Agyő Európa, Európa agyő

"Azt kérdik, hol a hazám, azt válaszolom: Fiumében születtem, Belgrádban, Budapesten, Pozsonyban, Bécsben és Münchenben nõttem fel, magyar útlevelem van - de: "haza"? Nem ismerem. Egy tipikus, igazi-osztrák-magyar keverék: magyar, horvát, német, cseh - a nevem magyar, anyanyelvem német. Németül beszélek messze a legjobban, csak németül írok, szóval a német kultúrkörhöz tartozom, a német néphez. Kétségtelenül: a "haza" fogalma, nacionalista meghamisításban, számomra ismeretlen. Hazám a nép."
(Ödön von Horváth)


SZÉP KILÁTÁS - AGYŐ EURÓPA, EURÓPA AGYŐ

Miskolci Nemzeti Színház
2005/2006

A SZERZŐ:

Ödön von Horváth (1901-1938)

Diplomata apja különböző állomáshelyein nevelkedett. Született outsider, kívülálló, már származásánál fogva is. Nem egy ország - Közép-Európa szülötte ő. Igazi "monarchiás" identitású író, aki megélte az első világháborút, a Monarchia szétesését, a nácizmus uralomra jutását, hogy aztán hontalanként menekülnie kelljen Berlinből, Bécsből, Prágából, egészen Párizsig. Helyét nem találva bolyongott a két világháború közötti, magából egyre inkább kivetkőző Európában.

Valószínűtlen élete valószínűtlen halállal végződött, minden bizonnyal maga is büszke lett volna, ha ezt egyik művében illúziótlan éleslátással, démonikus kegyetlenséggel megírja mint saját ötletét - és nem átélnie kell, pontosabban halnia. Párizsban sétálva a zivatar elől beállt egy fa alá, melyről villámcsapás következtében letört egy ág, ez az ág pedig egyszerűen agyonütötte.


A Kleist-díjas művész regényeket, verseket és főleg színdarabokat írt. Színdarabjait nagy sikerrel játsszák a világ valamennyi színpadán.


A DARABOK:

Szép kilátás

Ödön von Horváth (1901-1938) a két világháború közti európai drámairodalom egyik jelentős alakja volt, akinek színpadi sikerei elsősorban Bécshez és Berlinhez kötődtek. Halála után néhány évtizedre szinte teljesen elfelejtették, majd a 60-as 70-es években fedezték fel újra. Sajnos, e "felfedezés" Magyarországon korántsem vonatkozott a teljes életműre: néhány ismertebb darabját - pl. a Mesél a bécsi erdőt vagy a Kasimir és Karolinét - azóta is játsszák színházaink, több műve azonban még mindig színpadi "újraélesztésre" vár, nem is beszélve a magyarul jórészt kiadatlan prózaírói munkásságáról. A Szép kilátás (Zur schönen Aussicht) még mindig az elfeledett darabok között van, fordítása könyvben még nem jelent meg, s a budapesti RS9 Stúdiószínház 2001-es bemutatója óta magyarországi színházak nem játszották.


Az 1926-ban íródott darab eredeti műfaji megjelölése szerint "komédia három felvonásban", valójában azonban egy őrült, szatirikus "fekete komédia", amely csak külsőségeiben él a Feydeau-stílusú bohózatok eszköztárával. Színhelye a jobb napokat is látott "Szép kilátáshoz" címzett hotel valahol az Alpokban, valamikor a húszas években. A hotel személyzete és lakói lecsúszott, kétes egzisztenciák: a színészből lett szállodaigazgató, a piti, sötét ügyeket bonyolító pincér, sofőr és kereskedő, a kártyaadósságba keveredett öreg báró és a mohó, élveteg bárónő. Ebbe a lezüllött panoptikumba toppan be egy állapotos fiatal lány, a szállodatulajdonos egykori szeretője. A szállodatulajdonos persze hallani sem akar az apaságról, s hogy a segítsék a "főnököt", a hotel többi férfilakója is a lány szeretőjének hazudja magát. A helyzet azonban megváltozik, amikor kiderül, hogy a lányra szép kis örökség vár... Ezután hirtelen mindannyian feleségül akarják venni, de ő kiadja az útjukat, és elhagyja a hotelt.


Már ebben a korai darabban is megtalálható Horváth későbbi műveiben kiteljesedő "jellemtenyészete", a hazugságba, képmutatásba és önbecsapásba süppedő nyárspolgári világ, melyet oly éleslátással és metsző iróniával meztelenített le. A Szép kilátás gúnyosan kétértelmű címe az 1920-as évek bizonytalan távlataira utal, s a hotel az akkori, fasizmus felé araszoló Európa jelképévé válik - azé az Európáé, melyben Ödön von Horváth is egyre kevésbé érezte otthon magát. E keserű, groteszk komédia magyarországi bemutatása mindenféleképpen hiánypótló vállalkozás: a Szép kilátás a korabeli társadalmi analízisen túl a mának szóló, "örök" emberi kérdéseket is megfogalmaz.


Agyő Európa, Európa Agyő

A németül író Ödön von Horváth életmű-kiadásában a színdarabok és regények mellett több önéletrajzi jellegű feljegyzés, prózai és verses töredék, valamint naplófeljegyzés található. A neves olasz rendező, Paolo Magelli ezen "élettöredékek" alapján készül egy zenés fantázia színpadra állítására, melyhez a zenét a kortárs európai zenei élet egyik kimagasló alakja, Alexander Balanescu szerzi. Az Agyő Európa, Európa agyő kísérleti vállalkozás - lehetőség arra, hogy a darabjaiból közvetve már ismert Ödön von Horváthhoz egy személyesebb jellegű előadáson keresztül kerüljünk közelebb. (Már a korábban felvázolt rövid életrajzból is látszik, hogy az író pályája - e szimbolikussá vált közép-európai sors - már önmagában drámai alapanyag, mely feldolgozásra, kibontásra vár.) E zenés fantázia magyarországi színrevitele több szempontból is szokatlan vállalkozás: egyrészt a műfaja miatt - hiszen egy új színházi formanyelven szólal meg -, másrészt azért, mert egy nemzetközi alkotócsoport munkája. A Miskolci Nemzeti Színház az Agyő Európa, Európa agyő jelenleg még fordítás alatt álló szövegének önálló kiadványban való közlését is tervezi.


Agyő Európa, Európa agyő országhatárokon túlívelő, igazi européer vállalkozás: Ödön von Horváth, a "soknemzetiségű hontalan" egy olasz rendező, egy román zeneszerző és egy horvát dramaturg révén jut el egy vidéki magyar város nézőihez. A "vidéki" jelzőt ebben az összefüggésben át kell értékelnünk, mert az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarországon a Miskolci Nemzeti Színház vállalkozása példaértékű: a politikai szlogenek ismételgetése helyett e kis színházi szigeten Európa valóban egyesülni fog.

 
AZ ALKOTÓK:


Rendező:  Paolo Magelli
Az olaszországi Pratóban született. Klasszikus filológiát és rendezést tanult, és P. P. Pasolini és Giorgio Strehler asszisztenseként dolgozott. 19 évesen rendezett először.


Paolo Emilio Poesio által is támogatott Teatro Stúdió egyik alapító tagja.
Firenzében szabad választási lehetőséget ajánlottak neki egy külföldi ösztöndíjra,  s őt az alig ismert európai kultúrák iránti érdeklődése Romániába vonzotta, ahol három produkciót is rendezett. Ezután ismét a Teatro Studioban dolgozott, többek között Roberto Begninivel, Pamela Villoresivel, Marcello Bartolival.


23 évesen két produkciót rendezett a Belgrádi Nemzeti Színházban, s ezután  is állandó kapcsolatban maradt a ma már ex-Jugoszláviával, ahova európai színházi vándorlásaiból újra és újra visszatért.
1975-86 között a Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál (BITEF) munkatársa, 1988-91 között a zágrábi ZKM Színház művészeti vezetője, 1996-ban a "Villa Piccolomini, mint a kultúra nemzetközi fellegvára" alapító tagja Rómában.


15 különböző országban több mint 150 darabot rendezett.
Ma - ha teheti, s munkája engedi - Drezdában, Olaszországban és Zágrábban él.

Zenei vezető:  Alexander Balanescu
 Egy egyetemi professzor fiaként született Romániában, ma Londonban él. Úgy játszott hegedűn, hogy csodagyerekként tartották számon.
 Családja 1969-ben kivándorolt Izraelbe, majd a hetvenes évek elején Londonba költözött, hogy zenét tanuljon. Idővel szakított a klasszikus játékmóddal, s a modern művek előadójaként lép fel az Arditti Quartett-tel. A hetvenes évek elején ismerkedik meg Michael Nymannel, s megismerkedésüket sok közös munka követi. 1987-ben alapított kvartettjével, a Balanescu Quartett-tel állandó alkotótagja lesz azoknak a filmeknek, melyekhez Peter Greenaway komponált filmzenét.
 Előadóművészi tevékenysége mellett egyre erőteljesebben foglalkoztatja saját zeneművek és filmzenék komponálása, melyekben egy egészen sajátos stílust fejleszt ki. Nyman mellet olyan különféle zenei személyiségekkel dolgozik együtt, mint Gavin Bryars, a Pet Shop Boys, David Byrne, John Lurie, a Kraftwerk, vagy Abou Khalil.
 Alexander Balanescu ma a leghíresebb és legkeresettebb zeneszerzők közé tartozik, s kvartettjével, a Balanescu Quartett-tel  a Kronos Quartett mellett a kortárs zene legkiemelkedőbb előadóművésze.
 
Míg a Szép kilátáshoz kísérő zene készül, addig az Agyő Európa, Európa agyő című produkciónak alapeleme lesz a zenei kompozíció (Maria T). A próbák kezdetén első feladatok egyike a zenei anyag egyes részleteit kiemelni, s a próbák során a jelenetek sorrendjének megfelelően újra sorba állítani.     

    
A produkció zenéje tehát a próbaidőszak végére válik véglegessé, melyet az előadások során egy kvintett (vagy egy szextett) élőben játszik majd, reményeink szerint néhány előadáson a szerző közreműködésében.


Dramaturg:  Željka Udovičič
Zágrábban született. Jogtudományokból, majd színháztudományokból diplomázott. 1987-től dolgozott dramaturgként, többnyire horvát, szlovén, német színházakban és fesztiváloknál (Split, Dubrovnik), de fordításokat, adaptációkat is készít.


1992-ben Szlovéniában a legjobb dramaturgnak választották.
1997-től a zágrábi Gavella Színház társigazgatója és dramaturgja. 2002 és 2004 között a horvát kulturális minisztérium helyettes-minisztere.

Vendégművészek: 
Hernádi Judit
Kaszás Géza

Színművészeink:  
Barta Mária Viola
Bősze György
Fandl Ferenc
Halmágyi Sándor
Hunyadkürti István
Máhr Ági
Müller Júlia
Szirbik Bernadett
Varga Andrea