Orfeusz az alvilágban

1952-ben békeharcos szatírának formálta át Hámos György az Operettben (Polgár Tibor áthangszereléséhez). Rózsahegyi Kálmán volt szemüveges Kronosz egyik utolsó szerepeként, zsémbelõ felesége Berky Lili, Styx Jankót Feleki Kamill játszotta, megkapó volt Dénes György trikóban is elegáns, diabolikus Plútójának csábtánca Petress Zsuzsa (Eurydiké) körül. Jupiter szerepére miskolci táncoskomikust szerzõdtetett Gáspár Margit igazgatónõ. Agárdy Gábort. Most a Magyar Színház nagy öregeként kegyeleti tárgyként látható az elõadásban piros orra, égnek álló õszes haja, hangsúlyozott ó-lába, a szakma archív-fogásaiból enumerált díszbemutatója. Tréfái vaskosak, drámázása cseppfolyós.

Szerzõ: M.G.P. forrás: mgp.szinhaz.hu

1952-ben békeharcos szatírának formálta át Hámos György az Operettben (Polgár Tibor áthangszereléséhez). Rózsahegyi Kálmán volt szemüveges Kronosz egyik utolsó szerepeként, zsémbelő felesége Berky Lili, Styx Jankót Feleki Kamill játszotta, megkapó volt Dénes György trikóban is elegáns, diabolikus Plútójának csábtánca Petress Zsuzsa (Eurydiké) körül. Jupiter szerepére miskolci táncoskomikust szerződtetett Gáspár Margit igazgatónő. Agárdy Gábort. Most a Magyar Színház nagy öregeként kegyeleti tárgyként látható az előadásban piros orra, égnek álló őszes haja, hangsúlyozott ó-lába, a szakma archív-fogásaiból enumerált díszbemutatója. Tréfái vaskosak, drámázása cseppfolyós.




Reumás viccek, kenőszappanhoz hasonló sikamlósságok, nyolcvan éve a Komédia Orfeum igazgatói irodájában a szerzőnek végigolvasni sem engedték volna kamaszosan szellemtelen nemizései okán. Nem mélyedtem el én sem a librettóban: így meg nem mondhatom, hogy Romhányi József eredeti makámái közül mennyit tartottak meg, és Pozsgai Zsolt (drámaíró, színigazgató, valamint Görgey miniszter szaktanácsadója) mennyi rémségért tettes. A szójátékok sziporkaszerűségében szerző is kételkedhetett. Hogy megbizonyosodjék, mennyire nem működnek: háromszor is megismétli, a rosszabbakat ennél többször is.

Kimaradt az átdolgozásból a pletykás és intrikusan cselekménybonyolító Közvélemény dramaturgiailag kevéssé ügyes női szerepe. Ez jelzi, hogy magányos szó-onanizálások füzére a szöveg.

Az egykori színikritikus Zola, Nana című regénye első fejezetét a mitológia-paródia Gustav Doré-tervezte díszleteivel bemutatott Offenbach-premier (1858) részletes leírását adja. A fejezet a zabolátlan nemiséget, a meztelen női test kihívó szépségét állítja középpontba. Offenbach operettje a szerelem szabadságát, a hatalmasok és a poklok fölött is győzedelmes erejét zengi frivolan: csúcspontján a másfél évszázada örökzöld can-cannal. Ennek csillagokat lerúgó megfékezhetetlenségéhez képest Iglódi István rendezése illedelmes zárdaiskolai vizsgaelőadás, ahol időnként illetlen szavakat mondanak a növendékek.

Avar István, Makay Sándor, ifj. Jászai László kevésbé a Fekete Mari áthangszerelésében is szellemes, pajzán muzsikához igazodott, ihletet a szövegből merített.

Tóth Sándor megnyerő bonviván, Auksz Éva szép, éneklő, táncos primadonna,
Nagyon tetszett Kállai Ferenc minimál-tréfálkozása egy óvatos, mulya, de a magához meglévő eszével kujon vén kukkoló alakjában. Bizonyítva: a tréfálkozás nem zárja ki az emberi és művészi méltóságot. Ugyanilyen elragadtatással nézem mindig Soltész Bözse szerepléseit: légyen bár tragédia, vagy operetti bohóság, teljes odaadással van jelen. Itt sem vicctől viccig tart játéka: folyamatosan megjelenít egy jellemet, aki huncut helyzetekbe kerül. A jó hangú Szakácsi Sándor humorkergető fehér parókában és arcszőrzettel Jupiter főisten. Második felvonásbeli kurizáló légy-számát a rendezői ötlet a színészről átirányította egy zseblámpára. Mulatságosabb lett volna hagyni Szakácsit körüldongani az áhított szépasszonyt. Császár Angéla önirónikus Junóként fokról fokra kezébe kaparintja a cselekmény irányítását. Dörner György (bőrruhás vagány Jupiterként) néhol vastagabban fogalmaz a szükségesnél, de mulatságos és énekhangjával felidézi, hogy főiskolás kora előtt pop-együttesben muzsikált. Nagyváradi Erzsébet (Diana), Fazekas Andrea (Vénusz) igazán szép revüistennők, Szabó Máté nagyon virgonc Cupido, Jegercsik Csaba fürge Merkúr, aki Pavletits Béla, Szatmári Attila rendőreivel és a stúdiósok kedvvel-lendülettel kórust megtestesítő jelenlétével Fincza Erika koreográfusi ügyességét dicsérik.



Mira János első felvonásbeli díszlete olyan, mintha Szinnyei-Merse Pacsirta című festményét összeboronálta volna Rév Miklós híres fotóportréjával: Rákosi Mátyás a rozsban (mivelhogy búza túl magas lett volna a főtitkárnak, rozs közé állította megszemlélni az érett búzakalászt). A színpadi ringó búzatáblák most mintha cirokból köttettek volna. A második felvonásban az Olimposzon a szárazgőz nyersfa padjai közé lett helyezve. A harmadik felvonás (az alvilág) pedig egy harmadrangú, pályaudvar melletti francia kisvárosi garniszálló bőrbútorozását viseli. Tordai Hajnalnak szinte valamennyi jelmeze szépen sikerült, csak egymás mellett mutatnak valami napszítta ügyetlenséget.


Szerző: M.G.P. forrás: mgp.szinhaz.hu