Cigány Vérnász

F- G- Lorca Vérnászának roma környezetbe helyezése meglehetősen kézenfekvő ötlet- A helyszín azért nem lehet színházi közegben, mert ez a darab sokkal jobban érvényesülhet egy valóságos helyszínen- Mondjuk foghíjtelken vagy lerobbant bérház külső-belső tereiben- Egy-egy nagyobb jelmez – mondjuk díszes esküvői ruha a mállott vakolat előtt – egyszerre reális és szürreális, és már meg is érkeztünk Lorcához- A jelmezek hétköznapi ruhák, nem tűnnek jelmeznek- Nem baj, ha a nézők az első pillanatban nem tudják, ki tartozik a játszókhoz, ki a közönséghez- Nincs elég szereplő az esküvői tömeg eljátszásához, ezért be kell vonni a publikumot- Legalább százan vannak- Ez már egy valóságos esküvőn is igazi tömeg- Ők szórják a rizst az ifjú párra- A lakodalomhoz a legmegfelelőbb helyszín a Roma Parlament udvara- Ezt berendezzük, feldíszítjük, a nézők az asztaloknál ülnek, bort kapnak, közöttük játszódnak a jelenetek- A kezdést úgy időzítjük, hogy a lakodalom alatt lemenjen a nap, és az üldözés már félig sötétben, a fáklyák fényében játszódik- Az utolsó kép az előadás egyik legdurvább és legszemélyesebb jelenete- A nézők szinte zavarba jönnek attól, aminek tanúi lesznek- A gangról nézik az udvaron elkövetett gyilkosságot- A jelenet olyan, mintha a csúcsforgalomban lennének, mondjuk a hetes buszon, és ott kezdene el valaki üvöltözni, verekedni- Rendezte – Lendvai Zoltán Zene – Energiepsy együttes Anya – Jónás Judit Apa – Szegedi Dezső Menyasszony – Parti Nóra Vőlegény – Dévai Balázs Cseléd – Sárközi Krisztina Leonardo Felix – Balogh Rudolf Feleség – Varga Izabella Leonardo feleségének anyja – Bakos Éva Szomszédasszony – Molnár Erika Hold – Balog János Halál – Vadászi Éva V- G-