Dramaturgok_Radnóti Zsuzsa

1938. február 12-én született Budapesten. 1963-ban elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar-német szakot. A Vígszínházhoz került, elõször dramaturgként, majd a Dramaturgia vezetõje lett. 1965-ben házasságot köt Örkény Istvánnal. Férje halála óta az életmû gondozója és sajtó alá rendezõje. Munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendõ tanácskozásának egyik alapítója és szervezõje.Ez a rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül mûködik. A Petõfi Irodalmi Múzeumban szervezett felolvasószínházi esték egyik szervezõje és dramaturgja. A Színházi Társaság Dramaturg Céhének elnökségi tagja.


Dramaturgként főbb munkái:

  • Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Déry T.-Pós S.-Presser G.-Adamis A.);
  • Macskajáték (Örkény István);
  • Harmincéves vagyok (Bereményi G.-Kern A.-Presser G.-Adamis A.-Marton L.);
  • A vörös postakocsi (Krúdy Gyula);
  • Légköbméter (Bereményi Géza);
  • Kőműves Kelemen (Sarkadi I.-Ivánka Cs.-Szörényi L.-Bródy J.);
  • Házmestersirató (Csurka István);
  • Kétfejű fenevad (Weöres Sándor);
  • Találkozás (Nádas Péter);
  • Álomkommandó (Sütő András);
  • Pisti a vérzivatarban (Örkény István);
  • A padlás (Horváth P.-Presser G.-Sztevanovity D.);
  • Ahogy tesszük (Spiró György);
  • Az út végén a folyó (Kárpáti Péter);
  • A dzsungel könyve (Békés P.-Geszti P.-Dés L.);
  • Sziluett (Szabó Magda);
  • Elsötétítés (Spiró György); 
  • Spencer (Kern András)

Könyvei:

  • Cselekvésnosztalgia (Drámaírók színház nélkül, Magvető, 1985);
  • Mellékszereplők kora (Magyar drámák a nyolcvanas években, Széphalom, 1991);
  • A próféta színháza (Füst Milán drámáiról, Jelenkor, 1993).
  • Lázadó dramaturgiák (Drámaíró portrék, Palatinus, 2003. )

Kötetben nem szereplő tanulmányai:

  • Magányra ítélve (Utószó Tolnai Ottó: Végel[ő]adás című drámakötetéhez, Neoprológus Kiadó, 1996);
  • Pro és kontra a magyar drámáról (Alföld, 1997. 2. sz.); “Színházilag gondolkodni" (Fodor Géza új kötetéről, Élet és Irodalom, 1998 nov.20.).
  • A befogadottak (A kilencvenes évtized drámaírói, Kritika, 2000.5.szám.)
  • Az ősbemutató felelőssége (Háy János drámakötetéről, Kritika 2005/3

Kötetszerkesztések:

  • Dinamit (Fiatal drámaírók antológiája, Magvető, 1983);
  • Átváltozások (Kortárs drámák antológiája, Magvető, 1987);
  • Békés Pál: A női parti őrség szeme láttára (Három komédia, Prológus Kft., 1992);
  • Tolnai Ottó: Végel(ő)adás (Válogatott drámák, Neoprológus, 1996);
  • Nyílt Fórum Füzetek (Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992-2003);
  • Beszélgetések Szabó István filmrendezővel (Pesti Szalon, 1995). 
  • Harmincból öt (Antológia az Örkény István drámaírói ösztöndíjasok munkáiból, 2004)

Tanít az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát, és órákat tartott a Színház-és Filmművészeti Egyetemen 20.századi magyar drámatörténetetből. Társ-tanárként működött közre a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában, amelynek hallgatója volt Mikó Csaba drámaíró, Deres Péter dramaturg, drámaíró és Keszég László rendező írótársa a MU Színházban:Bíró László.

Kitüntetések:

  • Bálint Lajos-gyűrű (1980),
  • Jászai Mari-díj (1980)
  • a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996).
  • Pro Cultura Urbis (2002),
  • A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2003)