A Kultúra Európája - a Krétakör beszámolója

Május 2-án és 3-án a francia köztársasági elnök meghívására mintegy 800 mûvész, tudós, kultúraközvetítõ gyûlt össze Párizsban a Comédie Francaise épületében, hogy találkozzanak - a program címe szerint - a Kultúra Európájának jegyében. Magyarországról a delegáció tagja volt Schilling Árpád is, akit elõzetesen hozzászólásra is felkértek....

 

Az alábbiakban Gáspár Máté, a Krétakör ügyvezetőjének beszámolóját olvashatják.

 

A rendezvény struktúráját ugyanis - a rendszeres és bőséges fogadásokon túl - politikai beszédek, eszmetörténeti előadások és művészek felszólalásai adták, melyekre a teremben ülő közönség szabadon reflektálhatott.
A három sík élesen el is vált egymástól, legkínosabbra a közös európai filozófiai-esztétikai kultúrkincset bemutatni hivatott tudósok fellépése sikerült, akik nem vették figyelembe, hogy elit hallgatóság előtt beszélnek és nem a Mindentudás Egyetemén (bár ezzel a produkciójukkal ott is leszerepeltek volna). Az összegyűltek érezhetően másra voltak kíváncsiak. De az a "más", a művészek helyzetjelentéseiből, élménybeszámolóiból sem rajzolódott ki pontosabban. Ki-ki a saját területének (rosszabb esetben saját magának vagy intézményének) helyzetéről beszélt, hangsúlyozva annak értékeit, megőrzésének és fejlesztésének fontosságát.
Kitűnően dobták fel így a labdát az esemény valódi főszereplőinek, a politikusoknak, akik - becsületükre legyen mondva - rendkívül felkészülten és hatásosan adták elő mondandójukat. A megnyitót tartó Chirac-tól a soros elnöki posztot betöltő Juncker luxemburgi miniszterelnökön át a zárszót mondó Barroso EB elnökig mindenki arról beszélt, hogy Európa alapértékei közé tartozik nyelvi/kulturális sokszínűsége, amelynek ápolása elsősorban nemzeti feladat, megőrzése európai-szintű érdek. Mindegyikük felhívta arra is a figyelmet, hogy ez az eszme áthatja az Európai Alkotmányt, amely az első, a kultúrát konkrétan megemlítő közösségi irat. Feltéve, ha valamennyi tagállamban ratifikálják, és így hatályba léphet. S ha hozzávesszük, hogy Franciaországban az e tárgyban kiírt május végi népszavazáson ha kevéssel is, de az alkotmányt elutasítók vannak egyelőre többségben, megérthetjük, miért és hogyan illeszkedett ez a Találkozó a francia elnök által személyesen vezetett, az alkotmányt népszerűsítő kampányba.
Schilling Árpád felszólalásában meg is jegyezte, hogy hiba lenne azzal áltatni magunkat, hogy itt kultúráról van szó, mivel egy valódi politikai rendezvényen veszünk részt. Holott - ha kevesebb reprezentáció mellett több idő jutna az érdemi párbeszédre - alkalmas lenne ez a fórum is, hogy feltárja azt az ellentmondást, miszerint uniós szinten csak a 3-5 ország együttműködésével eltervezett, határidős projekteket támogatják, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy valódi értékek leginkább a kis alkotóközösségek szintjén, szívós munkával jönnek létre, hatást leginkább a közvetlen környezetben lehet elérni. Ezért is lenne fontos, hogy többet foglalkozzunk a művészek helyett a közönséggel, nem elfeledkezve azokról a tömegekről, akik alig részesülnek kulturális javakból.
Természetesen konkrét eredménye is volt a két napnak. A rendkívül agilis francia kultuszminiszter kezdeményezésére jelenlevő 14 európai kollégája aláírta azt a chartát, amely hitet tesz a fent már említett elvek mellett, elismeri és sérthetetlenségéről biztosítja azt a néhány francia vívmányt (elsősorban a filmgyártás terén), melyek nincsenek tökéletes összhangban az uniós piaci szabályokkal, valamint kijelöl 5 alapirányt, s ezek valószínűleg prioritásként fognak belekerülni a 2007-2013 európai költségvetési szakasz kulturális programjaiba (melyek részesedése a maguk 214 millió eurójával alig éri el a büdzsé 0,15%-át). Ezek pedig (hogy ne legyenek felesleges illúzióink): az épített és képzőművészeti örökség védelme, a filmgyártás és -forgalmazás, a művészeti nevelés, a kortárs zeneművek terjesztése, valamint a fordítói programok támogatása.
S mint ahogy volt előzménye a mostani Találkozónak, hiszen tavaly ősszel Berlinben jött össze a kulturális elit, úgy folytatása is lesz: novemberre Budapest jelentkezett házigazdaként. Kíváncsian várjuk, milyen célt tűznek ki a szervezők, kikhez és milyen tematikával kívánnak szólni, milyen megvilágításba kerül a kultúra Magyarországon - fél évvel a választások előtt.
(GM)
 Linkek:
http://www.premier-ministre.gouv.fr/acteurs/gouvernement/conseils_ministres_35/conseil_ministres_4_mai_475/les_rencontres_pour_europe_52949.html
http://www.culture.gouv.fr/culture/actualites/index-rec1.html