Földön.

bozsó

A darabról készült írások és képek a www.gyoriszinhaz.hu oldalon találhatók.