Kasimir és Karoline

Ácsolt, frissen gyalult színpad a Vidám Színpad színpadán. Alkalmilag összetákolt sörözõasztalok, hozzájuk illõ padokkal. Az emelvény meredeken zuhan lefelé. A Krétakör társulata óvatosan közlekedik a színészszomorító lejtõn, ami Volker Thiele tervezésében nem csínos térkitöltõ elem, hanem népmulattató szabadtéri ivó, és hullámvasút a müncheni Oktoberfesten, valamint metaforikusan ingatag talaj és társadalmi szakadék.


Szerzõ: M.G.P. forrás: mgp.szinhaz.hu

Ácsolt, frissen gyalult színpad a Vidám Színpad színpadán. Alkalmilag
összetákolt sörözőasztalok, hozzájuk illő padokkal. Az emelvény meredeken
zuhan lefelé. A Krétakör társulata óvatosan közlekedik a színészszomorító
lejtőn, ami Volker Thiele tervezésében nem csínos térkitöltő elem, hanem
népmulattató szabadtéri ivó, és hullámvasút a müncheni Oktoberfesten,
valamint metaforikusan ingatag talaj és társadalmi szakadék.




Bánki Gergely araszolva bizonytalankodik asztaltól-asztalig. Lehuppan egy padra. A többieket nézve is kétséges: az elfogyasztott italok bódulatában közlekednek annyira óvatosan, vagy megpróbálnak ellenállni a szociális nehézkedési erő mélybe rántó ingatag közegének. Itt talpon igyekszik maradni mindenki a vidámság közben. Kis EU zászlókat lobogtatnak kezükkel.

Silvia Albarella vidám ruhákkal fodrozta fel a nőket és a fiúk sem temetkezésileg mutatkoznak. Még tarka vásári bohócsipkát is hordanak fejük búbján. Semmi sem mutat Kasimir és Karoline alsókispolgári-felsőproletár szerelmi népszínművében a történelmi katasztrófa felé, még állandóan Madách Tragédiája jut eszembe a Vidám Színpadon előadott fiumei születésű Horváth Ödön népszínműve láttán. Mintha a Londoni szín baljós tarkasága kavarogna, és a hullámvasúton alábukó besörözöttek a tátongó sírba vetnék bele magukat.

Ödön von Horváth népszínművei egyenes ágon folytatják Nestroy volksstückjeit, életteli, valóságos típusokkal. Míg a magyar népszínmű a realizmus helyett a romantika pántlikájával földíszített vasárnapi parasztságot hordta színpadra - egészen a János vitézig. Ha a mai színház nézői megszólításához népszínműhöz fordul: több napi igazságot talál a nemzetközi magyar Ödön von Horváthnál, mint Csepreghy, vagy Tóth Ede népieskedő darabjaiban.

Pepita nadrágba bujtatott, cirkuszi gólyalábon közlekedik Scherer Péter Liliputija. A hórihorgas Katona László (Kasimir) saját lábán olyan, mintha gólyaláb emelné a többiek fölé. Természetesen lélegzik a színpadon munkanélküli gépkocsivezetőként. Természetesen tipródik féltékenységében. A tér mindegyik helyéről szemérmes sértettséggel szemmel tartja csapodárnak látott szerelmesét.

Rába Roland Schürzingerének kinőtt a haja (valószínűleg az átéléstől). A barna paróka színészileg fejéhez nőtt sajátja. Retardáltan nyalogat egy tölcsér fagylaltot. Csupa feszes gátlás. Bátortalan közeledés egy szerelmi alanyhoz. És a becsületes szabócska
könnyedén eladja szerelmi áruként vonzalma tárgyát.

Csákányi Eszter (Erna) jobb napokat látott termetes asszonyság, akinek az ugribugri, kamaszosan hadaró, nyersmodorú Nagy Zsolt (Szemes Franz) az esedékes szeretője. Különös páros. Mégis összetartozónak érezzük őket még torzsalkodásukban is. Sárosdi Lilla Bulldogképű emberként, Péterfy Borbála, meg az egyszerre infantilis és élemedett Gyabronka József (Juanitaként mintha a Szentivánéji álomból kiszabadult szemérmes Thisbe volna) megkapóan illenek von Horváth emberi panoptikumába.

Láng Annamária Karolineje nem győzött meg a főpróbán igazáról. A keményen céltudatos, értelmes, mértéktartóan szarkasztikus haláltáncot színre állító Wulf Twiehaus német rendező nem érzékelhette, hogy színészei elszomorítóan beszélnek a színpadon. Láng Annamáriát nem, értettem. Mucsi Zoltán (Rauch) és Terhes Sándor (Speer) közlendői is bizonytalanságban hagynak, mennyit mondtak el Gáli József máig érvényes fordításából.
Jörg Gollasch zenéjét a színpad közepén háttal a nézőknek zongorázza Darvas Kristóf.

Ödön von Horváth 37 éves volt, amikor országról országra menekültében, a párizsi Champs-Élysées-n a Marigny Színház előtt egy letört faág fejére esett és - mint Cyrano úr hazudja Rostand utolsó felvonásában - kimúlt. Cyrano persze verekedés áldozata lett. Ödön von Horváth ellen nem követtek el merényletet, mégis úgy érezzük, a szeszélyes faágat Göbbels doktor vezényelte a homlokára.

Szerző: M.G.P. forrás: mgp.szinhaz.hu