Tell Vilmos Miskolcon

A 2005-ös miskolci Operafesztivál talán egyik legnagyobb eseménye Rossini : Tell Vilmos c. operájának bemutatása koncertszerû elõadásban. 2005.június 23.-án a Nagyszínházban.

A címszerepet Renato Bruson (bariton) énekli, egy igen kiváló olasz baritonista. Hírnevét leginkább Verdi és Donizetti operákban alapozta meg. A trubadúr című opera Luna grófjaként 1961-ben debütált az Operaszínpadon. A világ szinte összes operaházában énekelt. Magyarországon is hallhatta a közönség a 2003-as "Bartók + Mozart" Operafesztiválon a Don Giovanni c. operában. 2005-ben is igen sokfelé megfordul a világban, leginkább romantikus operákban. (Tosca, Traviata, Ernani). Az előadást  Marco Balderi vezényli.

Rossini 1792 február 29.-én született Pesaro-ban és 1868 november 13.-án hunyt el Ruelle-ben. (Párizs mellett található.) Igen termékeny zeneszerző volt. Első operáját már tizenöt éves korában bemutatták 1807-ben Bologna-ban. Ezt három évre rá követte a hatalmas sikert aratott Tancréd. 1816-ban megalkotta azt a művét, mely az operairodalom meghatározó alkotása. Ez a Sevillai borbély. Sok oldalú komponista volt. Otthonosan mozgott mind a víg és tragikus opera területén. A vígopera koronázatlan királyaként is emlegetik. 1830-ban visszavonul és szinte semmit sem írt többé. Ez alól csak a Stabat Mater kivétel. Művészete igazán sajátos, egyedi. Főleg a dallamok világában csillogott. Operái elsősorban jól énekelhetőek, ("Bel Canto" = szép ének) repkedő melódiák, tiszta, csiszolt formák jellemzik. Valamint az üde humor is részese műveinek. Miután Párizsba költözött stílusa változásnak indult. Sokkal patetikusabb, komolyabb hangvételű, nagyobb formákra törekedett, ami igen közel állt a francia operastílushoz. Ennek a korszaknak kiemelkedő alkotása a négy felvonásos Tell Vilmos.

A darab szövegét Victor Joseph Étienn de Jouy írta, (1764-1846)  továbbá több sikeres színpadi mű szerzője. Operalibrettistaként 1807-ben mutatkozott be és alapozta meg hírnevét. Spontini számára írta "Vestaszűzet" Szerzőtársa Hippolyte Louis Florent Bis (1789-1855). Kettőjük Tell Vilmos librettója, nem szórul szóra, eseményről eseményre követi Schiller világhírű drámáját. Igen laza, szabados elgondolású. Az eredeti történetből sok mindent kiemeltek és szorosabbra fogták azokat a fontosabb mozzanatokat, amelyeken a cselekmény alapszik. Ez azért előnyös, mert lehetővé teszi, hogy a sok szereplő egy részét kihagyják. Szakértők szerint pszichológiai szempontból viszont így maga a mű "sérül". Erre  szükség volt, mert egy igen nagyszabású mű. Húzások, kihagyások nélkül rettenetesen hosszú lenne. (Így sem épp rövid. Közel három óra.)


Rossini a Tell Vilmost Párizsban komponálta. Ebből a művéből hiányoznak az olasz stílusjegyek. Sablonmegoldásokat nem alkalmazott, nincsenek üres hangzatú áriák. Helyüket a cselekmény sokoldalúságát érzékeltető drámai ellentétek foglalták el. Igen kifejező drámaisággal írta a szerző. Szinte a nem is rá jellemző kézjegyekkel. A partitúra értékét nagyban növeli a különböző személyek és személyiségek megformálása a zene erejével kifejezve. Mesterien hangszerelt az opera és ezt a különböző képekben, felvonásokban szinte látni is lehet. Feszültség, jelenetépítkezés. Egyes képeket, eseményeket igazán mesterien oldott meg. Akár gondolhatunk itt a nyitányra is.


Az opera cselekménye :

I.felvonás :

Bürglen falu népe, nevezetes eseményre készülődik : három jegyes pár tartja esküvőjét. Régi szokás szerint a község legöregebb lakója, Melchthal elé járulnak aki áldását adja a frigyre. A népi mulatságban egyedül csak Tell nem vesz részt. Lelkére hatalmas súly nehezedik. Népe ugyanis száz éve rabszolgasorsban él.  Melchthal fia, Arnold, Matild Habsburg hercegnőt szereti és az ő kedvéért szembe kerül saját népével és annak legkiválóbb embereivel. Tell próbálja meggyőzni. (A haza iránti kötelességre hívja fel figyelmét.) Azonban az ifjú szerelme és a hazaszeretet közt ingadozván, nem tudja magát döntő lépésre elszánni. Sőt! Amikor kürtszó jelzi, hogy Gessler vadásztársasága a környéken jár, abban a reményben siet utánuk, hogy Matildot is köztük találja. Ezalatt az idő rosszrafordul, elborul, hatalmas viharfelhők gyülekeznek az égen. Ítéletidő tombol pillanatokon belül. Lélekszakadva érkezik meg Leuthold-hoz. Poroszlók keresik, mert az egyik katonát, aki leánya becsületére tört baltával agyonütötte. Egyetlen út csak a lehetséges : ha csónakon átjut a tó másik partjára. A halász, azonban a félelmetes vihar miatt nem hajlandó beszállni a bárkába. Tell eszét vesztve, szinte gondolkodás nélkül megragadja az evezőlapátokat és nekivág a háborgó víznek. Sikerül elmenekülnie. Viszont az őt üldöző zsoldosok olyanyira felbőszültek szökése sikerén, hogy bosszúból felgyújtják a falut és rabláncon elhurcolják az öreg  Melchthal-t.

II.felvonás :

1.kép : Arnold a vadászaton találkozik Matilddal, és hogy kezét elnyerje, úgy dönt : végleg elfordul hazájától. Amikor azonban megtudja, hogy az idegen katonák meggyilkolták atyját mégis népe ügye mellé áll.
2.kép : A Rütlin éjnek idején összegyűlnek Schwyz, Uri és Unterwalden kantonokból a férfiak és esküvel fogadják, hogy hazájukat felszabadítják a zsarnokság alól.

III.felvonás :

1.kép : Arnold közli Matilddal, hogy a Habsburg zsoldosok micsoda alávaló gaztettet követtek el. Megölték apját. A hercegnő is kénytelen belátni, hogy ezek után szerelmese nem tarthat ki továbbra a gyűlöletes zsarnokság oldalán.
2. kép : Altdorf piacterén Gessler hatalmas ünnepséget rendez a százéves osztrák uralom dicsőítésére. Póznára tűzi kalapját, mint az idegen uralom fenyegető jelképét és kihírdeti, hogy aki a kalap előtt elhalad hódolata jeléül köteles fejet hajtani. Aki pedig ezt elmulasztja halál fia. Nem sokkal később arra jár Tell Vilmos gyermekével a kis Gemmy-vel és figyelemre sem méltatja a szégyenoszlopot. Erre Gessler elfogatja és arra kényszeríti, hogy fia fejéről egy almát lőjön le íjjal. (A jól ismert Tell Vilmos jelenet.) Tell térdenállva könyörög a zsarnok uralkodóhoz, de hiába. Nem enged. Sőt! Kifejezetten élvezi, hogy így megalászkodik előtte. Tell rászánja magát a végzetes tettre. A lövés sikerült, de Gessler-nek feltűnt már előzőleg, hogy egy második nyilat is elhelyezett. Kérdésére Tell elmondja, hogy ha első nyila megöli fiát a második Gessler szívébe fúródott volna, amit biztos nem hibáz el. Gessler saját ígérete és Matild közbenjárása ellenére is elhurcoltatja az íjjászt. A hercegnőnek csak Gemmy-t sikerült biztonságba helyeznie a poroszlók elől.


IV.felvonás :

1.kép : Tell gyalázatos meghurcoltatása és elfogatása mintegy jeladás a közelgő népfelkelésre. Arnold áll a hazafiak élére, ő vezeti sereget. Valamennyien Gessler altdorfi vára ellen indulnak, hogy kiszabadítsák Tell Vilmost és elpusztítsák a zsarnokot.
2.kép : A felkelés már visszafordíthatatlan. Semmi sem tarthatja vissza a felkelőket és előrenyomuló csapatait. Megjelenik Matild és visszahozza a kis Gemmy-t, hogy sértetlenül átadja édesanyjának. A Vierwaldstädti tavon óriási hullámok között hánykolódik Gessler hajója, melyen Tellt viszi Altdorf börtönébe. Tellnek sikerül a partközelben egy sziklára kiugrania, miközben a hajó visszafelé sodródik a végzetes hullámok közé. A zsarnok mégis megmenekül és partot érve katonáival azonnal a szökevény nyomába indul. Amikor megérkeznek Tell házához az íjjász nyila halálos sebet ejt rajta. Hamarosan megérkezik Arnold is, aki csapataival elfoglalta Gessler várkastélyát és mint diadala tetőpontját elnyerte Matild hercegnő kezét. A nép örömittasan köszönti a hősöket és a kivívott szabadságot.

Nagy valószínűséggel hogy az 1828-ban bemutatott "Portici néma" hatalmas sikere erősen hatott Rossini-re. Meg akarta mutatni Párizsnak, hogy ő is képes a francia nagyopera stílusában komponálni. Abban a reményben utazott barátjához vidékre, hogy ott teljes nyugalomban tudjon dolgozni. A partitúra fél év alatt készült el.
1829 augusztus 3.-án tartották a Tell Vilmos premierjét, amely mégsem aratott egyértelmű sikert. Az akkori hivatásos zenészek az egekig magasztalták a művet és Rossini-t, mivel felismerték, hogy mily sokoldalú, színes stílusban volt képes ezt a remekművet megírni. A hallgatóság azonban pont azt hiányolta Rossini-től amit megszoktak. Könnyed, laza szerkezet, dallamos áriák. Hamarosan azonban a Tell Vilmos a világ összes operaházát meghódította.



2005.június 23.
19:00-ra Miskolc Nagyszínház

GIOACCHINO ROSSINI : Tell Vilmos
(koncertszerű előadás)

Renato Bruson - Tell Vilmos
Walther Fürst  - Deyan Vatchkov
Mathilde - Kátai Natasa
Arnold - José Sempere
Gemmy - Sáfár Orsolya
Hedwig - Németh Judit
Gessler - Palerdi András
Melchtal - Tréfás György
Un Pescatore - Octavio Arevalo

Közreműködik: A Magyar Állami Operaház Zenekara és
a Nemzeti Filharmonikus Énekkar
Karigazgató : Antal Mátyás

Vezényel : Marco Balderi

 


szerző: Megyeri Zoltán