Garaczilaci a Kamrában

Elõször Vécsi Tibi üvöltötte valahol az FMK környékén éjjel kettõ körül, hogy tartsam a szemem a kígyón, és hogy Garaczilaci egy darab nagyon nagy isten, márpedig Vécsi Tibi amatõr színész volt, amellett, hogy õrült, tehát tudta, hogy mit beszél.

Esterházy is ugyanerre volt szíves fölhívni a figyelmet egy rövid, méltató írásban, úgyhogy nem volt mese, tartani a szemet, és ez a szem (szám) láthatta, amit látnia kellett: Garaczi a mi emberünk.

A mienk, mert otthonosan (papucsban, mackóban, atlétában) mozgunk szövegeiben, az Esterházy utáni (posztmodern a négyzeten) prózában, ami líra inkább, persze, nem mintha nem volna mindegy, nem dráma, na pedig az... (index.hu, 2003)

Kamra

AZ ÍRÓ SZÍNHÁZA

Garaczi László
estje


2005. április 29., péntek 19:00


"Mi történt Washington DC-be?
Lizike rágyújt egy cigire,
elszívja tövig,
nem volt túl rövid,
füstjelző megszólal izibe,
prüszkölve eláz a vizibe,
vijjog a plafon,
csorog a falon,
ez történt Washington DC-be."

Garaczi László