Frenákék

M.G.P.: Frenák Pál Társulata a Trafóban jelentkezett új mûvével: Apokalipszis - Frisson (borzongás). Amikor Marie Taglioni spiccre állva légiessé lebegte el Párizsban A szilfid (1832) prímabalerina szerepét: a romantikus balett csúcsára jutott. A testek legyõzték a föld vonzerejét. Ég felé szálltak. Istenhez, vagy a túlvilág felé nyújtóztak. Frenák jelenleg csúszó-mászó táncot alkotott. Tökéletes kiképzésû táncosai alig hagyják el a földet. Inkább a föld alól bújnak elõ. Vagy visszamenekülnek az anyaföldbe, az apa ölének agressziójához. Fél combbal a színpad emelt terén, féllel a föld alatt vonszolódnak kicsiszolt mozdulatokkal.

A pas de deux, pas de trois, pas de quattre Frenák megfogalmazásában nem egymást reptető könnyedségűek. Birkózások, harcosan elszánt küzdelmek. Bár társastáncokat látunk: bennük minden táncos dermesztő magányra ítéltetett. Kárhozottak elegáns gyötrelmeiből, virtuóz kínlódásaiból áll az este.


Frenák kompozíciói szinte tukmálják az irodalmi megközelítést. A Frisson elején kötelek közt vergődik Johanna Mandonnet. Kiszabadulna? Belebonyolódna inkább? Ismétlődően köteleket látunk Frenák színpadain. Könnyen ráállnánk szavakba áttenni a látványt. Miszerint ezer szállal lekötött emberek sorsát táncolják. Rabok. A világ lekötöttei, vagy egymáshoz kötözöttek, saját énjük köteleitől nem szabadulhatnak? Alviláguk foglyai. Kiszabadíthatatlanok. Fölszabadíthatatlanok. Akármennyi spekulációra adnak lehetőséget Frenák színpadi kompozíciói: előadásai nem irodalmiaskodások táncszínpadon. Tiszta táncban fogalmaz. A testek artikulálttá érlelt jelrendszerében. Az összegabalyodó testek gyötrelméből örömöt keltő attrakciók bontakoznak ki.
Táncosai - Kolozsi Viktória, Johanna Mandonnet, Nelson Reguera Perez, Guillaume Saunier Martinez - összeforrott együttest mutatnak. Négy önálló személyiség. Egyenruhájuk, egyen mozdulataik ellenére is kiemelkedő szólisták. Úgy írják belső életük zavarát, tiszta és elmozdíthatatlanul véglegesre "kiírt" bonyolult jelrendszerükkel a kakasvívó porondjukra, mintha egyetlen fájdalmas mondatot írnának, anélkül, hogy fölemelnék tollukat a papírról. Maryse Khoriaty rafináltan egyszerű jelmezei: combtőig érő, fekete zakók, apró nadrágocskák, melltartóban vagy anélkül, esetleg teljesen jelmeztelenül a testre összpontosítanak. A mozdulatok szabadságát segítik elő.

Frenák együtt dolgozott már a Fiúk és a Csajok esetében is Fabrice Planquette elektronikus és elektro-akusztikus zeneszerző és Jean-Sebastien Leblond Duniach videó installációinak multimédiás kísérleteivel, ahol a zenei hangokhoz ventilátor-zörejek társulnak. Mostani hidegrázós estjén mintha ipari szerkezetek működésének hangjait hallanánk. Lift-akna zajai váltakoznának csilingelő üveghangokkal. Az álomszerűséget fokozzák a Kis Péter, Emmannuel Piret, Stéphane Vonthoron tervezte (Ferenczi László realizálta) szikár, kissé megdöntött tánc-emelvény vásznára vetített vérfoltok, ezekből a táncosok fölnagyított arca bomlik elő, halotti lepel lenyomataként, vagy mint élet-halál küzdelem kiontott vértócsája.

szerző: M.G.P. forrás: Magyar Színházi Portál | www.szinhaz.hu |