Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma /színház

"A sötétség hatalmának meséjét teljes egészében egy bûnperbõl vettem, amelyet a tulai bíróságon hallgattam végig. Itt is a mostohalánytól született csecsemõ megölésérõl volt szó, s a gyilkosság elkövetõje ugyancsak nyilvánosan, mostohalánya lakodalmán vallotta meg bûnét a vendégek elõtt“ - írja Tolsztoj egy újságcikkben drámájáról.

CityLights - Amerika ismeretlen arca A Pont Műhely és a Trafó  a MU Színház, a Massachusetts Institute of Technology, a ROTOR Productions és a TCG/ITI támogatásával bemutatja:

Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma /színház
Rendező: Jay Scheib (USA), előadja a Pont Műhely
Pogány Judit és Scherer Péter vendégszereplésével

a fotót Leah Gelpe követte el
 

A darabról

A kikapós falusi asszonyka, Anyiszja patkányméreggel elteszi láb alól zsémbes férjét Pjotrot a fiatal béres, Nyikita szerelméért, aki viszont éppen most ejtette teherbe a gazda tizenhat éves lányát, Akulinát...

"Tolsztoj valóságos esetre alapozza meséjét, ami abban az időben nagy divat volt. Engem is ez érdekel: hogyan tegyük az igaz történetet valóban igazivá a színpadon a mesemondás ma legnépszerűbb eszközeivel. Pina Bausch nyilatkozta egyszer, hogy őt "nem is az érdekli, hogyan mozognak az emberek, hanem, hogy mi mozgatja őket." E gondolat jegyében szeretnék én most visszatérni a modern dráma bölcsőjéhez. A naturalizmusban az izgat, hogy hogyan tudjuk újjáteremteni a színpadon a teret a mindennapi dolgok vizsgálatával. Olyan tér- és időbeli gesztus- illetve szókincstárat szeretnék kidolgozni a színészekkel, amely talán segít megérteni színházi munkánk gyökereit. Videóval és a modern média egyéb eszközeivel a részleteket nagyító alatt vesszük szemügyre.

A természet izgat, a valóság igazságát szeretném tetten érni mai amerikai rendezőként. A média a mi valóságképünknek szerves része. De egyre inkább a tiéteké is. Világunk már nem lehet teljes a média hivatkozási pontjai nélkül, melyek tengerében azonban gyakran megfullad az igazság. Orosz, amerikai vagy magyar parasztok ülnek egy asztalnál és génmanipulált szalonnás rántottájukat reggeli itallal öblítik le, miközben a tejet literszámra önti ki az asszony az udvaron. Számomra rejtély, hogy jutottunk idáig.

Humorral támadok, s bár lehet, hogy az életnek az a szelete, melyet felmutatunk, elsőre nem a természetet látszik tükrözni, valójában csak azt teszi. A mesterséges élet tükre ez. Az utánzás művészetéé."

Jay Scheib

fotó Leah Gelpe

A rendezőről

Jay Scheib 1969-ben született az amerikai Iowa államban. Rendezői diplomáját a New York-i Columbia Egyetemen szerezte, ahol osztályvezető tanára az egyik legnevesebb amerikai rendező, Anne Bogart mellett olyan világhírű mesterek tanítványa volt, mint Andrej Serban vagy Robert Woodruff. Vizsgamunkái mellet már hallgató korában olyan rangos intézményekben dolgozott önállóan, mint a Brooklyni Zeneakadémia. A diploma évében elnyerte a legígéretesebb fiatal amerikai művésznek megítélt Richard Sherwood Díjat, s a következő évtől rendszeres vendégtanára a salzburgi Mozarteum Színművészeti Főiskolának, két éve pedig a bostoni Zene- és Színházművészeti Főiskolának is.

Legutóbbi munkái: Csehov Platonov. Kevin Oakes: The Vomit Talk of Ghosts,  Musset Lorenzaccio, Euripidész-Müller: Medeia (a La Mamában), Bernard-Marie Koltes Nyugati Rakpart , Brecht: A kaukázusi krétakör (Yale Repertory Theatre), Falling and Waving, Euripidész-Müller-Händel: Heraklész, Strindberg: Júlia kisasszony. Berlinben is visszatérő vendég: MARGARETHHAMLET, Aiszkhülosz Oreszteia,  a Volksbühne harmadik emeleti stúdiójában pedig két Lothar Trolle-darabot rendezett.

Budapesten kétszer dolgozott már. A Pont Műhellyel készítette az Üveg és mák című előadást a MU Színházban, a Krétakör társulatával pedig Vörös sivatag címmel tartott workshop-bemutatót tíznapos intenzív munka után a Millenárisban. 

Jay Scheibnak és a Pont Műhelynek találkozni kellett. Keszég László társulata ideális partnere ennek az öntörvényű, elszánt és mégis oly nyitott rendezőnek, akinek munkáiban kép és koreográfia a szöveggel egyenrangú szerepet tölt be, s aki Chéreau-n, Wilsonon, Bauschon nevelkedve a magyar színháztörténetből unalomig ismert naturalizmust úri huncutságnak, izgalmas kalandnak tekinti, melyhez szándékosan választ olyan eltérő múltú, hátterű és színházi kultúrájú színészeket, mint Pogány Judit és Isabelle Lę, vagy Enyedi Éva és Scherer Péter.

Pjotr/Mitrics        Keszég László
Anyiszja, Pjotr felesége      Urbanovits Krisztina
Anyutka, a lányuk       Isabelle Lę
Akulina, Pjotr lánya egy előző házassságból    Pereszlényi Erika
Nyikita, béres        Vicei Zsolt
Matrjona, az anyja       Pogány Judit
Akim, az apja        Scherer Péter
Marina, Nyikita menyasszonya     Antal Márta
Rendőr, utóbb Marina férje      Vajna Balázs

Átirat/Rendezés: Jay Scheib
Díszlet/Fény: Jeremy Morris
Színpadmester: Michael Byrnes
Rendezőasszisztens: Ken Roraback
Zene: Márkos Albert
Videó: Leah Gelpe
Magyar szöveg/Dramaturg: Merényi Anna (Németh László eredeti fordítása és Jay Scheib átirata alapján) és Szűcs Anikó