Bajban a nyári fesztiválok

Meg akarjuk és meg is fogjuk rendezni július 29. és augusztus 7. között a Mûvészetek Völgyét! - cáfolta az ellenkezõ híreket Márta István. A fesztiváligazgató elismeri, vannak pályázatok, amelyekre korábban ilyenkor már be kellett adniuk a pályamûveket, most még ki sem írták azokat. De tavaly többen is zsarolásnak minõsítették Márta bejelentését, ha nem kap pénzt, nem lesz fesztivál.

Csak februárban tudták lezárni az előző kapolcsi fesztivál mérlegét, ennek oka az utófinanszírozási és a feleslegesen túlbürokratizált elszámolási rendszer. Az eseménysorozat továbbra is nonprofit, ennek ellenére 11 millió forintot tudtak szétosztani a fesztiválon részt vevő hat falu között - szabad felhasználásra. Ezt leginkább önrésznek használják a falvak egy-egy településfejlesztési pályázathoz.

Bár úgy hírlik, egyelőre alig van pénz az idei Balaton-felvidéki eseménysorozatra, Márta István hajthatatlan, a programtervezet kész, nem akar beszélni az anyagi helyzetükről. Ő még egyszer nem hallgatja, hogy a "PR-sírásra" kapott pénzt. Azt viszont elmondja - mint a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke -: egyik nyári fesztiválnak sem rózsás a helyzete. A legnagyobb problémát abban látja, hogy bár előrelépést jelentő, úgynevezett regisztrációs pályázatot írt ki az ötvenmillió forintnál nagyobb költségvetésű eseménysorozatoknak a Turizmus Rt. és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, még nincs eredmény. Állítólag 111 pályázat érkezett be, de a jelentkezők a beadási határidő után több mint öt hónappal sem tudnak semmit. Az a gyanújuk, hogy az egész akció mögött nincsen fedezet. És ez a projekt más pályázatokat is magával görget. Például a regionális idegenforgalmi bizottságokét, amelyeket még nem írtak ki (vélhetően a regisztrációs pályázat eredményére vártak). Még egy forrás bizonytalan: egyelőre a Balaton Fejlesztési Tanács sem jelentette meg a pályázatát. A problémák már tavaly, az új áfaszabályozáskor jelentkeztek - meséli Márta. Noha a kőszínházak kaptak némi áfakompenzációt, ebből a kulturális fesztiválokra nem jutott. A veszteségük hozzávetőlegesen 4-600 millió forint volt.

A négy civil érdekvédelmi fesztiválszervezet, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, a Magyar Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetsége, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, valamint a Magyar Fesztivál Szövetség összefogott, hogy jelezze a döntéshozóknak, nagy bajban vannak az eseménysorozatok. A Magyar Fesztivál Szövetség háromszáz tagjának fele egészen biztosan. Bizonyára lesznek olyan programok, amelyek a pénztelenség miatt elmaradnak. És akik megrendezik a fesztiváljukat, azoknak is valószínűleg jelentősen csökkenteniük kell a programokat, és a marketingre fordítható összegek nagy részéről is le kell mondaniuk.

Márta István szerint a fesztiválügyet senki sem veszi igazán komolyan. A hosszú távú turizmussal kapcsolatos stratégiai tervekben a kulturális turizmus nem szerepel. Pedig ez a "műfaj" igen jelentős Magyarországon. A nagy fesztiválokon tavaly - a felmérések szerint - hatmillió érdeklődő vett részt. (Nyilván egy ember több helyre is ellátogatott). Ráadásul a kultúra közvetítésén kívül a településfejlesztésben, a városok és a falvak imázsfejlesztésében, a közösségteremtésben is fontos szerepet játszanak.

Márta István a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2004-es felmérésére hivatkozik, amellyel a megarendezvényeket vizsgálták. E szerint a Művészetek Völgyében például két hét alatt egymilliárd forint forgott. Ebből 212 millió forint az államháztartásba "ment vissza" (132 millió forint az áfa és az adó). Az államtól összesen 68 millió forintot kaptak. Tehát a költségvetésnek egyértelműen nyereséges a közszolgálati kulturális feladatokat ellátó Völgy!

A fesztiválgazdák azt szeretnék, ha a gazdasági, a pénzügyi, a kulturális és a turisztikai tárcák felelősei sürgősen összeülnének a civilszervezetekkel, együtt vitatnák meg a rövidebb és hosszabb távú stratégiákat. Arra már nem mer gondolni Márta István, hogy mint Katalóniában, itt is létrejönne a fesztiválok minisztériuma. Lehetetlenségnek tartja továbbá, hogy nincsen külön fesztiválkollégium a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. Az összművészeti fesztiváloknak minden egyes programtípusukkal (koncertekkel, kiállításokkal, színházi előadásokkal) külön-külön kell pályázniuk. Ráadásul az általában későn kiírt pályázatoknál nem egyeztetnek a szakmai szövetségekkel, nem egységes az elszámolási rendszer. Ha pedig nincsenek meg a pályázati pénzek, a szponzorokkal és a művészekkel sem lehet megkötni a szerződéseket.

A kérdésre, nem túl sok-e a fesztivál, Márta István elmondta: jó volna tisztázni a fesztivál szó fogalmát, az állami szerepvállalás mértékét - egy közösen elfogadott minősítési rendszer alapján. Mint amilyen a regisztrációs pályázat eredménye lett volna. Amúgy meg azt gondolja, ha ennyi látogatót érdekel, miért lenne belőlük sok?

A regisztrációs pályázat elhúzódásáról kérdeztük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtófőnökét. Olt Boglárka lapunknak elmondta: pár nap múlva nyilvánosságra hozzák a döntést. A csúszás oka a Turisztikai Rt.-vel hosszúra nyúlt egyeztetés volt.



forrás: Népszabadság, szerző: Szemere Katalin